A Győri Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. (GYHG) ügyében vádiratot nyújtott be az ügyészség a Győri Törvényszékre, amelyben a társaság egykori vezetőit különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolják. Az ügy az eddig feltárt bizonyítékok szerint 758 millió forint kárt okozott a közpénzből működő városi hulladékkezelő cégnek. A dokumentumok részletes elemzése után nyilvánosságra került botrány középpontjában túlárazott szerződések, fiktív teljesítések és személyes kapcsolatrendszeren alapuló megbízások állnak.
A nyomozás feltárta a túlárazott szerződések rendszerét
Az ügyészség által beszerzett közbeszerzési dokumentumok és belső vállalati iratok egyértelműen bizonyítják, hogy a GYHG vezetői 2024 és 2025 között rendszeresen kötöttek olyan szerződéseket külső szolgáltatókkal, amelyek értéke jelentősen meghaladta a piaci árakat. A nyomozati anyagok szerint a túlárazás mértéke egyes esetekben elérte a valós piaci érték 250-300 százalékát is.
A vádirat szerint a volt cégvezető, K. János és gazdasági igazgató, M. Péter összesen 17 olyan szerződést írtak alá, amelyekben szándékosan figyelmen kívül hagyták a társaság érdekeit. A beszerzések között informatikai szolgáltatások, flottakezelés, tanácsadói megbízások és járműbeszerzések szerepeltek. A törvényszéki iratokból kiderül, hogy a megbízások többségét olyan cégeknek juttatták, amelyek tulajdonosi körében a vezetők családtagjai, ismerősei szerepeltek.
„A dokumentumok egyértelműen igazolják, hogy a hulladékgazdálkodási cég vezetői tudatosan és rendszerszinten károsították meg a közvagyont” – nyilatkozta az ügyészség szóvivője, amikor a vádiratot benyújtották.
A GYHG-ügy kiemelt esetei – konkrét bizonyítékok
Az eljárás során feltárt legkomolyabb visszaélés egy 2024 szeptemberében kötött flottakezelési szerződés. A vádirat szerint a hulladékgazdálkodási cég vezetői a Cargo-Fleet Kft-vel kötöttek megállapodást 35 jármű karbantartására és üzemeltetésére évi 245 millió forintért, miközben az ügyészség által megrendelt független szakértői vélemény szerint a szolgáltatás piaci értéke legfeljebb évi 90 millió forint lehetett volna. A szerződés két évre szólt, így csak ezzel a megállapodással 310 millió forint vagyoni hátrányt okoztak.
A nyomozás feltárta, hogy a Cargo-Fleet Kft. valójában nem rendelkezett sem megfelelő szakemberekkel, sem infrastruktúrával a feladatok ellátására, a munkák jelentős részét alvállalkozóknak adta tovább, miközben a különbözetet egyszerűen haszonként realizálta. A cégbírósági dokumentumok szerint a Cargo-Fleet Kft. tulajdonosa K. János sógora volt, aki mindössze három hónappal a szerződéskötés előtt alapította a társaságot.
Egy másik súlyos esetben egy informatikai fejlesztési projekt kapcsán derült ki, hogy a GYHG 185 millió forintot fizetett egy olyan rendszerért, amelyet a szakértői vélemények szerint 70 millió forintért is meg lehetett volna valósítani. Ráadásul a dokumentumok szerint a rendszer soha nem működött megfelelően, a fejlesztő a hibákat nem javította ki, mégis teljes kifizetésben részesült.
A volt vezetők védekezése
K. János és M. Péter a nyomozás során végig tagadták bűnösségüket. Védőügyvédjeik útján azt állították, hogy minden szerződést a megfelelő belső eljárásrend szerint kötöttek meg, és az árak a speciális hulladékgazdálkodási követelmények miatt magasabbak a piaci átlagnál.
K. János a törvényszékhez eljuttatott írásos nyilatkozatában úgy fogalmazott: „A hulladékgazdálkodás sajátos terület, ahol a minőség és a megbízhatóság fontosabb az árnál. A hatékonyság érdekében olyan partnerekkel dolgoztunk, akik gyorsan és rugalmasan tudtak reagálni a cég igényeire.”
Az ügyészség azonban a bíróság elé tárt bizonyítékokkal cáfolja ezt az állítást. A nyomozati anyagok között szerepelnek olyan belső levelezések, amelyekben a vezetők egyértelműen arra utalnak, hogy tisztában voltak a túlárazással és annak következményeivel.
Belső ellenőrzés és felügyelőbizottság: hogyan maradhatott rejtve a visszaélés?
A vádirat kitér arra is, hogy a visszaélések hogyan maradhattak észrevétlenek évekig. A dokumentumok szerint a társaság felügyelőbizottsága nem gyakorolta megfelelően ellenőrzési jogkörét, a belső ellenőrzési mechanizmusok pedig hatástalanok voltak. A felügyelőbizottság elnöke, H. Gábor a megkeresésünkre azt nyilatkozta, hogy rendszeresen kértek tájékoztatást a gazdasági helyzetről, de a vezetők mindig megnyugtató adatokkal szolgáltak.
