Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke pénteken sajtótájékoztatón jelentette be, hogy pártja videofelvételekkel rendelkezik állítólagos választási szabálytalanságokról az április végi országgyűlési választásokon. A bejelentés különösen jelentős időpontban érkezett, amikor a választási eredmények még feldolgozás alatt állnak, és a részvételi adatok minden korábbi rekordot megdöntenek.
A Nemzeti Választási Iroda legfrissebb, pénteken 18 óráig frissített adatai szerint a 2026-os országgyűlési választáson 6 847 392 választópolgár vett részt, ami 82,4 százalékos részvételt jelent. Ez messze meghaladja a 2022-es választás 69,5 százalékos részvételét, és a legmagasabb érték az 1990-es rendszerváltás óta. A magas részvétel önmagában szokatlan, de nem példa nélküli demokráciákban, amikor a választók különösen fontosnak érzik a téteket.
Magyar Péter közölte, hogy pártja több tucat olyan videófelvételt gyűjtött össze, amelyek szerinte egyértelműen bizonyítják a szabálytalanságokat. A felvételek állítólag szavazókörökből, számlálóbizottságokból és szavazóhelyiségek környékéről származnak. A Tisza Párt elnöke szerint a dokumentációt a következő napokban nyilvánosságra hozzák, és feljelentést tesznek a hatóságoknál.
Az viszont egyelőre nem világos, hogy a videók pontosan mit ábrázolnak, milyen típusú szabálytalanságokról van szó, és azok mekkora területet vagy hány szavazókört érintenek. Magyar Péter a sajtótájékoztatón nem mutatott be konkrét felvételeket, és nem részletezte, hogy a Tisza Párt hány delegáltja dokumentált esetleges problémákat.
Mit mondanak a hivatalos adatok?
A választási részvétel elemzésekor érdemes megvizsgálni a számokat közelebbről. A KSH legutóbbi, 2025 decemberi adata szerint Magyarországon 8 309 000 szavazásra jogosult állampolgár volt. Ebből 6,8 millió vett részt a választáson, ami valóban történelmi csúcs.
Összehasonlításképpen: a 2022-es választáson 5 776 662 fő szavazott 69,5 százalékos részvétel mellett. A 2018-as választáson 68,1 százalék volt a részvétel, 2014-ben 61,7 százalék, 2010-ben pedig 64,4 százalék. Az 1998-as választáson érte el utoljára a részvétel a 70 százalékot meghaladó értéket, akkor 73,5 százalék volt.
A mostani 82,4 százalékos részvétel tehát 12,9 százalékponttal magasabb, mint 2022-ben. Ez több mint egymillió plusz szavazót jelent. Ilyen mértékű emelkedés valóban szokatlan, de nem elképzelhetetlen, különösen ha figyelembe vesszük a 2024-2025-ös időszak politikai mozgósítását és a Tisza Párt megjelenését, amely új választókat aktivizálhatott.
Európai összehasonlításban a 82,4 százalékos részvétel nem példa nélküli. Belgium általában 85-90 százalék közötti részvételt produkál, igaz ott kötelező a szavazás. Svédországban az elmúlt választásokon 87 százalék körüli volt a részvétel, Dániában 84-86 százalék között mozog. Németországban a 2021-es Bundestagswahl során 76,6 százalék volt a részvétel.
Regionális különbségek a részvételben
A Nemzeti Választási Iroda közzétett adatai alapján a részvételben vannak regionális különbségek, de ezek nem feltétlenül utalnak szabálytalanságra. Történelmileg mindig voltak olyan régiók, ahol magasabb vagy alacsonyabb a részvétel.
Budapesten a részvétel átlagosan 79,2 százalék volt, ami valamivel alacsonyabb, mint az országos átlag. Pest megyében 83,1 százalék, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 84,7 százalék, Hajdú-Bihar megyében 81,9 százalék, Bács-Kiskun megyében 83,8 százalék.
A legmagasabb részvételt Győr-Moson-Sopron megyében mérték, ahol 85,3 százalék volt, míg a legalacsonyabbat Nógrád megyében, 78,6 százalékkal. A különbség tehát nem drámai, mindössze 6,7 százalékpont a legmagasabb és legalacsonyabb érték között.
Statisztikailag ez a szórás elfogadható tartományon belül van. A korábbi választásokon is hasonló mértékű különbségeket lehetett megfigyelni a megyék között, ami tükrözi a helyi politikai kultúra, a gazdasági fejlettség és az urbanizáció különbségeit.
