Magyarország fővárosát komoly pénzügyi összeomlás fenyegeti – ez derül ki Karácsony Gergely főpolgármester legfrissebb nyilatkozatából. A városvezető szerint Budapest akár már 2025 márciusáig fizetésképtelenné válhat, ha a kormány nem biztosít többletforrásokat a főváros számára.
Karácsony a tegnapi sajtótájékoztatón részletes adatokkal mutatta be a főváros költségvetési helyzetét, amelyben 63 milliárd forintnyi hiány mutatkozik a 2025-ös évre. Ez az összeg nagyságrendileg megfelel a BKK három havi működési költségének, vagy a teljes budapesti útfelújítási és parkfenntartási éves kiadásnak.
A számok mögötti valóság
A főváros jelenlegi költségvetési helyzete több tényező együttes hatásának eredménye. A Fővárosi Önkormányzat adatai szerint 2019-hez képest Budapest elvesztette bevételeinek közel 20 százalékát, miközben az infláció és az energiaárak jelentősen emelkedtek.
A legfontosabb bevételkiesések:
- Az iparűzési adó 40%-át elvonja a kormány (körülbelül évi 58 milliárd forint)
- A közösségi közlekedés normatív támogatása a 2019-es 12 milliárd forintról 0 forintra csökkent
- A szolidaritási hozzájárulás címén további 21 milliárd forintot vonnak el
Ezzel szemben a kiadások drasztikusan nőttek:
- A BKK energiaköltsége 138%-kal emelkedett 2021 óta
- A közvilágítás 112%-kal drágult
- A parkfenntartás költsége 46%-kal nőtt
- Az útfelújítások ára 52%-kal magasabb
Mit jelent a fizetésképtelenség a gyakorlatban?
Ha a főváros fizetésképtelenné válik, az nem csupán adminisztratív probléma – hangsúlyozta Karácsony. A Központi Statisztikai Hivatal és a Magyar Államkincstár adatai alapján ez a következőket jelentheti:
- A BKK járatainak jelentős ritkítása vagy egyes vonalak megszüntetése
- A közvilágítás részleges kikapcsolása
- A városüzemeltetési feladatok (szemétszállítás, parkgondozás) akadozása
- Az útfelújítások és fejlesztések leállítása
- A szociális támogatások csökkentése
- Akár több ezer fővárosi alkalmazott elbocsátása
A Magyar Államkincstár adatai szerint egy önkormányzat fizetésképtelensége esetén adósságrendezési eljárás indul, ami szigorú gazdálkodási korlátozásokat jelent. Ilyenkor csak a kötelező feladatok finanszírozhatók, minden egyéb kiadás, beleértve a fejlesztéseket is, leáll.
Mi a válság oka?
A főváros pénzügyi helyzete nem egyik napról a másikra romlott el. Az elmúlt öt évben a következő tényezők együttesen vezettek a jelenlegi kritikus állapothoz:
1. Központi elvonások növekedése – a KSH adatai szerint 2019 óta évente átlagosan 79 milliárd forinttal kevesebb pénzből gazdálkodhat Budapest
2. Covid-járvány hatásai – a pandémia alatt 60 milliárd forintos bevételkiesést szenvedett el a főváros, miközben a kormány elvonta a gépjárműadót (évi 5 milliárd forint)
3. Energiaválság – a fővárosi cégek energiaköltsége átlagosan 2,5-szeresére nőtt 2021 óta
4. Infláció hatása – a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a 2022-2023-as magas infláció különösen súlyosan érintette az önkormányzati szolgáltatásokat
5. Strukturális problémák – a közösségi közlekedés finanszírozási modellje fenntarthatatlan, miközben a kormány 2019 óta nem nyújt normatív támogatást
Lehetséges megoldások
Karácsony Gergely főpolgármester több lehetséges megoldást is felvázolt a krízis kezelésére:
1. A kormány visszaállíthatná a közösségi közlekedés normatív támogatását (legalább 12 milliárd forint)
2. A szolidaritási adó mértékének csökkentése (21 milliárd forint megtakarítás)
3. Az iparűzési adóból történő elvonás mérséklése (potenciálisan 58 milliárd forint többlet)
4. Az önkormányzat saját bevételeinek növelése, például parkolási díjak emelésével vagy új díjtételek bevezetésével
5. Költségcsökkentés és racionalizálás a fővárosi cégeknél
A főpolgármester ugyanakkor hangsúlyozta: „Pusztán költségcsökkentéssel nem oldható meg a helyzet, mert az már a budapesti közszolgáltatások teljes összeomlását eredményezné.„
Politikai dimenziók
A főváros pénzügyi válsága természetesen politikai kérdés is. A kormány és a főváros között évek óta feszült a viszony. Elemzők szerint a budapesti válság részben politikai döntések következménye, részben pedig a központi és helyi kormányzati szintek közötti forráselosztás problémáját tükrözi.
Budapest adóerő-képessége kiemelkedő – az egy főre jutó iparűzési adóbevétel több mint duplája az országos átlagnak. A kormány álláspontja szerint ezért indokolt, hogy a főváros nagyobb mértékben járuljon hozzá a kevésbé fejlett térségek fejlesztéséhez. Karácsony szerint azonban az elvonások mértéke már a főváros működőképességét veszélyezteti.
A főváros a GDP több mint 35%-át állítja elő, miközben az ország lakosságának mintegy 18%-a él itt. Ez az aránytalanság is növeli a politikai feszültséget a forráselosztás körül.
Mi várható?
A főpolgármester szerint március kritikus hónap lesz. Addig a főváros vezetése több intézkedést is tervez:
- Tárgyalások kezdeményezése a kormánnyal a költségvetési helyzet rendezéséről
- Átmeneti megszorító intézkedések bevezetése a fővárosi cégeknél
- Alternatív finanszírozási források felkutatása, például uniós támogatások átcsoportosítása
Szakértők szerint Budapest fizetésképtelensége nem csak a fővárosiak, de az egész ország számára súlyos következményekkel járna. A főváros a hazai gazdaság motorja, így pénzügyi összeomlása országos gazdasági problémákat is okozna.
A helyzet megoldása valószínűleg kompromisszumot igényel mind a kormány, mind a főváros részéről. A következő hetekben dől el, sikerül-e olyan megállapodást kötni, amely biztosítja Budapest működőképességének fenntartását.
Az államkincstári adatok szerint Budapesten 1,7 millió ember él, és naponta további félmillió ingázó érkezik a városba. A főváros szolgáltatásai így közel 2,2 millió embert érintenek közvetlenül – a teljes magyar lakosság közel negyedét.
„Ez nem politikai játszma, hanem Budapest jövőjének kérdése” – zárta nyilatkozatát Karácsony Gergely. „Ha nincs megoldás, annak minden budapesti látni és érezni fogja a következményeit a mindennapokban.”
