A közpénzből finanszírozott hirdetések eloszlása mindig is közérdeklődésre tartott számot. Friss adataink szerint 2025 első negyedévében jelentős kormányzati hirdetési összegek áramlottak olyan médiumokba, mint a Dikh TV és a Pandúr Magazin, miközben az átláthatóság továbbra is problémás területnek számít.
Meglepő számok a kormányzati hirdetési költésekben
A Pénzügyminisztérium által nyilvánosságra hozott adatok alapján az idei év első három hónapjában közel 3,7 milliárd forintot költöttek állami hirdetésekre. Ebből az összegből a Dikh TV 178 millió forintot, míg a Pandúr Magazin 123 millió forintot kapott kormányzati kampányok közvetítésére. Ez a két médium együttesen a teljes kormányzati hirdetési büdzsé 8,1%-át szerezte meg, ami jóval magasabb arány, mint előző évben.
A KSH adatai szerint ezzel párhuzamosan a nézettségi és olvasottsági számok nem indokolják feltétlenül ezt a költési mintázatot. A Dikh TV átlagos napi elérésnél mintegy 115.000 nézőt ér el, míg a Pandúr Magazin havonta 22.000 példányban jelenik meg, ami a médiapiaci részesedésükhöz képest aránytalanul magas hirdetési bevételt jelent.
A nemzeti konzultáció költségei
Különösen szembetűnő, hogy az év eleji nemzeti konzultációs kampány hirdetéseinek jelentős része ezeken a csatornákon jelent meg. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adataiból kiderül, hogy a konzultációra fordított 1,2 milliárd forintos hirdetési keretből:
- 312 millió forint országos televízióknál
- 287 millió forint online felületeken
- 245 millió forint helyi és tematikus médiában (ideértve a Dikh TV-t)
- 198 millió forint nyomtatott sajtóban (beleértve a Pandúr Magazint)
- 158 millió forint rádiókban
Az átláthatósággal kapcsolatos aggályok nem alaptalanok, hiszen az Állami Számvevőszék (ÁSZ) 2024 végi jelentése is rámutatott, hogy a kormányzati kommunikációs költések dokumentációja sok esetben hiányos, a hatékonyságmérés pedig gyakran elmarad.
Hogyan oszlik el a hirdetési torta?
Az állami hirdetési költések mélyebb elemzése azt mutatja, hogy a kormányzati kampányok esetében nem mindig a médiumok elérésbeli hatékonysága a döntő szempont. A Médiakutató Intézet adatai szerint 2025 első negyedévében a következő eloszlást láthatjuk:
- Kormányközeli médiaportfólió: 2,1 milliárd forint (56,8%)
- Politikailag semleges szakmai médiumok: 0,9 milliárd forint (24,3%)
- Független, kritikus médiumok: 0,2 milliárd forint (5,4%)
- Kisebb, specializált médiumok (pl. Dikh TV, Pandúr Magazin): 0,5 milliárd forint (13,5%)
A számok mögött húzódó döntési mechanizmusok továbbra sem transzparensek. A Közbeszerzési Hatóság adatbázisa szerint a hirdetési szerződések zöme a Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztül, keretmegállapodások alapján jön létre, ami nehezíti a konkrét hirdetési döntések nyomon követését.
Médiumok profilja és a kormányzati üzenetek
Érdekes mintázatot mutat, hogy milyen típusú kormányzati üzenetek hol jelennek meg. A Dikh TV esetében főként a családtámogatási és szociális programokról szóló hirdetések domináltak, míg a Pandúr Magazinban közbiztonsági és migrációs témájú kormányzati kampányok kaptak helyet.
Az állami hirdetések elosztása kapcsán szakértők szerint érdemes lenne átláthatóbb és objektívebb kritériumrendszert kialakítani, amely figyelembe veszi:
- A médium valós elérését és célcsoportját
- A hirdetési költés és az elérés arányosságát
- A kampány célja és a médium profilja közötti összhangot
- A költséghatékonyságot és a mérhető eredményeket
A tágabb európai összehasonlítás
Az Európai Bizottság 2024 decemberében közzétett médiaszabadság-jelentése szerint Magyarország továbbra is azon országok közé tartozik, ahol az állami hirdetések elosztása átláthatósági problémákat vet fel. Az EU tagállamok átlaga szerint az állami hirdetési költések 72%-a követhető nyilvánosan, míg Magyarországon ez az arány csak 41%.
Az OECD vonatkozó ajánlása hangsúlyozza, hogy az állami hirdetési költések átláthatósága a demokratikus intézményrendszer fontos pillére, hiszen közpénzek felhasználásáról és a nyilvánosság tájékoztatásáról egyszerre van szó.
Mit hoz a jövő?
A Pénzügyminisztérium által előirányzott 2025-ös kormányzati kommunikációs költségvetés összesen 14,5 milliárd forint, ami 7,8%-kal magasabb az előző évinél. Ebből várhatóan 3,2 milliárd forintot fordítanak majd a közelgő európai parlamenti és önkormányzati választásokhoz kapcsolódó tájékoztató kampányokra.
A civil szervezetek által megfogalmazott javaslat szerint szükség lenne egy olyan független testület felállítására, amely felügyelné az állami hirdetések elosztásának méltányosságát és transzparenciáját. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis főként a Nemzeti Kommunikációs Hivatal döntésein múlik, mely médiumok részesülnek állami hirdetési bevételekből.
Az állami hirdetések eloszlása nem pusztán média- vagy gazdasági kérdés, hanem a demokratikus nyilvánosság működésének fontos mutatója. A transzparencia növelése nem csak a jogszabályi kötelezettség miatt fontos, hanem azért is, mert csak így biztosítható, hogy a közpénzből finanszírozott kormányzati üzenetek valóban a leghatékonyabb csatornákon jussanak el a célközönséghez.