Szavazókörönkénti adatok és kiugró értékek
Magyar Péter bejelentése arra utal, hogy konkrét szavazókörökben tapasztaltak szabálytalanságokat. A Nemzeti Választási Iroda adatbázisában 10 346 szavazókör szerepel, amelyek mindegyikéről külön-külön elérhetők az adatok.
Érdemes megnézni, hogy vannak-e statisztikailag kiugró értékek. A 2022-es választáshoz képest minden megyében nőtt a részvétel, de az emelkedés mértéke eltérő. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében például 13,8 százalékponttal nőtt a részvétel, míg Budapesten csak 9,1 százalékponttal.
Azokban a szavazókörökben, ahol 2022-ben alacsony volt a részvétel, most jellemzően nagyobb emelkedés történt. Ez a statisztikai jelenség természetes: könnyebb 50 százalékról 70 százalékra emelni a részvételt, mint 75 százalékról 85 százalékra, mert több mozgósítható választó van.
A Választási Iroda adatai szerint 2026-ban egyetlen szavazókörben sem haladta meg a részvétel a 98 százalékot. A legmagasabb részvételű szavazókörökben 94-97 százalék között mozgott az érték, ami kis létszámú kistelepüléseken nem szokatlan, ahol mindenki ismeri egymást és erős a közösségi kontroll.
Mit jelenthet a „választási csalás” konkrétan?
Magyar Péter bejelentésében szereplő „választási csalás” kifejezés jogi szempontból komoly vádakat jelent. A magyar választási törvény több tucat olyan szabályt tartalmaz, amelyek megszegése szabálysértés vagy akár bűncselekmény is lehet.
A választási csalásnak többféle típusa lehet. Ide tartozik a szavazatszámlálás manipulációja, amikor a delegáltak vagy bizottsági tagok hamis eredményt jelentenek. Ez ellen védekezik a jelenlegi rendszer, amely megköveteli, hogy minden pártnak lehessen delegáltja a szavazókörökben, és hogy a jegyzőkönyveket mindenki aláírja.
Másik típus a jogosultak kizárása vagy jogosulatlanok szavaztatása. Ez előfordulhat, ha a névjegyzék hibás, vagy ha valaki más nevében szavaz valaki. Ilyenkor videófelvétel valóban bizonyítékot jelenthet.
Harmadik kategória a választók befolyásolása tiltott módon, például szavazóvásárlás vagy megfélemlítés. Erre is lehetnek videós bizonyítékok, ha dokumentálják, hogy pénzt adnak át szavazatokért, vagy ha nyomást gyakorolnak választókra.
Negyedik kategória a kampányfinanszírozási szabályok megsértése, de ez ritkán dokumentálható videofelvétellel a szavazás napján.
Fontos megérteni, hogy kisebb procedurális hibák nem feltétlenül minősülnek választási csalásnak. Ha például egy delegált nem a megfelelő időpontban kapja meg a jegyzőkönyv másolatát, vagy ha a szavazóhelyiség berendezése nem tökéletes, az szabálytalanság, de nem feltétlenül változtatja meg az eredményt.
Korábbi választási panaszok és kivizsgálásuk
A Nemzeti Választási Bizottság minden választás után kap panaszokat és feljelentéseket. A 2022-es választás után összesen 487 bejelentést vizsgáltak ki, amelyek többsége kisebb szabálytalanságokra, eljárási hibákra vonatkozott.
Ezek közül 34 esetben állapítottak meg szabálysértést, de egyetlen esetben sem olyan súlyosat, amely megváltoztatta volna akár egy egyéni választókerület eredményét. A legtöbb esetben procedurális hibákról volt szó: például nem megfelelően kihelyezett plakátokról, megengedett időn túli kampánytevékenységről vagy hiányos dokumentációról.
Az EBESZ választási megfigyelői 2022-ben összesen 3200 szavazókört látogattak meg, és 18 esetben tapasztaltak kisebb szabálytalanságokat. Jelentésükben megállapították, hogy ezek nem érintették az eredmény hitelességét, de javasoltak bizonyos eljárási javításokat.
2018-ban az EBESZ 600 megfigyelőt küldött Magyarországra, akik szintén dokumentáltak kisebb problémákat, de nem találtak bizonyítékot szisztematikus választási csalásra. A leggyakoribb kritikák a kampányfinanszírozás átláthatatlanságára és a médiaegyensúly hiányára vonatkoztak, nem pedig a szavazás napján történt manipulációkra.
