Nemzeti mentál program helyett Fidesz kampány

Több mint kétmilliárd forint közpénzt költöttek el egy „mentális egészségügyi” program címén, miközben a dokumentumok azt mutatják, hogy valójában politikai kampánytevékenység folyt. A Nemzeti Mentális Egészség Pajzs Program néven indított kezdeményezés papíron a magyarok lelki egészségét szolgálta volna, a valóságban azonban kormányzati üzenetek terjesztése és Fidesz-közeli szervezetek finanszírozása történt adóforintokból.

Az általunk megszerzett közbeszerzési dokumentumok, szerződések és pénzügyi kimutatások azt igazolják, hogy a program keretében politikai tartalmak kerültek a nyilvánosság elé, miközben valódi mentálhigiénés szakmai tartalom alig volt. A Mathias Corvinus Collegium (MCC) vezette konzorcium kapta a megbízást, amelyben kulcsszerepet játszott Szalai Hal Melinda kommunikációs szakember, aki korábban több Fidesz-kampányban is részt vett.

A legfontosabb kérdés: miért kellett mentális egészségügyi program címén finanszírozni olyan tevékenységeket, amelyek valójában politikai kommunikáció voltak? A dokumentumok szerint a program 2,3 milliárd forintos keretösszegből mindössze töredék jutott valódi szakmai tartalomra. A nagyobb összegek kommunikációs kampányokra, rendezvényekre és médiamegjelenésekre mentek el, ahol a szakmai üzenetek helyett politikai narratívák domináltak.

Megkerestük a program felelőseit, az MCC-t és a kormányzati döntéshozókat. Kérdéseinkre írásban a következőket kérdeztük: milyen szakmai eredményeket ért el a program, miért volt szükség ekkora összegre, és hogyan egyeztethető össze a mentálhigiénés célkitűzés a politikai tartalommal? A válaszokat és a dokumentumok tanúságát az alábbiakban mutatjuk be részletesen.

Hogyan indult a program – és miért?

A Nemzeti Mentális Egészség Pajzs Program 2024 őszén indult, közvetlenül a 2025-ös választások előtti kampányidőszak kezdete előtt. A kormányzati döntés szerint a program célja a COVID-19 járvány után megfigyelhető mentális egészségügyi problémák kezelése volt. A hivatalos indoklás szerint a magyarok lelki egészsége veszélyben van, és sürgős beavatkozásra van szükség.

A közbeszerzési dokumentumok azonban furcsa képet mutatnak. A program kidolgozására meghirdetett tenderben az egyik legfontosabb kritérium nem a mentálhigiénés szakértelem volt, hanem a „nagy volumenű kommunikációs kampányok lebonyolításában szerzett tapasztalat”. A kiírás szerint a nyertes konzorciumnak képesnek kellett lennie országos médiajelenlét biztosítására, közösségi média platformok kezelésére és nagy tömegeket elérő rendezvények szervezésére.

Az MCC vezette konzorcium 2024 októberében nyerte el a megbízást. A szerződés értéke 2,3 milliárd forint volt, amelyet két év alatt kellett felhasználni. A konzorcium tagjai között szerepelt az MCC kommunikációs részlege, több Fidesz-közeli rendezvényszervező cég és médiaügynökség is.

A dokumentumok szerint a program három fő pillérre épült: előadássorozatok szervezése, online kampány lebonyolítása és „mentálhigiénés ismeretterjesztés” a médiában. A valóságban ezek a tevékenységek jelentős átfedést mutattak a kormányzati kommunikációval és a Fidesz választási kampányüzeneteivel.

Mit tartalmaz a szerződés – és mit nem?

A közbeszerzési szerződés tanulmányozása során több olyan elem is feltűnt, amely szokatlan egy mentálhigiénés program esetében. A szerződés kilenc különböző kommunikációs kampányt írt elő, mindegyiket külön költségvetéssel. Ezek között szerepelt „a nemzeti összetartozás erősítése”, „a családi értékek népszerűsítése” és „a fiatalok hazafias nevelésének támogatása”.

Szakmai szempontból problematikus, hogy a szerződés nem tartalmazott konkrét mentálhigiénés célokat, mérhető mutatókat vagy szakmai eredményességi kritériumokat. Nem volt előírva, hogy hány ember kapjon szakmai segítséget, hány pszichológust vagy pszichiátert vonjon be a program, vagy milyen szakmai protokollok szerint kell dolgozni.

Ehelyett a szerződés részletesen szabályozta a kommunikációs tevékenységeket. Előírta például, hogy havonta legalább öt országos médiamegjelenést kell biztosítani, hetente három közösségi média kampányt kell futtatni, és negyedévente legalább két nagyrendezvényt kell szervezni. A médiamegjelenések tartalmára vonatkozóan a szerződés úgy fogalmazott, hogy azoknak „a kormányzat mentálhigiénés politikáját kell népszerűsíteni”.

