Az oldal használatával Ön elfogadja az Adatvédelmi Szabályzatot és a Felhasználási Feltételeket.
Elfogadom
LiberalizmusLiberalizmusLiberalizmus
  • Főoldal
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Politika
  • Választások
Keresés
  • Rólunk
  • Kapcsolat
© 2025 Liberalizmus Media. Minden jog fenntartva.
Éppen olvasod: Mesterséges intelligencia fotóművészet 2025: tájképek a valóság és MI határáról
Megosztás
Betűméret-átállítóAa
LiberalizmusLiberalizmus
Betűméret-átállítóAa
  • Választások
  • Politika
  • Belföld
  • Külföld
Keresés
  • Főoldal
  • Belföld
  • Külföld
  • Gazdaság
  • Politika
  • Választások
Kövess minket
  • Rólunk
  • Kapcsolat
© 2025 Liberalizmus Media. Minden jog fenntartva.
Liberalizmus > Tudomány és technológia > Mesterséges intelligencia fotóművészet 2025: tájképek a valóság és MI határáról
Tudomány és technológia

Mesterséges intelligencia fotóművészet 2025: tájképek a valóság és MI határáról

Ágnes Nagy
Utoljára frissítve: 2026. február 4 19:52
Ágnes Nagy - EU-ügyek tudósítója
Megosztás
Megosztás

A mesterséges intelligencia által generált fotóművészet forradalmasítja a vizuális kultúrát, különösen a tájképek műfajában. Az új technológiák elmossák a határokat a valós és a mesterséges között, miközben izgalmas kérdéseket vetnek fel a művészi alkotás természetéről és a fotográfia jövőjéről.

A digitális táj új értelmezése

A 2025-ös év egyik legizgalmasabb művészeti fejleménye a mesterséges intelligencia és a fotográfia összefonódása. Az elmúlt években a generatív MI-rendszerek fejlődése olyan szintre jutott, hogy már nem csupán utánozzák a valóságot, hanem teljesen új vizuális világokat teremtenek. Zagyvai Sári fotóművész „Határvidék” című kiállításán olyan tájképeket mutat be, amelyek a valóság és képzelet határán egyensúlyoznak.

„A legújabb MI-rendszerek már nem csupán meglévő képekből összeollózott kollázsokat készítenek. Képesek megérteni a fény, az árnyék, a perspektíva és az atmoszféra lényegét, és olyan tájképeket alkotni, amelyek sosem létezett, mégis ismerősnek tűnő helyeket ábrázolnak” – nyilatkozta Zagyvai a kiállítás sajtótájékoztatóján.

A fotóművész munkamódszere különleges: valós helyszíneken készít fotókat, majd ezeket tölti fel egy speciálisan hangolt MI-rendszerbe, amely a képek esszenciáját megőrizve, de radikálisan újraértelmezve hozza létre a végső műalkotásokat. Az eredmény: olyan tájképek, amelyek egyszerre tűnnek ismerősnek és idegennek, valósnak és álomszerűnek.

Technológia és művészi vízió találkozása

Az MI-alapú fotóművészet egyik legérdekesebb aspektusa, hogy a technológia nem helyettesíti, hanem kiterjeszti a művész kifejezőképességét. Kovács Péter, a Budapesti Műszaki Egyetem mesterséges intelligencia szakértője szerint „az MI-vel dolgozó művészek valójában egyfajta párbeszédet folytatnak a technológiával. A művész az irányt és a víziót adja, míg a gép olyan megoldásokat és variációkat kínál, amelyeket emberi kézzel lehetetlen lenne megvalósítani.”

A technológia fejlődésével az alkotói folyamat is átalakul. A hagyományos fotográfia eszköztára – kompozíció, megvilágítás, időzítés – mellé új készségek társulnak: a prompt engineering (az MI-rendszernek adott utasítások finomhangolása), a paraméterek beállítása és az iteratív alkotás, ahol a művész és a gép közösen finomítják a művet.

„Már nem a megfelelő pillanatot keresem, hanem olyan képi világokat, amelyek sosem létezhetnének a valóságban, mégis valódi érzelmeket és gondolatokat közvetítenek” – magyarázza Zagyvai.

Etikai dilemmák és művészeti viták

Az MI-generált művészet térnyerésével párhuzamosan élénk viták bontakoztak ki a művészeti közösségekben. Sokan üdvözlik az új lehetőségeket, mások aggódnak a hagyományos fotográfiai készségek elértéktelenedése miatt.

„Az MI-művészet legnagyobb kihívása nem technológiai, hanem filozófiai természetű: újra kell definiálnunk, mit jelent alkotni, mit tekintünk eredetinek, és hogyan értékeljük a műalkotásokat” – vélekedik Nagy Katalin művészettörténész.

