A kormányzati nemzeti konzultációs kampány reklámköltései 2026 első negyedévében jelentősen meghaladták a korábban kommunikált keretösszegeket. Dokumentumokkal alátámasztott nyomozásunk feltárja, hogy a valós kiadások több mint kétszeresét teszik ki a hivatalosan bejelentett összegnek.
A Miniszterelnöki Kabinetiroda által a közérdekű adatigénylésünkre válaszul kiadott dokumentumok szerint a 2026-os nemzeti konzultáció hirdetési költései elérték a 9,2 milliárd forintot, miközben a kormányzati kommunikáció mindössze 4,1 milliárd forintról számolt be.
A feltárt dokumentumok
A birtokunkba jutott közbeszerzési iratok, szerződések és kifizetési bizonylatok egyértelmű képet mutatnak a tényleges költésekről. A Nemzeti Kommunikációs Hivatal által lebonyolított keretmegállapodások részleteiből kiderül, hogy a konzultációs kampányra fordított közpénzek jelentős része nem a hivatalos költségvetési sorokon jelent meg.
Az egyik legfontosabb bizonyíték a 2026. január 12-én kelt NKOH-2026/113-as számú szerződésmódosítás, amely az eredeti hirdetési keretet további 3,7 milliárd forinttal emelte meg. Egy második, február 19-én aláírt módosítás pedig újabb 1,4 milliárd forintot csoportosított át a kampányra.
A Közbeszerzési Hatóság adatbázisában fellelhető dokumentumok szerint a költések az alábbi megoszlásban történtek:
- Televíziós hirdetések: 3,6 milliárd forint
- Online felületek: 2,4 milliárd forint
- Nyomtatott sajtó: 1,8 milliárd forint
- Közterületi hirdetések: 1,4 milliárd forint
Az átláthatatlan szerződési rendszer
A konzultációs kampány hirdetési költéseinek valódi természete egy összetett szerződési rendszerben rejtőzik. A Miniszterelnöki Kabinetiroda nem közvetlenül, hanem állami ügynökségeken és keretszerződéseken keresztül fizette ki a reklámköltéseket, így téve nehézzé a valódi végösszeg megállapítását.
A birtokunkba került dokumentumok szerint a Nemzeti Kommunikációs Hivatal 2025 végén kötött egy 6,8 milliárd forintos keretmegállapodást a konzultáció kommunikációs feladataira, amit aztán 2026 első negyedévében többször módosítottak és kiegészítettek. A módosítások indoklása minden esetben „a konzultáció váratlan sikerére és a megnövekedett kommunikációs igényekre” hivatkozott.
Az egyik szerződésmódosítás indoklása például így szólt: „A konzultációs kérdésekre adott válaszok feldolgozása során felmerült új kommunikációs szükségletek fedezésére szükséges a keretösszeg megemelése.” Ez a magyarázat azonban ellentmondásban áll azzal a ténnyel, hogy a módosítás még a konzultációs ívek visszaérkezése előtt történt.
A hirdetések piaci értéke
A kampány hirdetéseinek tényleges piaci értékét is megvizsgáltuk. Több független médiaügynökség szakértőit kértük fel a kampányelemek értékelésére, akik szerint a kifizetett összegek jelentősen meghaladják a piaci árszínvonalat.
„A televíziós hirdetések esetében a kormányzati kampány átlagosan 40-50%-kal magasabb árakon vásárolt hirdetési felületet, mint ami a kereskedelmi szereplők számára elérhető lett volna hasonló időszakban” – nyilatkozta lapunknak egy névtelenséget kérő médiaügynökségi vezető.
Az online felületeken még drámaibb a különbség: a kormányzati hirdetések egyes portálokon akár 60-70%-kal is magasabb áron futottak, mint a piaci hirdetők kampányai.
A konzultáció megtérülése
A milliárdos költések fényében különösen fontos kérdés, hogy milyen eredményt hozott a konzultációs kampány. A Miniszterelnöki Kabinetiroda közlése szerint 1,3 millió kitöltött kérdőív érkezett vissza, ami azt jelenti, hogy egy-egy válaszadó „meggyőzése” átlagosan több mint 7.000 forintba került.
A konzultáció teljes költsége – beleértve a nyomtatást, postázást, feldolgozást és a hirdetéseket – a dokumentumok szerint meghaladja a 12 milliárd forintot, ami válaszadónként több mint 9.200 forintos költséget jelent.