Az ügyészség azonban már vizsgálja a felügyelőbizottsági tagok felelősségét is, mivel a dokumentumok szerint több alkalommal kaptak olyan jelzéseket a vállalati dolgozóktól, amelyek a visszaélésekre utaltak, ezeket azonban nem vizsgálták ki megfelelően.
A nyomozás során kihallgatott belső ellenőr, T. Márta elmondta: „Többször jeleztem aggályaimat egyes szerződésekkel kapcsolatban, de a vezetőség mindig megnyugtatott, hogy minden szabályos. Amikor konkrét dokumentumokat kértem, azokat vagy nem kaptam meg, vagy csak részlegesen, hiányosan jutottak el hozzám.”
Az önkormányzat felelőssége és a politikai következmények
A botrány komoly politikai vihart kavart Győrben, hiszen a GYHG száz százalékban önkormányzati tulajdonban álló cég. A nyomozati anyagok nem tartalmaznak arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a városvezetés tagjai közvetlenül érintettek lennének a visszaélésekben, azonban felvetődött a tulajdonosi ellenőrzés elmulasztásának kérdése.
A városi közgyűlésben az ellenzék már követelte egy vizsgálóbizottság felállítását annak tisztázására, hogy a polgármester és a városvezetés miért nem észlelte a problémákat. Az ügyészség megkeresésünkre elmondta, hogy jelenleg nincs folyamatban eljárás önkormányzati tisztviselők ellen, de a nyomozás még nem zárult le minden részletre kiterjedően.
Győr polgármestere közleményben reagált az ügyre: „Az önkormányzat teljes mértékben együttműködik a hatóságokkal. Amint tudomást szereztünk a visszaélés gyanújáról, azonnal belső vizsgálatot indítottunk, és feljelentést tettünk. Nem tűrjük el a közvagyon elherdálását, és minden felelősnek vállalnia kell a következményeket.”
Rendszerszintű problémák a hulladékgazdálkodásban?
A GYHG-ügy nem egyedülálló, több hazai városban kerültek napvilágra hasonló visszaélések hulladékgazdálkodási cégeknél. Szakértők szerint ennek oka részben a hulladékkezelési rendszer átláthatatlanságában keresendő.
„A hulladékgazdálkodás olyan terület, ahol nehéz ellenőrizni az árak realitását, a szolgáltatások tényleges teljesítését, így könnyen válhat a visszaélések melegágyává” – nyilatkozta Dr. Kovács Tibor környezetvédelmi jogász, aki több hasonló ügy kapcsán adott már szakvéleményt.
A Magyar Hulladékgazdálkodók Országos Szövetsége közleményt adott ki, amelyben elítélik a visszaéléseket, és hangsúlyozzák, hogy az ilyen esetek rontják az egész ágazat megítélését. A szövetség szerint átláthatóbb működésre és szigorúbb ellenőrzésre lenne szükség a hulladékgazdálkodási társaságoknál.
A büntetőeljárás következő lépései és a várható ítélet
A Győri Törvényszéken várhatóan 2026 nyarán kezdődik meg az ügy tárgyalása. A vádlottakat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolják, amely bűncselekmény 5-10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Az ügyészség a vádiratban K. János esetében 8 év, M. Péter esetében 6 év letöltendő börtönbüntetés kiszabását indítványozza, valamint mindkét vádlott esetében teljes vagyonelkobzást és a közügyek gyakorlásától való eltiltást.
A büntetőeljárás mellett polgári jogi igény is megfogalmazódott: a GYHG jelenlegi vezetése bejelentette, hogy kártérítési pert indít a volt vezetők ellen, a teljes okozott kár megtérítése érdekében.
A tanulságok – mit tehet a nyilvánosság a közpénzek védelméért?
A GYHG-botrány ismét rávilágít a közpénzből működő cégek átláthatóságának fontosságára és a civil kontroll jelentőségére. A hulladékgazdálkodási cég esete jól mutatja, hogy a formális ellenőrzési mechanizmusok önmagukban nem elegendőek a visszaélések megakadályozására.
Elemzők szerint a hasonló esetek megelőzésében kulcsszerep juthat a nyilvánosságnak és az átláthatóságnak. „Ha a szerződések, beszerzések adatai proaktívan és könnyen kereshető formában nyilvánosak lennének, a civil szervezetek, újságírók és a nyilvánosság hamarabb észlelhetné a gyanús jeleket” – vélekedik Horváth Katalin, az Átláthatósági Koalíció szakértője.
A GYHG-ügy következményeként a győri önkormányzat már bejelentette, hogy valamennyi tulajdonában álló gazdasági társaság esetében szigorítják az ellenőrzési eljárásokat, és átláthatóbbá teszik a közbeszerzések folyamatát. A kérdés csak az, hogy ez megakadályozhatja-e a jövőbeni visszaéléseket, vagy csak a módszerek válnak majd kifinomultabbá.
A bíróság döntéséig minden érintett esetében érvényes az ártatlanság vélelme.
