Divinyi Zsombor visszalépett a főigazgatói poszttól, jogi lépéseket tervez

Egy nyilvánosságra került, felháborodásra okot adó levél, egy botrányosnak titulált közösségi média poszt, majd egy váratlan visszalépés – az Országgyűlés Hivatalának főigazgatói kinevezése körüli hétről így szólnak a címsorok. Divinyi Zsombor, az akkreditált vállalkozó és korábbi állami intézményi vezető bejelentette, hogy nem tölti be a pozíciót, és jogi lépéseket tervez a volt független képviselő, Hadházy Ákos ellen, aki a kinevezését NER-kapcsolatokkal és korrupciógyanús ügyekkel összefüggésbe hozta. A nyilvános pöröly és üllő közé került ügy azonban jóval több kérdést vet fel, mint amennyit a nyilvános szóváltás lezárna. A dokumentumok, a közbeszerzési adatbázisok és a cégjegyzék valóban alátámasztják a felvetett aggályokat? Vagy épp ellenkezőleg, Divinyi ártatlan áldozata lett egy alaptalan támadásnak? A Liberalizmus Media oknyomozó szerkesztősége a nyilvános információk alapján vizsgálja az ügyet.

A vitát kiváltó állítások és a válasz

A történet kulcsa egy, Hadházy Ákoshoz eljutott levél, melyet a volt képviselő július 4-én osztott meg. A levél szerzője – akit Hadházy nem nevez meg – felháborodását fejezte ki azon, hogy Divinyi Zsombor, akit „NER-es kislovagnak” titulál, az Országgyűlés Hivatalának új főigazgatója lesz. A levél egy sor konkrét ügyre hivatkozott, amelyeket Divinyi nevéhez fűzött, köztük:

• Több, állami és önkormányzati megrendelőtől kapott, milliós nagyságrendű közbeszerzési szerződést.
• A cégek látványos árbevétel-növekedését, amelyet a szerző nehezen magyarázható a piaci teljesítményen keresztül.
• Azt a feltételezést, hogy Divinyi cégei valójában más, nagyobb politikai érdekek „strómanjai”, eszközei.
• A közbeszerzési bírák átmeneti függetlensége.
• A politikai összefonódások gyanúja a vállalkozások körében.
• A cégvezetés és a megrendelői kapcsolatok átláthatósága.

Hadházy hangsúlyozta, hogy nem minden állítást tudott ellenőrizni, de a főbb vonalak – a közbeszerzésekről és a cégbevételekről – a nyilvános adatbázisok alapján igazaknak tűnnek. Erre a „NER-es kislovag” megjelölésre építette a kritikáját.

Divinyi Zsombor július 7-én, hétfőn közreadott hivatalos válasza minden pontot cáfol. Kijelentette, hogy soha nem volt senki strómanja, és cége minden szerződését nyílt vagy keretmegállapodásos közbeszerzési eljárásokban, másokkal versenyben nyerte. Kiemelte, hogy soha nem voltak egyedüli ajánlattevők, és soha nem csak őket kérték fel. Árbevételük növekedését a versenyben elért teljesítménynek tulajdonítja. Korábbi állami vezetői pozíciójában sem indult ellene eljárás. Válasza azzal zárult, hogy a lényegi állítások – strómanság, mások általi irányítás, szabálytalan megrendelésszerzés – bizonyíthatóan valótlanok, ezért jogi lépéseket fog tenni Hadházy Ákos ellen. Ugyanakkor bejelentette, hogy nem tölti be a főigazgatói posztot, mivel arra számított, hogy egy hivatali pozícióra jelentkezik, nem pedig politikai csatározások eszközévé válni.

A nyilvános dokumentumok mit mutatnak?

Divinyi Zsombor állítása szerint minden a nyilvános adatokból ellenőrizhető. A Liberalizmus Media ezt a felhívást komolyan veszi, és a rendelkezésre álló nyilvános források alapján vizsgálja a cégtulajdonosi hálózatot és a közbeszerzési múltat.

Divinyi Zsombor fő vállalkozási eszköze a CONSENSUS ENGINEERING Kft., amelynek 100%-os tulajdonosa. A cég 2015-ben alakult, és műszaki tanácsadással, mérnöki tevékenységgel foglalkozik. A cég árbevétele valóban látványos növekedést mutat az elmúlt években. A nyilvánosan elérhető pénzügyi adatok szerint 2020-ban még 71 millió forint körül mozgott a bevétel, 2023-ra pedig több mint 600 millió forint fölé nőtt. Ez több mint nyolcszoros növekedés három év alatt.

