A NASA történelmi mérföldkőhöz érkezett a mars-kutatás területén: először sikerült mesterséges intelligencia által önállóan tervezett és végrehajtott kutatási programot megvalósítani a vörös bolygón. A Perseverance marsjáró fedélzeti rendszere három hónapon keresztül emberi beavatkozás nélkül határozta meg saját kutatási prioritásait és útvonalát.
Az új technológia jelentősen csökkenti a kommunikációs késleltetésből adódó időveszteséget. Míg korábban egy egyszerű művelet megtervezése és végrehajtása akár egy teljes marsi napot (szolt) is igénybe vehetett a Föld és a Mars közötti jelkésleltetés miatt, az autonóm rendszer percek alatt képes döntéseket hozni és cselekedni.
„Ez a küldetés alapjaiban változtatja meg, hogyan kutatjuk a Naprendszert” – nyilatkozta Dr. Elena Martinez, a NASA Jet Propulsion Laboratory (JPL) programvezetője. „Amit eddig hetek alatt végeztünk el, azt most napok alatt teljesíthetjük. Ez exponenciálisan növeli a tudományos adatgyűjtés hatékonyságát.”
A kísérleti program során a Perseverance marsjáró fedélzeti MI rendszere önállóan azonosított geológiai érdekességeket, rangsorolta a lehetséges mintavételi helyszíneket, és optimalizálta az energiafelhasználást. A marsjáró összesen 14,2 kilométert tett meg, hét mintát gyűjtött, és több mint 8500 nagy felbontású képet készített.
A rendszer egyik legjelentősebb felfedezése egy olyan kőzetformáció volt, amely a tudósok szerint ősi mikrobiális élet nyomait tartalmazhatja. Az MI felismerte a formáció szokatlan színét és textúráját, majd önállóan döntött a részletesebb vizsgálat mellett. A mintákat a tervek szerint egy későbbi küldetés hozza vissza a Földre elemzésre.
A technológia nem csak a Mars-kutatást forradalmasítja. A NASA szerint a fejlesztés kulcsfontosságú lehet jövőbeli küldetésekhez, különösen a Jupiter és Szaturnusz holdjainak vizsgálatához, ahol a kommunikációs késleltetés még jelentősebb probléma.
A siker ellenére a NASA hangsúlyozza, hogy a humán felügyelet továbbra is elengedhetetlen. „Nem arról van szó, hogy a robotok átveszik az irányítást” – magyarázta Dr. Martinez. „Az MI inkább egy rendkívül hatékony asszisztens, amely lehetővé teszi, hogy a tudósok a nagy jelentőségű döntésekre és az adatok értelmezésére koncentrálhassanak.”
A fejlesztés magyar vonatkozással is bír: a fedélzeti MI rendszer egyes algoritmusait részben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kutatóival együttműködve fejlesztették. Dr. Kovács Tamás, a projekt magyar résztvevője elmondta: „Büszkék vagyunk, hogy hozzájárulhattunk ehhez a történelmi áttöréshez. A magyar kutatók által fejlesztett gépi tanulási modellek segítenek a marsjárónak a talajminták összetételének előzetes elemzésében.”
A NASA a sikeren felbuzdulva már tervezi a következő generációs autonóm űreszközöket. A 2030-ra tervezett Europa Clipper küldetés a Jupiter Europa nevű holdjának vizsgálatakor már fejlettebb, önálló döntéshozatalra képes rendszerekkel lesz felszerelve.
„Ez csak a kezdet” – zárta gondolatait Dr. Martinez. „Az MI és a robotika integrációja új korszakot nyit az űrkutatásban, ahol az emberi kreativitás és a gépi hatékonyság együtt segíti feltárni világegyetemünk titkait.”