Köztársasági elnök választásának szempontjai: értelmiségiek megfogalmazták, mit várjanak a jelölttől
Dragomán György író, Ungváry Krisztián történész és Pintér Béla színész-rendező azon a nyilatkozat aláírói közé tartozik, amelyben magyar értelmiségiek fogalmazták meg, milyen szempontokat kellene figyelembe venni a Tisza pártnak az új köztársasági elnök személyének kiválasztásakor. A nyilatkozat Dragomán Facebook-oldalán is megjelent.
Mit kell tudnia az új államfőnek?
A megfogalmazás szerint a leendő köztársasági elnöknek „kell tudnia mondani valamit arról, hogy mi történt velünk itt az elmúlt 16 évben”. Ezzel szervesen összefügg, hogy „az elmúlt 16 évben is kellett volna tudnia mondani valamit arról, hogy mi is történik velünk”. Harmadikként pedig „nem árt, ha ismeri a magyar társadalom különböző csoportjait, már csak azért is, mert meg kell testesítenie a nemzet egységét, tehát ismernie is kell nagyon eltérő szociális hátterű emberek gondjait is”.
A dokumentum hangsúlyozza, hogy ugyanakkor nem várható el a köztársasági elnöktől, hogy a teljes lakosság bizalmát bírja. „Törekednie természetesen erre is kell, azonban a nemzetegységének megtestesítése nem azt jelenti, hogy az érintettnek mindenki elvárásaival szemben mindig meg kell felelnie. A köztársaság elnökét eleve meritokratikus alapon is választják, ebből adódóan kulturális horizontja és preferenciái biztos nem lesznek azonosak a lakosság átlagával sem. Az a jelölt, aki egy ilyen feltételnek is megfelelne, egészen biztosan annyira semmitmondó volna, hogy nem alkalmas a pozícióra. Az, hogy az új köztársasági elnök mindkié, így a bukott rezsim vezetőié és szavazóié is, nem jelentheti azt, hogy osztania kell világképüket vagy értékrendjüket” – olvasható a nyilatkozatban.
Az aláírók között szerepel még Rainer M. János történész, Garaczi László író és Friedrich Judit irodalomtörténész is. Megjegyzendő, hogy a nyilatkozat nem nevez meg konkrét jelöltet, mivel szerintük ez személyes ízlés kérdése is, és nem is kell feltétlenül egy névre hozni az összes véleményt. Dragomán György azonban egy korábbi közösségi oldali posztjában kifejtette, hogy ő személy szerint Enyedi Ildikó Arany Medve-díjas és Oscar-jelölt filmrendezőt jelölné a posztra. „Csendes határozottsággal irányít világsztárokat a világ egyik legstresszesebb szakmájában, csodálatos, világraszóló eredménnyel, nagyon szép történeteket mesél arról, hogy békülhetnek össze az ellentétek, mélyen érti a kelet–nyugati viszonyt, és azt is, hogy hol van ebben Magyarország helye” – írta az író.
Polgár Judit volt a legesélyesebb
A köztársasági elnök személye körüli vita hétfő estig főként Polgár Judit sakkozó körül forgott. Az előző államfő, Sulyok Tamás szombaton kora este bejelentette, hogy aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amelynek értelmében hétfőn 0 órától már nem ő tölti be a köztársasági elnöki pozíciót. Ezután vasárnap a tudomány, a kultúra és a sport tizenhat jelentős szereplője levelet írt az Országgyűlés akkori elnökének, Forsthoffer Ágnesnek, amelyben Polgár Juditot javasolták köztársasági elnöknek.
Magyar Péter, a Tisza párt elnöke vasárnap este reagált a levélre, mondván: „személy szerint hatalmas megtiszteltetésnek érezném, ha elvállalná a felkérést”. Jelezte továbbá, hogy hétfőn találkozik Polgár Judittal, és megkérdezi tőle, hogy „az új Alkotmány elfogadásáig kész-e új szerepben szolgálni a hazánkat”. Hétfőn Bujdosó Andrea, a Tisza párt frakcióvezetője is megerősítette, hogy a képviselőcsoport Polgár Juditot tartja a legalkalmasabb jelöltnek az államfői posztra.
Polgár Judit jelölését azonban komoly vita övezte, ami leginkább a jelölési folyamat átláthatatlanságát és a gyorsaságát kritizálta. A vitát az zárta le, hogy hétfőn Polgár Judit végül nem vállalta a felkérést. Megköszönte Magyar Péter és a Tisza Párt ajánlatát, de visszautasította, hogy az új köztársasági elnöki pozíciót betöltse.
Az államfői feladatokat ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes vette át. Őt az átmeneti időszakban Hallerné Nagy Anikó helyettesíti majd a parlamenti pulpitusson. Az értelmiségiek által összeállított nyilatkozat tehát továbbra is napirenden van, amíg a Tisza párt és a politikai közélet nem találja meg azt a személyt, aki megfelel a köztársasági elnök magas elvárásainak és a társadalmi párbeszédben betöltött szerepének.