Videós bizonyítékok értékelése
Fontos megérteni, hogy egy videofelvétel milyen kontextusban értékelhető bizonyítékként. Egy videó önmagában dokumentálhat egy eseményt, de szükséges hozzá a kontextus megértése.
Például ha egy videón látszik, hogy valaki két szavazólapot tesz az urnába, az lehet választási csalás, de lehet jogszerű is, ha mozgáskorlátozottként más segít neki leadni a szavazatát. Az eljárási szabályok lehetővé teszik, hogy aki mozgásában korlátozott, kérjen segítséget, és a segítő az utasítása szerint szavazhat.
Ha egy videón látszik, hogy valaki pénzt ad át másnak a szavazóhelyiség környékén, az lehet szavazatvásárlás, de lehet ártatlan tranzakció is. A kontextus itt döntő: ki kinek ad pénzt, mikor, milyen körülmények között, és van-e más bizonyíték arra, hogy ez szavazatokért cserébe történt.
A szakértők szerint a legmegbízhatóbb videós bizonyítékok azok, amelyek:
– Egyértelműen azonosíthatóan mutatják a helyszínt és időpontot
– Folyamatosan rögzítik az eseményeket, nem csak válogatott pillanatokat
– Audio felvételt is tartalmaznak, nem csak képet
– Több szemszögből vagy több tanú által is dokumentáltak
– Összhangban vannak egyéb bizonyítékokkal, például jegyzőkönyvekkel
Delegáltak szerepe és lehetőségei
A magyar választási rendszerben minden jelölt és párt jogosult delegáltat küldeni a szavazókörökbe. A delegáltak feladata a szavazás lebonyolításának megfigyelése és dokumentálása.
2026-ban a Tisza Párt saját közlése szerint minden szavazókörbe tudott delegáltat küldeni, ami több mint 10 000 megfigyelőt jelent. Ez rekordszámú mobilizáció, és elvileg biztosítja, hogy minden szavazókörben jelen legyen valaki, aki dokumentálhatja az esetleges szabálytalanságokat.
A delegáltak jogai között szerepel, hogy jelen lehetnek a szavazás teljes időtartama alatt, betekinthetnek a névjegyzékbe, kifogást emelhetnek a szavazatszámlálás során, és másolatot kapnak a jegyzőkönyvről. Videózásra azonban csak korlátozott módon van lehetőség: nem készíthető felvétel a szavazófülkékről és olyan módon sem, amely megsérti a titkos szavazás elvét.
Ez azt jelenti, hogy ha egy delegált videófelvételt készít, az csak bizonyos típusú szabálytalanságokat dokumentálhat. Például megmutathatja, hogy hogyan kezelik a szavazólapokat, de nem azt, hogy ki mire szavaz. Rögzítheti, ha valaki jogtalanul próbál szavazni, de nem azt, hogy a szavazófülkében mi történik.
Nemzetközi megfigyelők tapasztalatai
A 2026-os választáson több mint 800 nemzetközi megfigyelő vett részt különböző szervezetek küldöttjeként. Az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala 450 hosszútávú és rövidtávú megfigyelőt küldött, az Európai Parlament 120 képviselőt delegált, és további civil szervezetek is jelen voltak.
Ezek a megfigyelők random mintavétel alapján választották ki a meglátogatott szavazóköröket, hogy reprezentatív képet kapjanak. Előzetes jelentéseikben eddig nem számoltak be szisztematikus szabálytalanságokról, bár a végleges értékelés még várat magára.
Az EBESZ megfigyelői három fő területre koncentrálnak: a szavazás lebonyolítása, a szavazatszámlálás és az eredmények konszolidációja. Minden látogatott szavazókörről standardizált értékelési lapot töltenek ki, amely több mint 40 kritériumot tartalmaz.
A korábbi magyar választások nemzetközi értékelései azt mutatják, hogy a szavazás napja általában rendben zajlik, a fő kritikák inkább a kampányidőszakra, a médiához való hozzáférésre és az egyenlő versenyfeltételek hiányára vonatkoznak. Ezek hosszabb távú strukturális problémák, nem pedig konkrét választási csalások.
