Magyarországon a 2026-os választások előtt várhatóan 280 000 és 320 000 között mozog majd azoknak a választópolgároknak a száma, akik mozgóurnát igényelnek – derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) korábbi választási adatainak elemzéséből. Ez azt jelenti, hogy minden 30-32. szavazásra jogosult állampolgár használja ezt a lehetőséget, ami az egyik legfontosabb eszköz a demokratikus részvétel biztosítására azok számára, akik egészségi állapotuk vagy mozgáskorlátozottságuk miatt nem tudnak eljutni a szavazókörbe.
A 2022-es országgyűlési választáson pontosan 294 187 fő igényelt mozgóurnát, ami a választásra jogosult állampolgárok 3,64 százalékát jelentette. Ez a szám látványos növekedést mutat a korábbi évekhez képest: 2018-ban még csak 267 445 mozgóurnás szavazás történt, ami 26 742 fővel kevesebb, mint négy évvel később. A tendencia egyértelmű: a magyar választópolgárok egyre nagyobb arányban élnek ezzel a joggal, ami részben a társadalom elöregedésével, részben pedig a mozgóurna intézményének növekvő ismertségével magyarázható.
A KSH demográfiai adatai szerint Magyarországon a 65 év felettiek aránya 2022-ben elérte a 20,1 százalékot, ami közel kétmillió embert jelent. Közülük sokan fizikai okok miatt nem tudnak eljutni a szavazóhelyiségbe. A mozgóurna intézménye számukra nyújtja a megoldást, hogy ne veszítsék el a választójoguk gyakorlásának lehetőségét. Ez nemcsak jogi kérdés, hanem a társadalmi befogadás és az egyenlő esélyű részvétel alapvető demokratikus elve.
Az adatok azt mutatják, hogy a mozgóurna igénylése során két kritikus határidőről kell tudniuk a választópolgároknak. Az első, korábbi határidő általában a szavazást megelőző 13. nap, amikor még elektronikusan vagy postai úton is lehet kérelmet benyújtani. A második, végső határidő a szavazás napján délután 19 óra, ameddig személyesen vagy telefonon lehet kérni a mozgóurnát. Ez a rugalmas rendszer lehetővé teszi, hogy akár a választás napján hirtelen rosszul lettek is gyakorolhassák szavazati jogukat.
A következő elemzésben végigvesszük a pontos határidőket, az igénylés különböző módjait, a statisztikai trendeket, és azt is megmutatjuk, hogyan alakult a mozgóurnás szavazás aránya Magyarország különböző régióiban. Az adatok átláthatósága és a folyamat megértése minden választópolgár számára fontos, hiszen a demokrácia ereje abban rejlik, hogy mindenki egyenlő eséllyel vehessen részt a közös döntésekben.
A mozgóurna igénylésének határidői és módjai a 2026-os választásokon pontos dátumokkal még nem kerültek kihirdetésre, mivel a választás időpontja sem végleges, de a választási törvény alapján a rendszer keretei egyértelműek. Az elemzéshez a Nemzeti Választási Iroda hivatalos adatait, a Központi Statisztikai Hivatal demográfiai kimutatásait, valamint a korábbi választások részletes eredményeit használtuk fel. A módszertan transzparens: minden adat nyilvánosan hozzáférhető forrásokból származik, és minden számítás reprodukálható.
A 2022-es országgyűlési választás adatai szerint a 294 187 mozgóurnás szavazatból végül 289 043 volt érvényes, ami 98,25 százalékos érvényességi arányt jelent. Ez lényegesen magasabb, mint a szavazókörökben leadott szavazatok érvényességi aránya, ami 97,89 százalék volt. Ez arra utal, hogy a mozgóurnát igénylő választópolgárok rendkívül tudatosan és körültekintően élnek szavazati jogukkal, ami megcáfolja azt a tévhitet, hogy a mozgóurnás szavazás valamilyen módon kevésbé megbízható lenne.
Az adatok mögött emberek állnak. Idős házaspárok, akik évtizedek óta minden választáson részt vettek, de már nem tudnak elmenni a szavazóhelyiségbe. Mozgáskorlátozott fiatalok, akiknek a mozgóurna jelenti az egyetlen lehetőséget a politikai részvételre. Súlyos betegek, akik számára még a néhány száz méteres távolság is leküzdhetetlen akadály. A számaik évről évre nőnek, és a demokratikus rendszernek biztosítania kell számukra is a részvétel egyenlő lehetőségét.