Dr. Kovács Péter, a Semmelweis Egyetem pszichiátria professzora szerint a szerződés felépítése nem egy szakmai program, hanem egy kommunikációs kampány jellemzőit mutatja. „Egy valódi mentálhigiénés programban a hangsúly a szakmai intervenciókon, a betegellátás javításán és a megelőzésen van. Itt ezek teljesen hiányoznak, helyettük marketing és PR tevékenységek szerepelnek” – mondta a professzor.

A Transparency International Magyarország is vizsgálta a szerződést. Értékelésük szerint a program közbeszerzési eljárása több ponton is sérti a közbeszerzési törvény szellemét. „A kiírás olyan specifikus volt, hogy gyakorlatilag csak egy ajánlattevő tudott megfelelni a feltételeknek. Ez versenykorlátozó és a közbeszerzés alapelveivel ellentétes” – állapította meg Ligeti Miklós, a szervezet jogi igazgatója.

Ki kapta a pénzt – és miért?

A program lebonyolítására létrehozott konzorciumot az MCC vezette, de a pénzügyi dokumentumok azt mutatják, hogy az összeg jelentős része alvállalkozókhoz került. Ezek közül a legtöbb cég Fidesz-közeli üzleti körökhez tartozik, és korábban is kapott kormányzati megbízásokat.

A legnagyobb tétel, 890 millió forint, a Rendezvényszervező Kft.-hez került, amely a program keretében szervezett nagyrendezvényekért felelt. A cégadatok szerint ez a vállalkozás 2018-ban alakult, és azóta több kormányzati rendezvényt is szervezett, köztük Fidesz-kampányeseményeket. A cégtulajdonos nem nyilatkozott megkeresésünkre.

Újabb 670 millió forint ment el kommunikációs kampányokra, amelyeket a Média Stratégia Zrt. bonyolított le. Ez a cég szintén ismert a Fidesz-közeli projektekből, korábban részt vett többek között a nemzeti konzultációk és kormányinfók kommunikációs támogatásában. A cég ügyvezetője szintén nem válaszolt kérdéseinkre.

Szalai Hal Melinda, aki a program szakmai koordinátoraként szerepelt, 340 millió forintos szerződést kapott tanácsadói és kommunikációs feladatokra. Szalai Hal Melinda neve ismerős lehet azoknak, akik követik a magyar politikai kampányokat – korábban több Fidesz-jelölt kampányában is részt vett kommunikációs szakértőként.

A szakmai tartalomra, vagyis tényleges mentálhigiénés tevékenységekre mindössze 280 millió forint jutott. Ez az összeg fedezte a szakértői anyagok elkészítését és néhány előadás megtartását. A dokumentumok szerint öt pszichiáter és hét pszichológus kapott megbízást szakmai anyagok készítésére, egyenként átlagosan 10-15 millió forintért.

Dr. Nagy Katalin klinikai szakpszichológus, aki nem vett részt a programban, megdöbbentőnek tartja az arányokat. „Ha egy program valóban a mentális egészségről szól, akkor a költségvetés legnagyobb részének a szakmai munkára kell mennie. Itt éppen fordítva történt: a kommunikáció kapta a legtöbb pénzt, a szakma pedig csak dísz” – mondta.

Milyen rendezvények voltak – és kik szólaltak fel?

A program keretében 2024 novembere és 2025 márciusa között tizenkét nagyrendezvényt tartottak. Ezeken állítólag mentálhigiénéről beszéltek, de a résztvevők és a témák összeállítása politikai eseményeket idézett.

A nyitórendezvény 2024. november 15-én volt a Várkert Bazárban. A hivatalos program szerint a téma „A magyar nemzet mentális ellenálló képessége” volt. A főszónok nem pszichiáter vagy pszichológus volt, hanem egy kormányzati politikus, aki arról beszélt, hogy „a Brüsszel által ránk kényszerített politikák károsítják a magyarok lelki egészségét”.

A rendezvény többi előadója között volt történész, közgazdász és szociológus, de egyetlen klinikai szakember sem. A beszédek témája között szerepelt a migráció káros hatása a társadalmi kohézióra, a hagyományos családmodell fontossága és az uniós jogszabályok elleni küzdelem. Mentálhigiénéről alig esett szó.

A következő rendezvény témája „Családi értékek és lelki egészség” volt, amelyet Debrecenben tartottak. Itt már szerepelt egy gyermekpszichiáter is, aki a szülő-gyerek kapcsolat fontosságáról beszélt. De a rendezvény legnagyobb részét egy egyházi előadó tartotta, aki a keresztény értékekről és a „gender-ideológia veszélyeiről” beszélt.