A szerzőség és eredetiség kérdése különösen problematikus. Kié a végső alkotás: a művészé, aki az utasításokat adta, vagy részben az MI-rendszeré is? Mi a helyzet a tanítóadatokkal, amelyeken az MI-rendszereket betanították – a más fotósok munkáiból tanuló algoritmus mennyiben használja fel az ő művészi látásmódjukat?

A Magyar Fotóművészek Szövetsége idén először külön kategóriát hozott létre az MI-vel készült alkotások számára az éves díjazásban, elismerve ezzel a terület jelentőségét, ugyanakkor elkülönítve azt a hagyományos fotográfiától.

Gazdasági lehetőségek és kihívások

Az MI-alapú művészet nemcsak esztétikai, hanem gazdasági forradalmat is jelent. A digitális műkereskedelem, az NFT-piacok és az egyedi MI-generált művek iránti kereslet új bevételi forrásokat nyit a művészek számára.

„Ma már nem kell fizikai galériákra korlátozni magunkat. Az MI-vel létrehozott műveimet globálisan értékesítem, és olyan közönséget érek el, amelyről korábban nem is álmodhattam” – osztja meg tapasztalatait Zagyvai.

Ugyanakkor ez a demokratizálódás kihívásokat is jelent. A technológia széles körű elérhetőségével szinte bárki készíthet lenyűgöző vizuális alkotásokat minimális fotográfiai előképzettséggel. Ez felértékeli a művészi vízió, a koncepció és a kritikai gondolkodás szerepét.

A jövő kilátásai

A 2025-ös év csak a kezdet az MI-fotóművészet fejlődésében. A szakértők szerint a következő években még inkább elmosódik a határ a hagyományos és az MI-generált képek között, miközben teljesen új vizuális nyelvek és kifejezésmódok születnek.

„A legizgalmasabb fejlemény, hogy az MI-rendszerek már nem csupán a meglévő stílusokat utánozzák, hanem teljesen új esztétikai megközelítéseket fejlesztenek ki, amelyek emberi alkotók számára nem lennének elérhetők” – jósolja Kovács.

Zagyvai Sári „Határvidék” kiállítása május végéig látogatható a Ludwig Múzeumban, és tökéletes betekintést nyújt ebbe az izgalmas új világba, ahol technológia és művészet, valóság és képzelet, emberi és gépi kreativitás találkozik.

A tárlat nem csupán gyönyörű képek gyűjteménye, hanem gondolatébresztő utazás egy olyan jövőbe, ahol a fotográfia már nem csupán a valóság megörökítésének eszköze, hanem a képzelet kiterjesztésének végtelen lehetősége.

NASA marsjáró MI küldetés 2026 sikerrel zárult
Pátkai-tározó vízminőség 2026: nem a mezőgazdaság, hanem a halgazdálkodás rontja
CÍMKÉZVE:Digitális művészetFotóművészetGeneratív MIMesterséges IntelligenciaZagyvai Sári

Sign Up For Daily Newsletter

Be keep up! Get the latest breaking news delivered straight to your inbox.
By signing up, you agree to our Terms of Use and acknowledge the data practices in our Privacy Policy. You may unsubscribe at any time.
Cikk megosztása
Facebook Link másolása Nyomtatás
Megosztás
SzerzőÁgnes Nagy
EU-ügyek tudósítója
Követés:
8+ éves tapasztalattal rendelkező újságíró, aki az uniós intézményeket, a jogállamiságot és az európai döntések magyarokra gyakorolt hatását magyarázza közérthetően. Emberi jogok és információ-hozzáférés fókuszban.
Előző cikk Pócs János tarnazsadányi verekedés 2026: fideszes alpolgármester beismerte
Következő cikk Roma gazdasági helyzet 2024: Valóban jobban élnek a romák?

Kövess minket

FacebookTetszik
XKövetés
YoutubeFeliratkozás
TiktokKövetés
banner banner
Van egy sztorid?
Érdekes anyagod van? Oszd meg velünk biztonságosan – beszéljünk róla!
Írj nekünk

Friss hírek

Budapest fizetésképtelenség 2025: Karácsony szerint csőd márciusig
Belföld
Kátyúpolitika Magyarország 2025: Duma Aktuál iróniája kampányfotókról
Politika
Tisza Párt közösségi média 2026: új politikai szereplők előretörése
Politika
Újbuda lakópark beruházás 2026: helyiek tiltakoznak az óriásépület ellen
Belföld
//

Szabad, független magyar hang – tényekkel és európai szemlélettel.

Top kategóriák

  • Választások
  • Politika
  • Belföld
  • Külföld

Rólunk és feltételek

  • Rólunk
  • Kapcsolat
  • Adatvédelmi tájékoztató
  • Felhasználási feltételek

Iratkozz fel hírlevelünkre

Heti összefoglaló európai szemszögből, csak a lényeget.

LiberalizmusLiberalizmus
Kövess minket
© 2025 Liberalizmus Media. Minden jog fenntartva.