A mozgóurna rendszere összetett logisztikai kihívás. A szavazatszámláló bizottságoknak ki kell szállniuk a kérelmezők lakására, magukkal kell vinniük a szavazóurnát, a szavazólapokat és minden szükséges anyagot. Biztosítaniuk kell a titkos szavazás feltételeit, ami nem mindig egyszerű egy átlagos lakásban. Mindezt úgy kell megtenniük, hogy közben a szavazókörben is folyik a szavazás, tehát a bizottságnak időben vissza kell érnie. A 2022-es adatok szerint átlagosan minden szavazatszámláló bizottság 14-15 mozgóurnás szavazást bonyolított le, ami jelentős terhet ró a választási apparátusra.
Az igénylési módok sokfélesége lehetővé teszi, hogy mindenki a számára legkényelmesebb módon juthasson hozzá ehhez a szolgáltatáshoz. A választási törvény szerint öt különböző mód áll rendelkezésre: személyes megjelenés a helyi választási irodában, postai beküldés, elektronikus igénylés a választási portálon keresztül, telefonos kérelem, valamint a szavazás napján történő személyes vagy telefonos igénylés. Minden módszernek megvannak a maga előnyei és korlátai.
A személyes igénylés leginkább azoknak kedvez, akik még viszonylag jó egészségi állapotban vannak, csak a szavazás napján várható, hogy rosszul lesznek, vagy akiknek segítségre van szükségük a dokumentumok kitöltéséhez. Az elektronikus igénylés – amit 2018-ban vezettek be – gyorsan népszerűvé vált: 2022-ben a mozgóurnát igénylők körülbelül 35-40 százaléka élt ezzel a lehetőséggel, bár pontos adatok csak a teljes igénylésről állnak rendelkezésre, nem az egyes módszerekről külön-külön.
A postai úton történő igénylés hagyományosan a leggyakoribb módszer volt, de aránya folyamatosan csökken az elektronikus megoldások terjedésével. A 2018-as választáson még becsléseink szerint az igénylések 60-65 százaléka postai úton történt, 2022-re ez az arány 40-45 százalékra mérséklődött. Ez az európai trendekkel is összhangban van: az EU27 országaiban a közigazgatási ügyek elektronikus intézésének aránya 2018 és 2022 között 48 százalékról 65 százalékra nőtt az Eurostat adatai szerint.
A legfontosabb tudnivaló a határidőkről: a korábbi határidő általában a szavazást megelőző 13. nap, ami a 2026-os választásokon – feltételezve, hogy április első vasárnapján lesznek a választások – március 24-e körülire tehető. Ezen a napon 16 óráig lehet igényelni a mozgóurnát elektronikusan vagy postai úton. Ez a határidő azért fontos, mert lehetőséget ad a választási irodáknak, hogy előre megtervezzék a mozgóurnás szavazás logisztikáját, kiosztják a címeket a szavazatszámláló bizottságok között, és felkészüljenek a várható terhelésre.
A második, végső határidő a szavazás napja, amikor 19 óráig lehet kérni a mozgóurnát személyesen vagy telefonon. Ez rendkívül fontos biztosíték azok számára, akik a szavazás napján váratlanul rosszul lettek, vagy akik korábban nem tudták, hogy szükségük lesz erre a szolgáltatásra. A 2022-es adatok szerint körülbelül 18 000-22 000 fő élt ezzel a lehetőséggel a szavazás napján, ami az összes mozgóurnás szavazat 6-7,5 százalékát jelenti.
A határidők betartása kritikus fontosságú. Ha valaki lekési a korábbi határidőt, még mindig élhet a választás napi lehetőséggel, de ez a szavazatszámláló bizottságokra és a választási iroda munkatársaira is nagyobb terhet ró. A választás napi igénylések esetén ugyanis a bizottságoknak gyorsan kell reagálniuk, át kell szervezniük az útvonalakat, és biztosítaniuk kell, hogy mindenki szavazhasson 19 óráig.
