A legfrissebb közvélemény-kutatás egyértelmű jelet mutat: a Tisza Párt népszerűsége megállt, sőt visszaesett. A július 22. és 24. között végzett, a HVG által megrendelt Medián-felmérés szerint a párt támogatottsága júniusi tetőzéséhez képest 3–5 százalékpontot csökkent. Ez a visszaesés statisztikailag a hibahatáron belül van, de egyértelműen megtorpant az addigi folyamatos emelkedés. A változás közvetlenül azzal az időszakkal esett egybe, amikor a közbeszédet a köztársasági elnök-jelölési ügy uralta.
Jelenleg a felnőtt népesség 57 százaléka szavazna a Tisza Pártra egy feltételezett választáson. Ez a szám továbbra is jelentős többséget jelent de a dinamika megváltozott. A korábbi, júniusi elemzés a párt „tetőzéséről” beszélt, amihez képest most egy enyhe de mérhető visszafordulás következett be. A biztos szavazók körében továbbra is kétharmados többséggel rendelkezik a Tisza de a teljes választópolgári rétegre vetítve már látható a csökkenés.
A politikai háttér: az államfő-vita és a kommunikációs bukások
A felmérés közvetlenül azután készült, hogy Sulyok Tamás aláírta a köztársasági elnöki mandátumának végét jelentő alaptörvény-módosítást, és Magyar Péter miniszterelnök hivatalosan is Polgár Judit sakklegendát javasolta az államfői posztra. A kormányfő jelöltje azonban visszautasította a megtisztelő felkérést.
A felmérés adatai rávilágítanak, hogy a társadalom széles körei követik a történéseket. A felnőtt lakosság 97 százaléka hallott arról, hogy új államfőt kell választani, és 94 százalék tudott arról is, hogy Magyar Péter Polgár Juditot jelölte. A jelölt személye azonban megosztotta a közvéleményt. A népesség csaknem egyharmada tartotta volna jó jelöltnek a sakkozót de 42 százalék nem támogatta az ötletet.
Itt derül ki az egyik legfontosabb momentum: még a Tisza Párt saját szavazóinak is csak 43 százaléka gondolta volna jónak Polgár Juditot míg bő egyharmaduk nem értett egyet a miniszterelnökkel. Ez egyértelmű belső visszajelzés arra, hogy a jelölés nem volt megfelelően előkészítve vagy nem felelt meg a szavazók elvárásainak.
Az igazi probléma: az elmaradt párbeszéd
A felmérés szerint a nagyobb vitát nem maga a jelölt személye hanem a kijelölés módja keltette. A lakosság kétharmada – tehát nagyon egyértelmű többsége – úgy véli, hogy zavaró és problémás, hogy elmaradt a beígért társadalmi egyeztetés a következő köztársasági elnök személyéről. Csupán 22 százalék tartja helyesnek, hogy a kormánypárt gyorsan reagált a megüresedő pozícióra.
Ez a szám kulcsfontosságú. Azt mutatja, hogy a szavazók többsége értékeli a nyitottságot, a konszenzuskeresést és a beígért párbeszéd megtartását. Amikor ez elmarad az közvetlenül csapódik le a párt megítélésében. A Tisza Párt eddigi kommunikációja gyakran hangsúlyozta a társadalmi együttműködést és az átlátható döntéshozatalt. A köztársasági elnök-jelölési folyamat ezen ígéretekkel ellentétesnek tűnhetett sok választó számára.
A politikai térképen mások stabilizálódtak
Míg a Tisza Párt támogatottsága enyhén csökkent addig más politikai erők megerősödtek vagy stabilizálták pozíciójukat.
- A Fidesz mindhárom vizsgált csoportban – a teljes népesség
- a választani tudók
- és a biztos szavazók körében – hibahatáron belüli növekedést ért el az előző hónaphoz képest.
- Jelenleg a teljes népesség 19 százaléka.
- a választani tudók 22 százaléka
- és a biztos szavazók pedig 23 százaléka szavazna a Fideszre.
Ez a párt számára stabil alapot jelent és azt mutatja, hogy a középpárti szavazók visszaesése nem automatikusan a Fidesz javára történik.
A Mi Hazánk Mozgalom támogatottsága is nőtt június óta bár továbbra is viszonylag alacsony szinten mozog. Ez egyértelműen azt jelzi, hogy a nem-Tisza párti ellenzéki szavazók egy része a jobboldali populista párt felé orientálódik amikor nem elégedett a kormánypárt teljesítményével.
Kit szeretnének az emberek államfőnek?
A Medián-felmérés nyitott kérdést is feltett: kit szeretne köztársasági elnökként látni a válaszadó? Az eredmények egyértelművé tették, hogy nincs erős társadalmi konszenzus egy adott személy körül. A megkérdezettek 60 százalékának egyáltalán nem volt javaslata.
| Név | Említések (%) |
|---|---|
| Bárándy Péter | 8 |
| Hadházy Ákos | 6 |
| Márki-Zay Péter | 5 |
Érdekes megfigyelni, hogy a legtöbbet említettek között olyan személyek vannak, akik az elmúlt években aktívan képviselték az átláthatóság és az ellenőrzés eszméjét a politikában.
Mit jelent ez a Tisza Párt számára?
A friss felmérés adatai több mint csupán egy statisztikai ingadozás. Ezek riasztó jelzőfények lehetnek a kormánypárt számára.
Először is, azt mutatják, hogy a szavazók érzékenyek a kommunikációs hibákra és az ígéretek megtartásának hiányára. A „Polgár-ügy” nem maga a sakklegenda személye volt a probléma hanem az, ahogyan a párt kezelte a helyzetet: elhamarkodottan a beígért társadalmi egyeztetés nélkül.
Másodszor, a visszaesés azt jelzi, hogy a Tisza Párt nem immunis a klasszikus kormányzati hibákra. A hatalom gyakori csapdája – hogy elszakad a választóktól és egyedülállónak érzi magát a döntéshozatalban – most először mérhetően csapódott le a párt népszerűségében.
Harmadszor, a stabilizálódó Fidesz-támogatottság azt mutatja, hogy az ellenzéki szavazók nem feltétlenül térnek vissza a korábbi kormánypárthoz hanem más alternatívákat is fontolóra vesznek. Ez egy egészséges politikai verseny jele de egyúttal figyelmeztetés is a Tisza Pártnak, hogy nem veheti természetesnek a támogatottságát.
A Tisza Párt most egy fordulópont előtt áll. A júniusi „tetőzés” után most derült ki, hogy a növekedés nem volt örök. A párt választhat: vagy komolyan veszi a visszajelzéseket, visszatér a nyitott konszenzuskereső kommunikációhoz és megpróbálja helyreállítani a bizalmat; vagy folytatja az aktuális úton ami további támogatottság-csökkenéshez vezethet.
A közvélemény-kutatás egyértelmű üzenete: a magyar választók értékelik az őszinteséget, a betartott ígéreteket és a bevonást. Aki ezeket figyelmen kívül hagyja az számolhat a következményekkel – még akkor is, ha jelenleg kétharmados többséggel rendelkezik a biztos szavazók körében. A politikai támogatottság nem adomány hanem folyamatos munkával megszerzett bizalom kérdése.