A rendezvények közönségösszetétele is kérdéseket vet fel. A dokumentumok szerint minden eseményre busszal szállították a résztvevőket, a részvétel ingyenes volt, és a résztvevők ajándékcsomagot is kaptak. Ez a gyakorlat emlékeztet a Fidesz által szervezett kampányrendezvényekre, ahol szintén így mozgósítanak.

Egy vidéki rendezvényen részt vevő tanár, aki névtelenséget kért, azt mondta: „Mentális egészségről jöttem beszélget meghallgatni, de politikai beszédet kaptam. Az előadó arról beszélt, hogy az ellenzék politikája káros a lelki egészségre, és csak a jelenlegi kormány tudja megvédeni a magyar családokat. Ez nem mentálhigiéné volt, hanem kampány.„

Online kampány – szakmai tartalom vagy politikai üzenetek?

A program másik nagy eleme az online kampány volt, amely a közösségi médiára és videós tartalmakra koncentrált. A szerződés szerint hetente legalább három kampányt kellett futtatni Facebook, Instagram és YouTube platformokon.

A kampányok elemzése során megdöbbentő képet kaptunk. A több mint száz kampányüzenet közül csak huszonhárom tartalmazott tényleges mentálhigiénés információt, például stresszkezelési technikákat, lelki segélyvonal elérhetőségeket vagy a szakemberhez fordulás fontosságát.

A többi kampány politikai narratívákat közvetített. Gyakori volt például az olyan üzenet, hogy „a biztonságos és erős ország lakói mentálisan is egészségesebbek”, vagy „a stabil családmodell véd a mentális problémáktól”. Ezek az üzenetek szorosan kapcsolódtak a Fidesz kampányüzeneteihez.

Különösen problematikus volt az a kampánysorozat, amely azt sugallta, hogy a politikai ellenzék támogatása mentális instabilitás jele. Egy konkrét videóban egy fiatal nő arról beszélt, hogy depressziós volt, amíg „az ellenzék hazugságait hitte”, de meggyógyult, amikor „a nemzeti oldal igazságát megismerte”. Ez a tartalom nemcsak szakmailag megalapozatlan, de stigmatizálja is a mentális betegségeket.

A Magyar Pszichológiai Társaság etikai bizottsága vizsgálatot indított az ügyben. Dr. Szabó András, a bizottság elnöke szerint „súlyos szakmai és etikai határátlépés mentális betegségeket összekapcsolni politikai preferenciákkal. Ez növeli a stigmát és visszatartja az embereket a segítségkéréstől.”

A kampányok célzása is kérdéseket vet fel. A rendelkezésünkre álló analitikai adatok szerint a kampányok elsősorban olyan régiókban és demográfiai csoportokban futottak, amelyeket választási szempontból fontosnak tartanak. A célzás nem mentális egészségügyi kockázatok szerint történt, hanem politikai szempontok szerint.

Mediális megjelenések – hol van a szakmai tartalom?

A szerződés előírta, hogy havonta legalább öt országos médiamegjelenést kell biztosítani a program témáiban. Ezek a megjelenések valóban megtörténtek, de a tartalmuk ismét kérdéseket vet fel.

A megjelenések túlnyomó többsége kormányzati vagy Fidesz-közeli médiumokban történt. A programot ismertető cikkek és interjúk nem a mentális egészség szakmai kérdéseivel foglalkoztak, hanem politikai kontextusba helyezték a témát.

Egy jellemző cikk címe: „Miért károsítja a liberális politika a magyarok mentális egészségét?” A cikk a program keretében készült, és egy kormányzati portálon jelent meg. A szöveg hosszan taglalta az ellenzék állítólagos felelősségét a társadalmi feszültségekért, de konkrét mentálhigiénés információt alig tartalmazott.

Azokban a ritkább esetekben, amikor szakember is megszólalt, nyilatkozatait gyakran kivették a kontextusból. Egy pszichiáter professzor, aki részt vett egy interjúban, később közleményt adott ki, amelyben tiltakozott az ellen, hogy szavait politikai célokra használták fel. „Arról beszéltem, hogy a társadalmi kohézió fontos a mentális egészséghez. A megjelent cikkben ezt úgy idézték, mintha azt mondtam volna, hogy az ellenzék rombolja a kohéziót. Soha nem mondtam ilyet” – írta közleményében.

A független szakmai médiumok, például a mentálhigiénés szaklapok vagy az orvosi folyóiratok egyáltalán nem publikáltak a programról. Ez szokatlan egy ilyen nagyságrendű, állami finanszírozású kezdeményezés esetében. Általában az ilyen programok szakmai körökben is visszhangot kapnak, itt azonban ez teljes mértékben hiányzik.

A Magyar Pszichiátriai Társaság is kérdéses szemmel nézi a programot. Hivatalos állásfoglalásukban azt írták: „A Társaságot nem vonták be a program tervezésébe vagy végrehajtásába, annak ellenére, hogy a mentális egészség a mi szakterületünk. Ez szakmailag megalapozatlan és felelőtlen.”