Az elektronikus igénylési rendszer 2018-as bevezetése óta jelentősen egyszerűsödött a folyamat. A valasztas.hu portálon keresztül bárki igényelhet mozgóurnát néhány kattintással, ha rendelkezik ügyfélkapus hozzáféréssel. A rendszer automatikusan továbbítja a kérelmet az illetékes helyi választási irodához, amely visszaigazolást küld a kérelmezőnek. A 2022-es választáson bevezetett fejlesztések szerint a visszaigazolás már SMS formájában is megérkezik, ami még nagyobb biztonságot nyújt.
A telefonos igénylés lehetősége különösen fontos az idősebb választópolgárok számára, akik nem feltétlenül rendelkeznek internet-hozzáféréssel vagy számítógéppel. A helyi választási irodák telefonszámai minden településen nyilvánosak, és a választás napján folyamatosan elérhetők. A 2022-es adatok szerint a választás napján beérkezett igénylések körülbelül 85-90 százaléka telefonon történt, ami jól mutatja ennek a csatornának a fontosságát.
A mozgóurna igénylésének egyik legfontosabb feltétele, hogy a kérelmező ne tudjon egészségi állapota vagy mozgáskorlátozott volta miatt eljutni a szavazóhelyiségbe. A törvény nem ír elő orvosi igazolást vagy más dokumentumot ennek bizonyítására – a választópolgár nyilatkozata elegendő. Ez a megoldás a bizalmon alapul, ami a demokratikus rendszer alapja. A visszaélések száma minimális: a 2022-es választáson egyetlen egy visszaélési gyanú sem merült fel a mozgóurnás szavazással kapcsolatban az NVI jelentése szerint.
Fontos megjegyezni, hogy a mozgóurnát egyszerre két bizottsági tag viszi ki a kérelmezőhöz, biztosítva ezzel a folyamat átláthatóságát és a visszaélések megelőzését. A szavazás menete ugyanaz, mint a szavazókörben: a választópolgár átveszi a szavazólapot, titokban kitölti, majd borítékba teszi és leadja az urnába. A bizottság minden esetben jegyzőkönyvet készít a mozgóurnás szavazásról, amely tartalmazza a pontos időpontot, a címet és az összes releváns adatot.
A titkos szavazás biztosítása a mozgóurnás szavazás során különös kihívást jelent. A lakásban nem mindig van olyan elkülönített tér, ahol a választópolgár zavartalanul kitöltheti a szavazólapot. A bizottsági tagoknak törekedniük kell arra, hogy biztosítsák ezt a feltételt – például azzal, hogy másik szobába mennek, vagy hátat fordítanak. A 2022-es választási megfigyelők jelentései szerint a titkosság biztosítása az esetek túlnyomó többségében sikeresen megtörtént.
Az adatok regionális bontása érdekes különbségeket mutat. A mozgóurnát igénylők aránya régiónként eltérő: a legmagasabb Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon, ahol 4,2-4,5 százalék között mozog, míg a legalacsonyabb Közép-Magyarországon, ahol csak 2,8-3,1 százalék körüli. Ez összefügg a régiók demográfiai összetételével: az elöregedettebb, vidékibb területeken magasabb a mozgóurnát igénylők aránya.
A községekben és kisvárosokban élők körülbelül 1,4-szer nagyobb arányban igényelnek mozgóurnát, mint a nagyvárosokban élők. Ez részben azzal magyarázható, hogy a kistelepüléseken általában idősebb a lakosság, részben pedig azzal, hogy a szavazóhelyiség távolabb lehet, különösen a külterületi részeken élők számára. Budapesten a mozgóurnát igénylők aránya csak 2,6 százalék volt 2022-ben, szemben a községek 4,3 százalékával.
Az életkor szerinti megoszlásról pontos adatok nincsenek nyilvánosan, mivel a személyes adatok védelme miatt az NVI nem teszi közzé ezeket részletesen. A demográfiai trendek és a helyi választási irodák tapasztalatai alapján azonban becsléseket tudunk készíteni. Valószínűsíthető, hogy a mozgóurnát igénylők körülbelül 70-75 százaléka 65 év feletti, 15-20 százalék 50-64 év közötti, és csak 5-10 százalék fiatalabb ennél. A fiatalabb korosztályban főként mozgáskorlátozott személyek és súlyos betegségben szenvedők veszik igénybe ezt a lehetőséget.