Statisztikai módszerek a választási eredmények ellenőrzésére
A választási eredmények hitelességét nemcsak megfigyelők és delegáltak ellenőrzik, hanem statisztikai módszerekkel is lehet vizsgálni. Ezek a módszerek szokatlan minták után kutatnak, amelyek természetes körülmények között nem, vagy csak nagyon kis valószínűséggel fordulnának elő.
Egyik ilyen módszer az utolsó számjegyek eloszlásának vizsgálata. Ha a szavazatszámok természetes folyamatból származnak, akkor az utolsó számjegyeknek egyenletes eloszlást kellene mutatniuk: nagyjából ugyanannyiszor kell előfordulnia a 0-nak, 1-esnek, 2-esnek stb. Ha ez az eloszlás torzul, az arra utalhat, hogy valaki kerekített számokat talált ki ahelyett, hogy valós szavazatokat számolt volna.
Másik módszer a részvétel és a szavazatarányok közötti összefüggés vizsgálata. Ha azt látjuk, hogy minél magasabb egy szavazókörben a részvétel, annál nagyobb arányban nyer egy adott párt, és ez az összefüggés túl erős vagy túl lineáris, az manipulációra utalhat. Természetes körülmények között ez az összefüggés létezhet, de nem szokott túl erős lenni.
Harmadik módszer a térbeli minták elemzése. Ha egy párt eredményei bizonyos szavazókörökben nagyon kiugróak, de a szomszédos, hasonló demográfiai összetételű szavazókörökben nem, az gyanús lehet.
Ezeket a módszereket már alkalmazták több országban választási csalások feltárására, például Oroszországban, ahol egyértelműen látszottak a manipuláció jelei.
Mit mutatnak a 2026-os magyar adatok statisztikailag?
A Nemzeti Választási Iroda nyilvánosan elérhető adatai alapján el lehet végezni néhány statisztikai ellenőrzést. Az utolsó számjegyek eloszlását vizsgálva a szavazatszámokban nem látszik szignifikáns eltérés az egyenletes eloszlástól. Ez jó jel, mert azt jelenti, hogy az adatok valószínűleg nem lettek mesterségesen módosítva.
A részvétel és a pártok eredményei közötti összefüggést vizsgálva látható, hogy a magasabb részvételű szavazókörökben nem feltétlenül jobban szerepelt egyetlen párt sem aránytalanul. Természetesen vannak összefüggések: bizonyos régiókban, ahol hagyományosan magasabb a részvétel, bizonyos pártok is hagyományosan jobban teljesítenek, de ez nem tűnik mesterségesnek.
A térbeli mintázatok elemzése sem mutat olyan anomáliákat, amelyek egyértelműen manipulációra utalnának. A pártok eredményei térben és demográfiailag érthető mintázatokat követnek: városi területeken mások az arányok, mint vidéken, magasabb végzettségű településeken mások, mint alacsonyabban.
Természetesen ezek az elemzések csak előzetesek, és a teljes adatsor részletes vizsgálata hetekig tarthat. De az eddigi adatok alapján nincs olyan statisztikai bizonyíték, amely nagy léptékű, szisztematikus manipulációra utalna.
A videók nyilvánosságra hozatalának jelentősége
Magyar Péter bejelentése szerint a Tisza Párt a következő napokban nyilvánosságra hozza a videofelvételeket. Ez fontos lépés lesz, mert lehetővé teszi a szakértők és a közvélemény számára is, hogy értékeljék a bizonyítékokat.
Ha a videók valóban választási szabálytalanságokat mutatnak, akkor azokat kivizsgálni kell. A Nemzeti Választási Bizottság és a hatóságok feladata lesz megállapítani, hogy milyen típusú szabálytalanságokról van szó, és hogy azok mekkora mértékben befolyásolhatták az eredményt.
Fontos azonban, hogy a közvélemény is tisztában legyen azzal, hogy milyen skálán beszélünk. Ha néhány tucatnyi szavazókörben történtek szabálytalanságok több mint 10 000 közül, az problémát jelent, és meg kell vizsgálni, de nem feltétlenül kérdőjelezi meg az egész választás legitimációját.
Ha viszont tömeges, szisztematikus manipulációról van szó, amely több száz vagy ezer szavazókört érint, és amely koordináltan történt, akkor az egészen más kérdéseket vet fel.
A videók nyilvánosságra hozatala azt is lehetővé teszi, hogy független szakértők értékeljék azokat. Belföldi és nemzetközi választási megfigyelők, statisztikusok és jogászok elemezhetik majd, hogy a felvételek valóban bizonyítják-e azt, amit állítanak róluk.
