Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely bejelentette, hogy az Európai Bizottsághoz fordul a kormány által bevezetett szolidaritási hozzájárulás ügyében, amely jelentős terhet ró a fővárosra. A főpolgármester szerint a 2026-ig meghosszabbított különadó veszélyezteti Budapest pénzügyi stabilitását és alapvető közszolgáltatásait.
A magyar kormány 2020-ban, a koronavírus-járvány kezdetén vezette be a szolidaritási hozzájárulást, amely eredetileg átmeneti intézkedésként szolgált a járvány okozta gazdasági nehézségek kezelésére. Az adónem azonban azóta is megmaradt, sőt, a legfrissebb kormányzati döntés értelmében 2026-ig biztosan érvényben marad.
„Ez az adónem évente több tízmilliárd forintot von el Budapesttől, miközben a kormány folyamatosan csökkenti a főváros egyéb bevételeit is. Nem marad más választásunk, mint az európai intézményekhez fordulni jogorvoslatért” – nyilatkozta Karácsony Gergely a mai sajtótájékoztatóján.
A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a szolidaritási hozzájárulás aránytalanul sújtja Budapestet más településekhez képest. A főváros évente közel 50 milliárd forintot fizet be ezen a címen, ami a teljes költségvetés jelentős részét teszi ki. Karácsony szerint ez ellentétes az Európai Unió helyi önkormányzatiságot védő alapelveivel.
A Fővárosi Önkormányzat jogi szakértői már dolgoznak a beadvány előkészítésén. A tervek szerint az Európai Bizottság mellett az Európai Helyi és Regionális Önkormányzatok Tanácsát is megkeresik az ügyben. A főpolgármester bízik abban, hogy az európai intézmények fellépnek a magyar önkormányzatiság védelmében.
Az üggyel kapcsolatban a Belügyminisztérium közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták, hogy a szolidaritási hozzájárulás minden nagyobb adóerő-képességű önkormányzatra vonatkozik, nem csak Budapestre. A minisztérium szerint az intézkedés célja, hogy a tehetősebb települések hozzájáruljanak az ország kiegyensúlyozott fejlődéséhez.
Elemzők szerint a konfliktus jól illusztrálja a kormány és a főváros közötti feszült viszonyt, amely várhatóan fokozódni fog a 2026-os választások közeledtével. A főpolgármester lépése egyben jelzi, hogy az önkormányzatok egyre inkább az európai intézményekben látják a jogorvoslat lehetőségét a központi kormányzattal szemben.
Az Európai Bizottság várhatóan néhány héten belül dönt arról, hogy vizsgálatot indít-e az ügyben. Szakértők szerint az eset precedens értékű lehet más tagállamok önkormányzatai számára is, ahol hasonló jellegű központi elvonások történnek.