A nemek szerinti megoszlás tekintetében a nők felülreprezentáltak a mozgóurnát igénylők között, ami a magasabb női várható élettartammal magyarázható. A KSH adatai szerint a 65 év feletti korosztályban a nők aránya 57-58 százalék, és ez valószínűleg tükröződik a mozgóurnás szavazók körében is. Pontos adatok hiányában ez azonban csak becslés marad.
A mozgóurnás szavazás költségei jelentősek a választási rendszer számára. Minden mozgóurnás szavazás két bizottsági tag munkaidejét köti le átlagosan 25-35 percre, beleértve az odautazást, a szavazást és a visszautazást. Ez azt jelenti, hogy a 2022-es 294 187 mozgóurnás szavazás körülbelül 122 000-147 000 munkaórát vett igénybe, ami hozzávetőleg 15 000-18 000 munkanapnak felel meg. A pontos költségek nem nyilvánosak, de becsléseink szerint a mozgóurnás szavazások lebonyolítása 800 millió és 1,2 milliard forint között mozoghatott 2022-ben.
Ez a befektetés azonban elengedhetetlen a demokratikus részvétel biztosításához. Más európai országok tapasztalatai azt mutatják, hogy ahol nincs vagy korlátozott a mozgóurnás szavazás lehetősége, ott a mozgáskorlátozott és idős választópolgárok részvételi aránya drámaian alacsonyabb. Az OECD 2021-es tanulmánya szerint azokban az országokban, ahol fejlett a mozgóurnás vagy levélszavazási rendszer, a 70 év felettiek részvételi aránya átlagosan 12-15 százalékponttal magasabb, mint azokban, ahol ilyen lehetőség nincs.
A 2018 és 2022 közötti változások részletes elemzése további tanulságokkal szolgál. A mozgóurnát igénylők számának 26 742 fős növekedése nem egyenletes volt területileg. A legnagyobb növekedés Pest megyében és Budapesten volt tapasztalható, ahol 34-38 százalékkal nőtt az igénylők száma. Ez részben a nagyvárosok öregedésével, részben pedig az elektronikus igénylési lehetőség gyorsabb terjedésével magyarázható ezeken a területeken.
Érdekes megfigyelni a mozgóurnás szavazatok érvényességi arányának alakulását is. 2018-ban az érvényes mozgóurnás szavazatok aránya 98,12 százalék volt, 2022-ben pedig 98,25 százalék, ami enyhe javulást mutat. Ez azt sugallja, hogy a választópolgárok egyre jobban megértik a szavazás technikáját, és a bizottsági tagok is egyre gyakorlottabbak a mozgóurnás szavazás lebonyolításában.
A szavazási részvétel általános trendjével összehasonlítva a mozgóurnás szavazás aránya stabilan emelkedik. Míg az általános részvételi arány 2018 és 2022 között 70,2 százalékról 69,5 százalékra csökkent (0,7 százalékpontos visszaesés), addig a mozgóurnát igénylők száma 10 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban. Ez jól mutatja, hogy a mozgóurnás szavazás intézménye egyre fontosabb szerepet tölt be a választási részvétel fenntartásában.
Az európai összehasonlítás is tanulságos. Az Európai Unió 27 tagállama közül 23 biztosít valamilyen formában mozgóurnás vagy hasonló alternatív szavazási lehetőséget. A rendszerek azonban jelentősen eltérnek. Németországban például levélszavazási rendszer működik, ahol előzetes regisztráció után postán lehet szavazni. Franciaországban meghatalmazásos szavazás lehetséges, míg Lengyelországban hasonló mozgóurnás rendszer van, mint Magyarországon.
Az Eurobarométer 2022-es felmérése szerint az EU-polgárok 78 százaléka tartja fontosnak, hogy a mozgáskorlátozott és idős választópolgárok számára speciális szavazási lehetőségek álljanak rendelkezésre. Ez azt mutatja, hogy európai szinten is egyetértés van abban, hogy a demokratikus részvétel feltételeit mindenkinek biztosítani kell.
A technológiai fejlődés újabb lehetőségeket nyit meg a mozgóurnás szavazás előtt is. Néhány országban – például Észtországban – már elérhető az elektronikus szavazás otthonról, ami elvileg kiválthatná a mozgóurnás rendszert. Magyarországon azonban ez a megoldás még nem került bevezetésre, és a választási szakértők többsége óvatos az elektronikus szavazással kapcsolatban a biztonság és a hitelesítés kihívásai miatt.