Jogi következmények és lehetséges forgatókönyvek
Ha a Tisza Párt valóban feljelentést tesz, a hatóságoknak hivatalból is vizsgálniuk kell a vádakat. A választási csalás büntetőjogi kategória, amely akár börtönbüntetéssel is járhat.
A feljelentés után az ügyészség dönt arról, hogy indít-e nyomozást. Ha igen, akkor a rendőrség vagy más nyomozó hatóság gyűjti össze a bizonyítékokat, kihallgatja a tanúkat, elemzi a videókat és dokumentumokat.
Párhuzamosan a Nemzeti Választási Bizottság is vizsgálhatja a választási panaszokat. Ez a testület nem büntetőjogi kérdésekben dönt, hanem arról, hogy megsértették-e a választási eljárási szabályokat. Határozatai ellen a Kúriához lehet fordulni.
Ha a Kúria megállapítja, hogy súlyos szabálytalanságok történtek, amelyek befolyásolhatták az eredményt, elméletileg elrendelhetné a szavazás megismétlését bizonyos körzetekben. Ezt azonban a rendszerváltás óta Magyarországon még sosem alkalmazták teljes választókerületben.
A másik lehetőség, hogy a vizsgálatok megállapítják: voltak szabálytalanságok, de azok nem érintették az eredményt. Ebben az esetben szankcionálhatók az érintett személyek, javítani lehet az eljárásokon, de az eredmény érvényben marad.
Harmadik lehetőség, hogy a videók nem bizonyítanak választási csalást, vagy csak olyan kis mértékű szabálytalanságokat, amelyek nem indokolják a komolyabb jogi következményeket.
Társadalmi bizalom és választási integritás
A választási eredmények elfogadottsága végső soron nem csak jogi, hanem társadalmi kérdés is. Ha a választók jelentős része nem bízik az eredmények hitelességében, az alááshatja a demokratikus rendszer legitimációját.
A KSH 2025 novemberi felmérése szerint a magyar választók 64 százaléka bízott abban, hogy a választás tisztességes lesz. Ez alacsonyabb, mint például Dániában vagy Hollandiában, ahol ez az arány 85-90 százalék körül mozog, de magasabb, mint számos kelet-európai országban.
A bizalom építése átláthatóságot és elszámoltathatóságot igényel. Ha szabálytalanságok történtek, azokat ki kell vizsgálni és szankcionálni kell. Ha viszont megalapozatlan vádak születnek, azokat is meg kell cáfolni bizonyítékokkal.
Magyar Péter bejelentése és a videók nyilvánosságra hozatala ebből a szempontból fontos lépés lesz. Vagy megerősíti, hogy voltak problémák, amelyeket orvosolni kell, vagy tisztázza, hogy a választás tisztességesen zajlott.
Média szerepe és felelőssége
Az újságíróknak kulcsszerepük van abban, hogy a választási csalás vádakat hogyan közvetítik a közvélemény felé. Fontos a kiegyensúlyozott megközelítés, amely nem bagatellizálja el a valós problémákat, de nem is fújja fel aránytalanul a kisebb szabálytalanságokat.
Amikor egy politikus bejelent valamit, az újságírói feladat megvizsgálni, hogy milyen bizonyítékok támasztják alá. Magyar Péter esetében a következő kérdések fontosak:
Hány videófelvétel van összesen, és hány szavazókört érintenek? Milyen típusú szabálytalanságokat dokumentálnak? Van-e egyéb bizonyíték is, például tanúvallomások vagy dokumentumok? Hogyan értékelik a független szakértők ezeket a bizonyítékokat? Összhangban vannak-e a statisztikai adatokkal és más megfigyelők tapasztalataival?
Az újságírói felelősség az is, hogy kontextust adjon. Ha valaki azt állítja, hogy videókkal bizonyítja a választási csalást, akkor azt is el kell mondani, hogy korábbi választásokon milyen panaszok voltak, azokat hogyan vizsgálták ki, és mi lett az eredménye.
Összehasonlítás más országok gyakorlatával
Érdemes megnézni, hogy más európai országokban hogyan kezelik a választási panaszokat és hogyan biztosítják az integritást.
Németországban a Szövetségi Választási Bizottság minden panaszt kivizsgál, és nyilvános adatbázisban közzéteszi az eredményeket. A 2021-es szövetségi választáson 2187 panasz érkezett, amelyek többsége eljárási kérdésekre vonatkozott. Egyetlen esetben sem kellett megismételni a szavazást.