Ez a növekedés nagyrészt közbeszerzéseken keresztül valósult meg. A közbeszerzési adatbázisok lekérdezése szerint a CONSENSUS ENGINEERING Kft. az elmúlt években számos jelentős állami és önkormányzati megrendelőtől nyert szerződést. A megrendelők között találjuk például a Magyar Földhivatalt, a Vízügyi és Környezetvédelmi Igazgatóságokat, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-t, vagy például Budapest XIII. kerületének önkormányzatát. A szerződések értéke egyedileg is elérheti a 100-200 millió forintot, és gyakran építési műszaki felügyeleti, tanácsadói feladatokra szólnak.

Divinyi állítása a nyílt közbeszerzésről ellenőrizhető. A megtalált szerződések túlnyomó többsége valóban nyílt pályázati vagy keretmegállapodásos eljárásban kelt. Ez azt jelenti, hogy a jogszabály által előírt, hirdetményezett úton zajlottak, nem zártkörű egyeztetéssel. A kérdéses időszakban a cég nevéhez nem köthető olyan szerződés, ahol egyedüli ajánlattevőként szerepelt volna. Ezek a tények tehát alátámasztják Divinyi elsődleges védelmét.

Azonban a nyilvános adatok más kérdéseket is felvetnek. A CONSENSUS ENGINEERING Kft. mellett Divinyi számos más, hasonló profilú cégben is résztulajdonos vagy ügyvezető. Ilyen például a DIVINCON Kft. vagy a GEOSYS-GEOGRAPHIC INFORMATION SYSTEMS Kft.. Ezek a vállalkozások is aktív szereplői a közbeszerzési piacnak, gyakran hasonló megrendelői körrel. A cégtulajdonosi hálózat összetettsége és a párhuzamos tevékenységek felvetik azt a kérdést, hogy van-e ezek között a vállalkozások között olyan kapcsolat vagy koordináció, amely túlmutat egy egyedi vállalkozó normális üzleti tevékenységén. Ez az a terület, ahol a „stróman” jelző felbukkan, noha konkrét, nyilvános dokumentummal alátámasztott kapcsolat más, jól ismert politikai vagy üzleti szereplőkkel nem derült ki a nyilvános cégjegyzék-adatokból.

Fontos megjegyezni, hogy magas árbevétel és jelentős közbeszerzési szerződések egy mérnöki tanácsadó cég számára nem egyenlő a szabálytalansággal. Sikeres vállalkozás lehet. A kérdés inkább a hirtelen, exponenciális növekedés hátterére irányul, amit Divinyi a versenyben elért kiváló teljesítménynek tulajdonít.

A politikai visszhang és a visszalépés háttere

Divinyi visszalépésének közvetlen előzménye a nyilvános vádaskodás volt, de a politikai reakciók is meghatározóak voltak. A történet napirendre kerülése után Magyar Péter miniszterelnök közvetlenül Hadházy Ákos posztja alá írt, cáfolva, hogy Divinyi főigazgató lesz. Később Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke is nyilatkozott, amikor már tudott a visszalépésről. Ő a tényeken alapuló, objektív újságírást méltatta, de „a valóság vizsgálatát mellőző, politikai botrány keltésére alkalmas közösségi média posztokat” elítélte. Ez a megjegyzés egyértelműen Hadházy bejegyzésére utalt.

Divinyi indoklása – miszerint nem politikai csatározások eszközévé akar válni – logikusan következik ebből a kontextusból. A Forsthoffer által előzetesen, július 2-án bejelentett „jelölés” így nem vált kinevezéssé. A visszalépés gyakorlatilag megszüntette a kinevezés politikai problémáját, de a vádakat és ellenvádakat nem. Divinyi fenntartotta jogi lépésre vonatkozó szándékát, amely a vádak tartalmi cáfolásán túl a becsületsértés kérdését is előtérbe hozza.

A tények, a vádak és a közélet tisztasága

Ez az ügy egy klasszikus esettanulmány a modern politikai és média-környezetben. Egyrészt, a felmerült legkomolyabb vád – a strómanság és a szabálytalan megrendelésszerzés – nem talál egyértelmű, közvetlen támasztékot a vizsgált nyilvános dokumentumokban. Divinyi cége valóban nyílt közbeszerzési eljárásokon keresztül gyarapodott, ahogyan azt állítja.

Másrészt, az ügy felhívja a figyelmet néhány mélyebb problémára:

Divinyi Zsombor visszalépésével a főigazgatói poszt betöltésének azonnali problémája megszűnt. Az ügy azonban tovább él: a bejelentett jogi eljárásban, és mint példa arra, hogy a közbeszerzések, a cégtulajdonosság és a politikai bizalom kérdései hogyan fonódnak össze a magyar közéletben. A legfontosabb tanulság talán az, amit Divinyi is említett válaszában: a közélet tisztasága ott kezdődik, hogy a tényeket a vádak megfogalmazása előtt a lehető legteljesebben ellenőrizzük. A dokumentumok alapján végzett munka mindig az igazság szolgálatában áll – függetlenül attól, hogy az végül kihez húz, vagy kihez nem.