Agroloop csődeljárás 2026: Csődbe ment az Áder-féle rovarfehérje-üzem
A magyar fenntartható fehérjetermelés egyik úttörőjének számító Agroloop Kft. ellen csődeljárás indult 2026 februárjában, értesült szerkesztőségünk. A 2020-ban alapított, Áder János korábbi köztársasági elnök által is támogatott startup az utóbbi két évben súlyos finanszírozási nehézségekkel küzdött, amit végül nem sikerült orvosolnia.
Az Agroloop a rovarfehérje-előállítás területén indult vállalkozás volt, amely a fenntartható fehérjetermelés egyik ígéretes hazai szereplőjeként lépett a piacra. A cég különlegessége abban rejlett, hogy a rovarok – főként fekete katonalégy lárvák – tenyésztésével kívánt alternatív fehérjeforrást előállítani takarmányozási célokra, miközben élelmiszeripari melléktermékeket hasznosított a rovarok táplálásához.
A Cégbíróságon megjelent végzés szerint a vállalat likviditási problémákkal küzdött, és a hitelezői követelések meghaladták a 780 millió forintot. Az eljárást a cég egyik beszállítója kezdeményezte, miután a rovarfehérje-üzem több mint 90 napot meghaladó tartozást halmozott fel.
Mi vezetett a csődhöz?
Az Agroloop problémái mögött összetett gazdasági és piaci tényezők állnak. Információink szerint három fő ok vezetett a vállalat összeomlásához:
1. Finanszírozási nehézségek: A 2024-ben induló globális gazdasági lassulás során a kockázati tőkebefektetések jelentősen visszaestek. Az Agroloop a 2023-as utolsó, 1,2 milliárd forintos tőkeemelés után nem tudott újabb befektetői körben forráshoz jutni, miközben az üzem folyamatos fejlesztése és a termelés bővítése további jelentős beruházásokat igényelt volna.
2. Piaci akadályok: A rovarfehérje-piac növekedése Európában és Magyarországon is elmaradt a várakozásoktól. A takarmánygyártók továbbra is vonakodtak nagyobb mennyiségben alkalmazni az új technológiát, részben az árérzékenység, részben a szabályozási bizonytalanságok miatt.
3. Technológiai kihívások: Az üzem folyamatos működése során több olyan technológiai probléma is felmerült, amelyek megoldása jelentős többletköltséget okozott. A méretgazdaságosság eléréséhez szükséges termelési volument nem sikerült fenntarthatóan biztosítani.
A Magyar Nemzeti Bank által közzétett adatok szerint a zöldtechnológiai szektorban működő startupok különösen nehéz helyzetbe kerültek az elmúlt két évben. Az ágazatban működő 14 jelentősebb hazai vállalkozás közül hat már csődvédelmet kért vagy felszámolás alatt áll.
Az Agroloop korábbi sikerei
Az Agroloop indulása komoly szakmai és gazdasági várakozásokat keltett. A vállalat 2021-ben elnyerte a legígéretesebb agrárstartuponak járó Primom-díjat, 2022-ben pedig az Európai Unió Horizon programjában is támogatást kapott innovatív technológiájának fejlesztésére.
A debreceni telephelyen 2023-ban átadott üzem 1200 négyzetméteren működött, és évi 500 tonna rovarfehérje előállítására volt alkalmas. A cég célja az volt, hogy 2028-ra tízszeresére növelje termelési kapacitását, és vezető regionális szereplővé váljon a körforgásos gazdasági megoldások terén.
Áder János, aki 2021-ben a Kék Bolygó Alapítványon keresztül támogatta a vállalkozást, több nyilvános eseményen is példaként említette az Agroloopot, mint a fenntartható magyar innovációk egyik zászlóshajóját.
Mit mond az ágazat?
A Magyar Agrárgazdasági Kamara piackutatási igazgatója, Kovács Péter lapunknak elmondta: „A rovarfehérje-előállítás továbbra is ígéretes terület, de a technológia jelenlegi érettsége mellett és a fennálló szabályozási környezetben még nem versenyképes a hagyományos fehérjeforrásokkal. Az Agroloop esete jól mutatja, hogy még a technológiailag innovatív és jól menedzselt startupok is komoly kihívásokkal szembesülnek ebben a szektorban.”
A Fenntartható Fehérje Szövetség szóvivője, Németh Katalin szerint „az Agroloop bukása figyelmeztetés a hazai szabályozók és befektetők számára is. Szükség lenne egy átfogó stratégiára és támogatási rendszerre, amely segíti az innovatív élelmiszeripari vállalkozásokat a fenntarthatósági átmenet során. Más európai országokban, például Hollandiában és Dániában, sokkal előrehaladottabb a rovarfehérje-ágazat támogatása.”
Mi lesz a dolgozókkal és a technológiával?
Az Agroloop csődje mintegy 35 munkahely megszűnését jelenti. A vállalat alkalmazottai között több mint egy tucat magasan képzett mérnök és biotechnológus szakember volt.
Információink szerint a cég vezetése az utolsó hónapokban tárgyalásokat folytatott több hazai és külföldi befektetővel a technológia és a szellemi tulajdon értékesítéséről. Egy svájci székhelyű vállalat érdeklődését fejezte ki az Agroloop által kifejlesztett automatizált rovarfarm-technológia iránt, de a megállapodás még a csődeljárás bejelentése előtt meghiúsult.
A csődgondnok feladata lesz a cég vagyonának értékesítése és a hitelezői követelések rendezése. A speciális technológiai berendezések és a know-how értékesítése kihívást jelenthet, mivel a rovarfehérje-gyártás még mindig nagyon specializált ágazat.
Tanulságok és kilátások
Az Agroloop csődje rávilágít azokra a kihívásokra, amelyekkel a fenntartható élelmiszertermelésre összpontosító innovatív vállalkozások szembesülnek Magyarországon és a régióban:
– A méretgazdaságosság elérése kritikus fontosságú, de jelentős tőkeigénnyel jár
– Az új technológiák bevezetése a konzervatív mezőgazdasági és élelmiszeripari szektorokban lassú folyamat
– A szabályozási környezet kiszámíthatósága alapvető a befektetők bizalmának megnyeréséhez
– A piaci keresletet gyakran túlbecsülik az innovatív fenntarthatósági megoldások iránt
A hazai gazdasági szakértők szerint a rovarfehérje-piac továbbra is növekedési potenciállal bír, de a jelenlegi gazdasági környezetben a befektetők sokkal óvatosabbá váltak a hosszú megtérülésű, kockázatosabb projektekkel szemben.
A KSH adatai szerint Magyarországon az alternatív fehérjeforrások piaca évi 4-5%-kal növekszik, ami elmarad a globális 8-10%-os bővüléstől. Az Európai Unió 2025-2030-as stratégiai tervében továbbra is kiemelt helyen szerepel a fenntartható fehérjetermelés támogatása, ami középtávon javíthatja a hasonló vállalkozások kilátásait.
Az Agroloop csődje tanulságos példa arra, hogy az ígéretes technológia és a fenntarthatósági célok önmagukban nem elegendőek az üzleti sikerhez – a piaci realitások és a gazdasági környezet alapvetően befolyásolják egy innovatív vállalkozás életképességét.