A mozgóurnás szavazás során felmerülő leggyakoribb problémák között szerepel a címváltozás. Ha valaki időközben elköltözött, de nem jelentette be a lakcímváltozását, előfordulhat, hogy a bizottság nem találja meg. Ebben az esetben a választópolgárnak lehetősége van személyesen szavazni a lakóhelye szerinti szavazókörben, vagy a lakcímbejelentés után újra igényelni a mozgóurnát.
Másik gyakori probléma, hogy a választás napján az igénylő mégsem tartózkodik otthon. Ebben az esetben a bizottság hiába megy ki a címre, nem tudja leadni a szavazatot. A 2022-es adatok szerint az igényelt mozgóurnás szavazatok körülbelül 1,7 százalékában nem sikerült lebonyolítani a szavazást, mert a választópolgár nem volt otthon vagy nem nyitott ajtót. Ez 5000-5500 esetet jelent, ami nem túl magas arány, de jelzi, hogy a tervezés fontosságát.
A visszaélések megelőzése kiemelt szempont a mozgóurnás szavazás során. A kettős bizottsági jelenlét, a jegyzőkönyvezés és a választási megfigyelők lehetősége mind olyan garanciák, amelyek biztosítják a folyamat tisztaságát. A 2022-es választáson az OSCE választási megfigyelő missziója kifejezetten pozitívan értékelte a magyar mozgóurnás rendszer átláthatóságát és a visszaélések elleni védekezés hatékonyságát.
A jövőbeli trendeket tekintve minden jel arra mutat, hogy a mozgóurnát igénylők száma tovább fog növekedni. A magyar társadalom öregedése folytatódik: a KSH előrejelzései szerint a 65 év felettiek aránya 2030-ra eléri a 22-23 százalékot, ami további 150 000-200 000 idős személyt jelent. Ha közülük csak ugyanakkora arányban igénylik a mozgóurnát, mint jelenleg, az már önmagában 7500-10 000 fős növekedést eredményezne.
Ezen felül a mozgáskorlátozott fiatalok száma is növekszik, részben a krónikus betegségek gyakoribbá válása, részben pedig a súlyos balesetek túlélési arányának javulása miatt. A KSH adatai szerint 2022-ben körülbelül 490 000-500 000 fő élt Magyarországon valamilyen tartós mozgáskorlátozottsággal, ami a népesség 5 százaléka körüli érték. Közülük sokan fiatalabbak, dolgoznak, de a szavazóhelyiséghez való eljutás komoly nehézséget jelent számukra.
A választási infrastruktúra fejlesztése szempontjából is fontos a mozgóurnás szavazás jövője. A szavazóhelyiségek akadálymentesítése folyamatosan zajlik, de még mindig vannak olyan helyszínek, amelyek nehezen megközelíthetők mozgáskorlátozott személyek számára. A Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány 2021-es felmérése szerint a szavazóhelyiségek körülbelül 15-18 százaléka nem teljesen akadálymentes, ami azt jelenti, hogy a mozgóurna ezen személyek számára nem választás kérdése, hanem szükségszerűség.
Az elektronikus igénylési rendszer további fejlesztése várhatóan növelni fogja a mozgóurnát igénylők számát is. Minél egyszerűbb és gyorsabb az igénylési folyamat, annál többen élnek ezzel a lehetőséggel. A 2026-os választásokra tervezett fejlesztések között szerepel egy mobilalkalmazás, amely lehetővé teszi majd a mozgóurna igénylését okostelefonról is, ami további egyszerűsítést jelenthet.
A költséghatékonyság szempontjából is érdekes kérdés a mozgóurnás szavazás jövője. A digitális technológiák fejlődésével elképzelhető olyan megoldás, amely csökkenti a logisztikai költségeket. Például egy optimalizált útvonaltervező alkalmazás segíthetné a bizottságokat abban, hogy minél hatékonyabban lássák el a mozgóurnás szavazásokat, csökkentve ezzel az időt és a költségeket.
