Egy késő esti, választások előtti kormányrendelet 56 méteres lakótoronynegyedet engedélyezne az észak-pesti Duna-parton, minden fővárosi és kerületi garancia nélkül. A nyilvánosság elől elzárt folyamatról Vitézy Dávid fővárosi politikus írta le a részleteket.
A választásokokat megelőző utolsó munkanapon, csütörtök éjszaka jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányrendelet. A dokumentum a budapesti XIV. kerületben, a Népszigeten tervezett lakóövezet-fejlesztést nyilvánította „nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházássá”. Ez a jogi státusz azt jelenti, hogy a több mint 3000 lakásból álló, akár 56 méter magas épületeket felvonultató projekt számos szokásos szabály alól felmentést kap. A döntésről elsőként Vitézy Dávid, a budapesti Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság elnöke számolt be.
„3000 lakás és 56 méteres épületek a Népszigetre, közlekedési fejlesztések és garanciák nélkül – két nappal a választások előtt egy ilyen beruházás nemzetgazdaságilag kiemeltté nyilvánításáról döntött tegnap éjjel közzétett rendeletében a kormány” – írta Vitézy. Hangsúlyozta: az önkormányzatok hatáskörét lényegében megszüntették a területen, holott a nemrég elfogadott Fővárosi Településtervezet kifejezetten rekreációs, zöldterület-funkciót jelölt meg a Népsziget számára.
Mit jelent a „kiemelt beruházás” státusz?
Az ilyen besorolással járó jogi könnyítések gyökeresen megváltoztatják a fejlesztés körülményeit. Vitézy szerint a konkrét veszélyek a következők:
- Közlekedési káosz garantált: A beruházó a közlekedési hálózat terhelését igazoló dokumentumot csak akkor kénytelen benyújtani, amikor az első épületek már fel is álltak. Gyakorlatilag csak utólag derülhet ki, hogy a tervezett 3000+ lakásban élők autói és a tömegközlekedési igényei hogyan férnek bele a meglévő, amúgy is zsúfolt észak-pesti közlekedési hálózatba (például a Rákóczi híd és a Kassai út környéke). A terhelés pedig már most is óriási.
- Infrastruktúra nélkül: A projekt nem köteles tartalmazni új utak, közművek (víz, csatorna, áram) vagy akár kerékpártárolók kialakítását sem. A beruházó a minimális, törvényi kötelezettségein felül semmilyen fejlesztést nem kénytelen vállalni a környék infrastruktúrájába, noha az ezrenkénti új lakók nyilvánvalóan megterhelnék azokat.
- Magassági és beépítési korlátok nélkül: A rendelet megengedi az akár 56 méter magas (kb. 18 emeletes) épületek felépítését. A fővárosi vagy a XIV. kerületi szabályozások, amelyek általában korlátozzák a beépítettséget és a megengedett magasságot, ebben az esetben nem érvényesek.
Vitézy Dávid látványos párhuzamot vont a kormány döntése és a fővárossal folytatott, hónapok óta tartó konfliktus között. „Mindent elmond arról, amit Budapesttel szemben a kormány az elmúlt hónapokban csinált” – fogalmazott. Utalás arra, hogy a központi hatalom ismételten megkerüli a helyi önkormányzati döntéshozatalt, és a főváros véleményét figyelmen kívül hagyva lép fel.
Mi következik ezután?
A rendelet lehetővé teszi a beruházás gyors, akár 2026-ig lezáruló megvalósítását. Az „Otthon Start” lakásépítési programra hivatkozva kapta a kiemelt státuszt a projekt. A kritikusok szerint azonban éppen a lakosság érdekeit sérti a módszer, hiszen egy teljes környezetet megváltoztató, óriási beruházás úgy kerülhet a földmunkák kezdetéhez, hogy a hozzá szükséges alapvető városfejlesztési garanciák (közlekedés, zöldterület, infrastruktúra) nincsenek lefektetve, sőt, már nem is követelhetők meg a későbbiekben.