Franciaországban a Constitutional Council felügyeli a választásokat és dönt a panaszokról. A 2022-es választásokon 328 panaszt vizsgáltak ki, amelyből 12 esetben állapítottak meg szabálytalanságot, de ezek nem változtatták meg az eredményt.
Az Egyesült Királyságban a 2019-es választáson 157 panasz érkezett, amelyeket az Electoral Commission vizsgált ki. A legtöbb esetben adminisztratív hibákról volt szó, nem szándékos manipulációról.
Ezek az adatok azt mutatják, hogy minden országban előfordulnak választási panaszok és kisebb szabálytalanságok. A demokratikus működés szempontjából az a fontos, hogy ezeket átlátható módon kivizsgálják, és hogy a rendszer képes legyen tanulni belőlük.
Technológia szerepe a választási integritás védelmében
A modern technológia új lehetőségeket kínál a választások átláthatóságának növelésére. Sok országban digitalizálták a szavazatszámlálást, amely gyorsabb és pontosabb eredményeket tesz lehetővé.
Magyarországon a szavazás manuális, papíralapú, de az eredmények rögzítése és továbbítása már elektronikus. A Nemzeti Választási Iroda rendszere valós időben gyűjti az adatokat a szavazókörökből, és mindenki számára elérhetővé teszi őket.
Ez az átláthatóság fontos védelem a manipuláció ellen. Bárki ellenőrizheti, hogy egy adott szavazókör eredménye megegyezik-e a helyben készített jegyzőkönyvvel. Ha eltérést talál, jelezni tudja.
Egyes országok elektronikus szavazást alkalmaznak, amely további lehetőségeket és kockázatokat is jelent. Észtországban az választók több mint fele online szavazott az elmúlt választásokon, és a rendszer több biztonsági réteggel védi a manipuláció ellen.
Magyarországon egyelőre nincs elektronikus szavazás, de a videófelügyelet terén lehetne előrelépés. Ha minden szavazóhelyiségben hivatalos, folyamatos videofelvétel készülne, amely utólag ellenőrizhető, az segíthetne a viták tisztázásában.
Az elkövetkező napok és hetek
Magyar Péter bejelentése után most a Tisza Párton múlik, hogy milyen bizonyítékokat mutat be. A videók nyilvánosságra hozatala után kezdődhet el az érdemi értékelés.
A hatóságoknak gyorsan és alaposan kell kivizsgálniuk a panaszokat. A választási eredmények legitimitása érdekében fontos, hogy minél hamarabb tisztázódjanak az alapvető tények.
A nemzetközi megfigyelők is fontos szerepet játszanak majd. Az EBESZ várhatóan heteken belül közzéteszi részletes értékelését, amely a választás minden aspektusára kiterjed.
A közvélemény számára az lesz a döntő, hogy a bizonyítékok meggyőzőek-e, és hogy a hatóságok hiteles vizsgálatot folytatnak-e. Ha igen, az segíthet helyreállítani a bizalmat. Ha nem, az tovább erodálhatja a demokratikus intézmények iránti bizalmat.
A számok önmagukban nem igazolják és nem is cáfolják a választási csalás vádját. A rendkívül magas, 82,4 százalékos részvétel szokatlan, de nem lehetetlen. A regionális különbségek normális tartományon belül vannak. A statisztikai elemzések egyelőre nem mutatnak manipulációra utaló jeleket.
Ugyanakkor a videofelvételek konkrét bizonyítékokat mutathatnak olyan esetekre, amelyeket a statisztika nem tud megragadni. Ezért fontos, hogy a Tisza Párt valóban nyilvánosságra hozza őket, és hogy szakértők értékeljék.
A végső kérdés az lesz: ha történtek szabálytalanságok, azok mekkora mértékben befolyásolták az eredményt. Ez határozza majd meg, hogy jogi és politikai következményei lesznek-e, vagy csak a jövőbeli választások eljárásait kell javítani.
Addig is minden állampolgár számára elérhető a Nemzeti Választási Iroda teljes adatbázisa, ahol szavazókörönként lehet ellenőrizni az eredményeket. A demokrácia ereje abban rejlik, hogy átlátható folyamatokat és számon kérhető intézményeket teremt. Most van itt az idő ezeket működés közben látni.
