Eltűnt honvédségi eszközök: feljelentést ígér a miniszter, de a valódi kérdések mélyebben gyökereznek
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter egy Facebook-videóban azt jelentette be, hogy a Honvédelmi Minisztérium szerződéseit vizsgálják, és a héten vagy jövő héten feljelentést tesznek egy korábbi, 500 millió forint értékű, szünetmentes tápegység (UPS) beszerzés ügyében. A miniszter szerint az eszközöket nem találják. A bejelentés a látszatnál sokkal összetettebb és súlyosabb kérdésekre hívja fel a figyelmet: hogyan köthetett a minisztérium évekre előre 1311 és 1500 milliárd forintos keretszerződéseket az állami támogatásokkal felerősödött 4iG céggel, és valóban a katonákra fordítják-e a pénzt az új költségvetésben?
A Liberalizmus Media oknyomozása alapján a feljelentés ígérete csupán a felszín érintése annak a rendszernek, amelyben a honvédelmi kiadások és a nagytőkések kapcsolata az elmúlt évtizedben átalakult. A dokumentumok azt mutatják, hogy a kormányváltás előtti időszakban kialakult, hosszú távú és értékben hihetetlenül nagy szerződések jelentik az igazi kihívást az új vezetés számára.
A miniszter mondta: „Folyamatban van a Honvédelmi Minisztérium szerződéseinek vizsgálata. Korábban 500 millió forintért vásároltak szünetmentes tápokat (UPS), az eszközöket viszont nem találják.” Ruszin-Szendi bejelentette, hogy emiatt feljelentést tesznek, és ki fogják vizsgálni, hogy ki és hova rendelte ezeket, és hol vannak most.
Ugyanakkor a miniszter egy másik, legalább 2811 milliárd forintot érintő ügyről is beszélt, amely a magyar hadiipar átalakulásához kapcsolódik. Felidézte, hogy Orbán Viktor 2024 decemberében úgy nyilatkozott, „gazdasági tüdőn lövés lenne” Magyarországnak, ha öt százalékra kellene emelni a hadikiadásokat. Ruszin-Szendi elmondása szerint az előző kormány mégis megszavazta az öt százalékos cél kitűzését, majd a magyar hadiipar 75 százalék plusz egy részvényét eladta a 4iG-nek. „Méghozzá olyan kölcsönből, amit a magyar állam adott a cégnek a vásárláshoz” – tette hozzá.
A bizonyítékok: a hihetetlen nagyságrendű szerződések
A miniszter által említett folyamat nyilvános dokumentumokkal is igazolható. Május közepén derült ki, hogy az Orbán-kormány alatt a Honvédelmi Minisztérium két hatalmas keretszerződést kötött a tőzsdén jegyzett 4iG Nyrt. űrtechnológiai leányvállalatával, a 4iG Space-tel.
Az egyik szerződés értéke 1311 milliárd forint. A másik, külön szerződés 1500 milliárd forintot ér, és 2030-ig szól. Összesen tehát legalább 2811 milliárd forintos megrendelésről van szó, amely hosszú évekre köti a Honvédelmi Minisztériumot ehhez a vállalathoz. Ez az összeg messze felülmúlja az eltűntnek mondott 500 millió forintos szünetmentes tápegységek értékét.
A 4iG és az állam szoros kapcsolata
A kérdés nem csupán a szerződések nagyságáról szól, hanem arról is, hogy a 4iG milyen mértékben nőtt fel állami segítséggel. A cégcsoportnak, ahogy Ruszin-Szendi is utalt rá, rengeteg állami hitele és megrendelése van. A tulajdonosi körzés még bonyolultabb képet mutat.
A 4iG egyik jelentős befektetője az állami segítségnyújtással létrehozott Kekva Zrt., egy nemzeti vagyonkezelő társaság. A cégcsoporthoz kapcsolódik az Óbudai Egyetem Alapítványa is. Vannak olyan 4iG leányvállalatok is, amelyekben közvetlen állami tulajdon van. Ez azt jelenti, hogy az állam több kapun keresztül is részt vesz, vagy befolyásolhatja a cég működését. Ez az összefonódás teszi különösen kényessé azt a kérdést, hogy az új kormány milyen jövőt szabhat ki a 4iG-nek, és hogyan kezelheti a már kötött, évekre szóló, több ezer milliárdos szerződéseket.
Új költségvetés, új elosztás?
Ruszin-Szendi Romulusz bejelentette, hogy megváltoztatják a honvédelemre szánt források elosztását a 2026-os és 2027-es költségvetésben. Az eredeti tervek szerint a pénz 25-25-50 százalékos arányban folyt volna a humán (katonák), a fenntartás és a fejlesztés között. Az új kormány a 40 százalékos humán, valamint a 30-30 százalékos fenntartás és fejlesztés arányra tér át.
A miniszter hangsúlyozta: „Ennek vége lesz, és mostantól valóban a katonákra fogják fordítani a pénzt.” Ez az állítás azonban szemben áll azzal a valósággal, hogy a költségvetési kereteken belül is hatalmas, előre kötött kötelezettségek (a 4iG-vel kötött szerződések) terhelik a minisztérium pénzügyeit. A megnövelt „humán” rész arányának értelmezése és a korábban kötött szerződések teljesítése közötti feszültség egyik legfontosabb kérdése az átmenet időszakának.
A feljelentés és a valódi átvilágítás
Az eltűnt UPS eszközök ügyében ígért feljelentés fontos lépés lehet, ha a nyomozás valóban kideríti a tényeket, és nem csupán egy elszigetelt esetet zarándokol be. Az oknyomozó újságírói szemmel azonban a valódi próbatétel nem az 500 millió forintos ügy, hanem a több ezer milliárdos szerződések, az állami-tőke összefonódások és a hosszú távú kötelezettségek átvilágítása, átértékelése lesz.
Az új miniszter nyilatkozatai két világot érintenek: egyetlen, bár jelentős összegű, konkrét eszközeltűnési esetet és egy rendszerszintű, a magyar honvédelem és hadiipar jövőjét alakító, több évtizedre szóló pénzügyi és stratégiai kapcsolatot. A közvélemény és a parlament figyelmének megérdemel mindkettő, de az utóbbi átvilágítása és kezelése fogja igazán meghatározni, hogy a „katonákra fordított pénz” ígéret valóra válik-e, vagy a költségvetési keretek nagy részét továbbra is előre megírt szerződések kötik le.
A Liberalizmus Media tovább követi a Honvédelmi Minisztérium szerződéseinek vizsgálatát, különös figyelemmel a nagymértékű állami megrendelések és a stratégiai iparágak átalakulásának demokratikus ellenőrzésére.