Mit mondanak az érintettek?
Megkerestük a Miniszterelnöki Kabinetirodát, hogy magyarázatot kérjünk a dokumentumokban feltárt ellentmondásokra. Válaszukban azt közölték, hogy „a nemzeti konzultáció költségei a tervezettnek megfelelően alakultak”, és tagadták, hogy a hivatalos közléseknél magasabb összegeket költöttek volna a kampányra.
Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára lapunknak adott válaszában úgy fogalmazott: „A nemzeti konzultáció költségei transzparensek és nyilvánosak. A kampány méretét a téma fontossága indokolta.”
A Közbeszerzési Hatóság a megkeresésünkre annyit közölt, hogy „a szerződésmódosítások a jogszabályi előírásoknak megfelelően történtek”, de arra a kérdésünkre nem kaptunk választ, hogy miért nem szerepelnek ezek az összegek a hivatalos költségvetési beszámolókban.
Az ellenzéki pártok közül a Tisza Párt szóvivője lapunknak úgy nyilatkozott: „A kormány évek óta álkonzultációkra pazarolja a közpénzt, miközben valódi párbeszéd helyett propaganda-kampányokat finanszíroz az adófizetők pénzéből.”
A jogi helyzet
A feltárt dokumentumok alapján több kérdésben is szabálytalanságok merülnek fel. A közbeszerzési törvény szerint a szerződésmódosítások nem haladhatják meg az eredeti érték 50 százalékát, amit ebben az esetben jelentősen túlléptek. Emellett a költségvetési átláthatósági szabályok előírják, hogy minden közpénzköltést egyértelműen dokumentálni kell.
Dr. Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója lapunknak elmondta: „A bemutatott esetek alapján felmerül a közbeszerzési törvény és a költségvetési fegyelemre vonatkozó szabályok megsértésének gyanúja. Különösen problémás, hogy az eredeti szerződés értékét több mint kétszeresére emelték különböző kiegészítő megállapodásokkal.”
Korábbi konzultációs kampányok költései
A 2026-os nemzeti konzultáció nem egyedi eset a magas hirdetési költések tekintetében. Az elmúlt évek konzultációs kampányainak költségeit elemezve látható egy folyamatos emelkedés:
- 2022: 4,7 milliárd forint
- 2023: 5,9 milliárd forint
- 2024: 7,3 milliárd forint
- 2025: 8,5 milliárd forint
- 2026: 9,2 milliárd forint
Fontos megjegyezni, hogy ezek csak a hirdetési költségek, a teljes konzultációs kampányok (nyomtatás, postázás, feldolgozás) költségei ennél is magasabbak voltak.
Következtetések
Vizsgálatunk bizonyítja, hogy a 2026-os nemzeti konzultáció hirdetési költései jelentősen meghaladják a hivatalosan kommunikált összeget. A dokumentumok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kormány legalább 9,2 milliárd forintot költött a konzultációs kampány hirdetéseire, szemben a nyilvánosság előtt bejelentett 4,1 milliárd forinttal.
A különbség elrejtésére egy összetett szerződési rendszert alkalmaztak, amely megnehezítette a tényleges költések nyomon követését. A konzultáció megkérdőjelezhető eredményessége és a magas költségek közötti ellentmondás felveti a közpénzek hatékony felhasználásának kérdését.
Arra is fény derült, hogy a hirdetési felületekért a kormány lényegesen többet fizetett a piaci árnál, ami további kérdéseket vet fel a költések indokoltságával kapcsolatban.
Hogyan készült a vizsgálat
Vizsgálatunk során több mint húsz közérdekű adatigénylést nyújtottunk be különböző kormányzati szervekhez és a Közbeszerzési Hatósághoz. A kapott dokumentumokat összevetettük a nyilvánosan elérhető szerződésekkel és költségvetési adatokkal.
A hirdetések piaci értékének megállapításához három független médiaügynökség szakértőivel konzultáltunk, akik elemezték a kampány egyes elemeit és összehasonlították azokat a piaci árakkal.
A feltárt információkat minden esetben ellenőriztük, és az érintett felek mindegyikének lehetőséget biztosítottunk álláspontjuk kifejtésére. A cikkben bemutatott dokumentumok hitelessége ellenőrzött, a belőlük levont következtetések tényszerűek.
Folytatjuk a témával kapcsolatos vizsgálatokat, és várjuk olvasóink visszajelzéseit, esetleges további információit a témában.
