El Niño visszatér: prognózisok és összefüggések
NOAA és Copernicus jelek
A NOAA Klímaelőrejelző Szolgálata, az egyik világvezető meteorológiai szervezet, egyre valószínűbbnek látja, hogy az El Niño-jelenség idén visszatér a Földünk éghajlatának meghatározó színházába, a Csendes-óceán keleti részére. Az szervezet számításaiból derül ki, hogy már 61 százalékos esélyt adnak arra, hogy ez a ciklikus éghajlati jelenség 2026 májusában vagy júniusában újra jelentkezik, és legalább az év végéig tartósan velünk marad. Ez a prognózis nem izolált vélemény; az EU Copernicus Klímaváltozási Szolgálata, bár kissé visszafogottabb nyelven, hasonló jeleket érzékelt. 2026 márciusában a globális tengeri felszíni hőmérséklet a második legmagasabb érték volt a feljegyzések kezdete óta. Ez a szám egy táblázatban talán csak egy adat, de a valóságban egy hatalmas természeti rendszer indulásának, az átmenet az El Niño fázisba kezdésének potenciális jele.
De mi is ez az El Niño, amely képes meghatározni nemzetgazdaságok sorsát, megváltoztatni a világ gabonaárfolyamait, és előre vetíteni a globális energyszektor következő évi terhelését? Az El Niño – vagy teljes nevén az El Niño – Déli Oszcilláció (ENSO) – egy természetes, nagyjából 2–7 évente ismétlődő éghajlati ciklus. Magja az óceáni hőmérséklet és a légköri nyomás ingadozása a Csendes-óceán keleti részén. Az ENSO három állapotban létezik: El Niño (a meleg fázis), La Niña (a hűvös megfelelője), és egy semleges, „normál” állapot. Jelenleg ez utóbbi állapot uralkodik, de az mutatók egyértelműen a változás irányába fordulnak.
Globális hatások
Az El Niño hatása a térképen az Egyenlítő mentén, a Csendes-óceán középső és keleti részén kezdődik melegebb tengerfelszíni hőmérsékletekkel, de ereje olyan, hogy következményei világszerte kimutathatóak. Gazdasági szempontból ez egy globális makroklíma-paraméter változása. Az El Niño erősségétől függően számos hatással jár, melyek közül a legfontosabb talán az, hogy akár 0,2 Celsius-fokkal is megemelheti a globális átlaghőmérsékletet. Ez nem csak egy statisztikai adat. Egy ilyen, látszólag kicsi emelkedés szélsőséges időjárási viszonyokat generálhat a világ egyes pontjain: aszályokat, amely megrepeszti a talajt és csökkenti a mezőgazdaság termelését; vagy áradásokat, amely elmos határvonalakat és városokat. Érdemes kiemelni, hogy a hazai tudományos fronton is figyelik a jelenség. Az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatói szerint a hatás idén akár szuper El Niño-vá is fejlődhet, ami rendkívüli erősségű és tartós változást jelezne.
A hatások nemcsak lokálisak. Egy példa az összekapcsolt természeti rendszerek ereje: a Colorado Állami Egyetem (CSU) meteorológiai kutatói arra jutottak, hogy az El Niño hatására az átlagnál valamivel gyengébb atlanti hurrikánszezon jöhet 2026-ban, és összesen 13 „elnevezett viharra” lehet számítani. Ez számokban kevesebb lehet, de az energiaelosztó rendszerek, a biztosítási ágazat és a tengeri kereskedelem már most számolhatnak ezzel a változó paraméterrel a kockázati modellezésben.
N NOAA előrejelzés és összegzés
Visszatérve a NOAA előrejelzésének magjához: a szervezet szerint az El Niño-Déli Oszcilláció (ENSO) semleges állapota – az aktuális helyzet – 80 százalékos valószínűséggel marad fenn júniusig. Ezután a valószínűségek a változás irányába billennek. A 61 százalékos esélyt május-júniusi visszatérésre nem mérnöki pontosságú biztos szám, de egy erős, tudományos alapokon nyugvó jelzés, amelyet a gazdaság és a társadalom számára fontos üzenetként kell kezelni. A klímaváltozás nem csak egy távoli, évtizedes tendencia; ilyen ENSO-ciklusok formájában konkrét, következő évre vonatkozó gazdasági és társadalmi hatásokkal jelentkezik. Azok, akik a mezőgazdasági termékek ármozgásait, az energiaigények változásait vagy a biztosítási kockázatok újrakalkulációját figyelik, már most felkészülhetnek egy potenciálisan melegebb, és extrém időjárási eseményekkel teli 2026-ra.