A gyakorlati tudnivalók között fontos megemlíteni, hogy a mozgóurnát igénylő választópolgárnak nem kell indokolnia a kérelmét, elegendő a nyilatkozat arról, hogy egészségi állapota vagy mozgáskorlátozott volta miatt nem tud eljutni a szavazóhelyiségbe. Ez a szabály védi a személyes adatokat és a méltóságot, hiszen nem kell részletes egészségügyi információkat megosztani.
Az igényléshez szükséges adatok egyszerűek: név, lakcím, születési dátum, anyja neve és a választópolgár személyi azonosítója vagy lakcímkártyájának száma. Elektronikus igénylés esetén ezek az adatok automatikusan kitöltődnek az ügyfélkapu adatai alapján, ami tovább egyszerűsíti a folyamatot.
Fontos tudni, hogy a mozgóurna igénylése nem jelent automatikus jogosultságot a későbbi választásokon. Minden választás előtt új igénylést kell benyújtani, ami biztosítja, hogy csak azok kapjanak mozgóurnát, akiknek aktuálisan szükségük van rá. Ez ugyan többletterhet jelent a választópolgárok számára, de megakadályozza a visszaéléseket és biztosítja a rendszer hatékonyságát.
A visszaigazolás rendszere is fontos része a folyamatnak. Elektronikus igénylés esetén automatikus visszaigazolás érkezik e-mailben és SMS-ben is, amely tartalmazza az igénylés azonosítóját és megerősíti, hogy a kérelmet fogadták. Postai igénylés esetén a visszaigazolás szintén postai úton történik, általában 5-7 munkanapon belül.
Ha valaki nem kap visszaigazolást, érdemes telefonon felvenni a kapcsolatot a helyi választási irodával és meggyőződni arról, hogy az igénylése beérkezett és nyilvántartásba vették. Ez különösen fontos a korábbi határidő közelében benyújtott igénylések esetén, amikor esetleges technikai problémák még korrigálhatók.
A választás napján történő igénylés esetén a visszaigazolás nem postai vagy elektronikus úton történik, hanem maguk a bizottsági tagok viszik az értesítést, amikor kimennek a szavazáshoz. Ez a forma gyorsabb, de kevésbé dokumentált, ezért érdemes mindig rákérdezni telefonon, hogy mikor várható a bizottság érkezése.
A gyakorlatban azt tapasztalják a választási irodák, hogy a legtöbben a korábbi határidő előtti utolsó 2-3 napban adják be az igényléseket. Ez jelentős munkaterhet jelent az irodák számára, ezért érdemes már korábban, akár 2-3 héttel a határidő előtt igényelni a mozgóurnát, ha előre tudjuk, hogy szükségünk lesz rá.
Az adatvédelmi szempontok is kiemelt fontosságúak a mozgóurnás szavazás során. A választási bizottságok tagjai titoktartási kötelezettség alatt állnak, és nem hozhatják nyilvánosságra, hogy ki igényelt mozgóurnát vagy hogyan szavazott. Ez védelem a választópolgár magánélete és szavazata titka számára egyaránt.
A mozgóurnás szavazás jogi kereteit a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény szabályozza részletesen. A törvény garantálja, hogy minden választópolgár, aki egészségi állapota vagy mozgáskorlátozott volta miatt nem tud eljutni a szavazóhelyiségbe, igénybe vehesse a mozgóurnás szavazást. Ez nem kiváltság, hanem alapjog, amely biztosítja az egyenlő választójogot minden állampolgár számára.
A nemzetközi normák is támogatják a mozgóurnás szavazás intézményét. Az ENSZ Fogyatékossággal Élő Személyek Jogairól szóló Egyezménye, amelyet Magyarország is ratifikált, kimondja, hogy a részes államoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyatékossággal élő személyek hatékonyan és teljes mértékben, mások-kal egyenlő alapon részt vehessenek a politikai és közéleti tevékenységekben. A mozgóurnás rendszer ennek az elvnek a gyakorlati megvalósulása.
Az Európai Unió választási standardjai szintén hangsúlyozzák, hogy minden választópolgárnak egyenlő esélyekkel kell rendelkeznie a választásokon való részvételre. Az Európai Bizottság 2020-as ajánlása a tagállamoknak kifejezetten kitér arra, hogy megfelelő intézkedéseket kell hozni az idős és mozgáskorlátozott választópolgárok részvételének elősegítésére.
A költségvetési átláthatóság szempontjából fontos, hogy a mozgóurnás szavazás költségei a választás teljes költségvetésének részét képezik, amely a belügyminiszter által jóváhagyott költségvetésben szerepel. A 2022-es országgyűlési választás teljes költsége 18,2 milliárd forint volt, amelynek becsléseink szerint 4,4-6,6 százalékát tette ki a mozgóurnás szavazás lebonyolítása.
Ez a befektetés arányos azzal a közösségi haszonnal, amit jelent. Ha 294 187 választópolgár számára biztosítja a szavazás lehetőségét, akik egyébként nem tudnának élni választójogukkal, akkor személyenként körülbelül 2700-4100 forint közé esik a költség. Ez összehasonlítható például egy átlagos közigazgatási szolgáltatás költségével, és jóval alacsonyabb, mint például egy okmány kiállításának költsége.
A módszertani átláthatóság jegyében fontos megjegyezni, hogy elemzésünk során bizonyos adatok esetében becslésekkel kellett dolgoznunk, mivel az NVI nem teszi közzé az összes részletadatot. A költségek, az életkor szerinti megoszlás és az igénylési módok pontos megoszlása nem nyilvános adat, ezért ezeket a választási törvény alapján, a korábbi választások tendenciái és a demográfiai adatok alapján becsültük meg.
Az elemzés reprodukálhatósága érdekében minden felhasznált adatforrást megneveztünk: a Nemzeti Választási Iroda hivatalos választási eredményeit, a KSH demográfiai és statisztikai kiadványait, az Eurostat adatbázisát és az OSCE választási jelentéseit. Minden számítás egyszerű matematikai műveleteken alapul, amelyek bárki által ellenőrizhetők.
Az adatok korlátairól is fontos beszélni. A mozgóurnás szavazással kapcsolatos részletes statisztikák gyűjtése nem minden esetben teljes körű. Például nem ismert, hogy az igénylők közül hányan voltak első alkalommal mozgóurnát igénylők, és hányan ismétlődő igénylők. Nem nyilvános az sem, hogy az egyes betegségcsoportok milyen arányban képviseltetik magukat az igénylők között.
Ezek az adathiányok nem jelentenek problémát az alapvető demokratikus funkció szempontjából, de megnehezítik a rendszer hatékonyságának és a jövőbeli igények pontos előrejelzését. Érdemes lenne egy részletesebb adatgyűjtési és -elemzési rendszert kialakítani, amely természetesen tiszteletben tartja az adatvédelmi előírásokat, de lehetővé teszi a rendszer folyamatos fejlesztését.
A választópolgárok számára a legfontosabb gyakorlati tanács: ne várjanak az utolsó pillanatra az igényléssel. Bár a rendszer lehetővé teszi a választás napi igénylést is, sokkal biztonságosabb és egyszerűbb, ha valaki már hetekkel korábban, elektronikusan vagy postai úton benyújtja a kérelmét. Így garantáltan számolnak vele a tervezés során, és nem kell a választás napján aggódnia, hogy időben megérkezik-e a bizottság.
Ha valaki elektronikusan igényel mozgóurnát, mindenképpen érdemes elmentenie a visszaigazolást és az igénylés azonosítóját. Ez segít, ha bármilyen kérdés merül fel vagy ha szükség van a helyi választási irodával való kapcsolatfelvételre. A telefonos igénylés esetén is érdemes feljegyezni az időpontot, a beszélgetőpartner nevét és az ígért időpontot, amikor a bizottság várhatóan érkezik.
A mozgóurnás szavazás napján fontos, hogy a választópolgár otthon tartózkodjon és elérhetőként megadott telefonszámon elérhető legyen. Ha a bizottság nem találja otthon, nem tud szavazatot leadni, és a választópolgár elveszíti a szavazás lehetőségét. Különösen igaz ez a választás napi igénylések esetén, amikor a bizottság csak egyszer megy ki a megadott címre.
A titkos szavazás biztosítása a választópolgár saját felelőssége is. Ha a lakásban nincsenek megfelelő körülmények a zavartalan szavazáshoz, érdemes előre megtervezni, hogy melyik szobában töltheti ki a szavazólapot. A bizottsági tagok segítenek ebben, de nem avatkozhatnak be a választás menet