Mennyi ment el kampányra, mennyi szakmai munkára?

A költségvetés lebontása pontosan megmutatja, hogy a 2,3 milliárd forintból mire ment el a pénz. Az általunk megszerzett pénzügyi kimutatások alapján az alábbi képet kapjuk:

Rendezvényszervezés: 890 millió forint. Ez magában foglalja a helyszín bérlését, technikai eszközöket, catering szolgáltatást, résztvevők utaztatását és ajándékcsomagokat. Egy átlagos rendezvény 74 millió forintba került.

Kommunikációs kampányok: 670 millió forint. Ebből 340 millió közösségi média hirdetésekre, 220 millió videóprodukciókra, 110 millió weboldalak és grafikai tartalmak készítésére ment.

Tanácsadói díjak: 340 millió forint. Szalai Hal Melinda és két másik kommunikációs szakember kapta ezt az összeget „stratégiai tanácsadásért”.

Szakmai tartalom: 280 millió forint. Ebből 140 millió pszichiáterek és pszichológusok szakértői díjazására, 90 millió szakmai anyagok készítésére, 50 millió szakmai publikációkra ment.

Adminisztráció és egyéb: 120 millió forint.

Az arányok önmagukért beszélnek. A kommunikáció és rendezvényszervezés együtt 1560 millió forintot, vagyis a költségvetés 68 százalékát tette ki. A szakmai tartalom mindössze 12 százalék volt.

Összehasonlításképpen: egy hasonló léptékű, valódi mentálhigiénés program költségvetése fordítva épül fel. A Mentálhigiénés Szakmai Kamara becslése szerint egy 2,3 milliárd forintos keretből legalább 1,5 milliárdot kellene szakmai tevékenységekre fordítani, például lelki segélyvonal bővítésére, iskolai mentálhigiénés szakemberek alkalmazására, vagy közösségi mentális egészségügyi központok létrehozására.

„Ez a költségvetés nem egy segítő programot tükröz, hanem egy promóciós kampányt. Azzal a pénzzel több száz pszichológust lehetett volna alkalmazni iskolákban, vagy bővíteni lehetett volna a pszichiátriai osztályok kapacitását. Ehelyett rendezvényekre és hirdetésekre ment” – mondta Dr. Horváth Gábor, a Kamara elnöke.

Mit mondanak a felelősek – és mit nem?

Kérdéseinket írásban juttattuk el az MCC-hez, a program felelőseihez és az illetékes minisztériumhoz. A kérdések 2025. március 18-án kerültek kiküldésre, a válaszadásra április 1-ig, két hetet adtunk.

Az MCC részéről dr. Balázs István kommunikációs igazgató válaszolt. Írásos válaszában hangsúlyozta, hogy „a program összhangban van a kormányzat mentálhigiénés politikájával, és jelentős társadalmi hatást ért el”. Arra a kérdésre, hogy miért volt szükség ekkora kommunikációs költségekre, azt válaszolta: „A mentális egészség népszerűsítéséhez szükség van széles körű társadalmi párbeszédre, amelyhez megfelelő kommunikációs eszközök kellenek.”

Azt a konkrét kérdést, hogy miért tartalmaztak a kampányok politikai üzeneteket, nem válaszolta meg közvetlenül. Ehelyett azt írta: „A mentális egészség társadalmi kontextusban értelmezhető, és elválaszthatatlan az értékrendtől, családi háttértől és közösségi kapcsolatoktól.”

Szalai Hal Melindát közvetlenül is megkerestük, mivel a program egyik kulcsszereplője volt. Három alkalommal próbáltuk elérni emailben és telefonon, de nem kaptunk választ. Az MCC közölte, hogy Szalai Hal Melinda „elfoglaltsága miatt jelenleg nem áll rendelkezésre nyilatkozatra”.

Az illetékes minisztérium, amely a program finanszírozását jóváhagyta, tömör választ adott. „A program megfelel a közbeszerzési és pénzügyi szabályoknak. A megvalósítás szakmai kérdéseiért a kivitelező felel” – írták válaszukban. Azt a kérdést, hogy a minisztérium ellenőrizte-e a program szakmai tartalmát, nem válaszolták meg.

A Rendezvényszervező Kft. és a Média Stratégia Zrt. nem válaszolt megkeresésünkre. Mindkét céghez többször is elküldtük kérdéseinket, de sem írásban, sem telefonon nem tudtuk elérni a felelős személyeket.

Jellemző, hogy a válaszok egyike sem foglalkozott a szakmai eredményességgel. Senki nem adott számot arról, hogy hány embernek sikerült segítséget nyújtani, javult-e bárki mentális egészsége a program miatt, vagy volt-e mérhető hatása a mentálhigiénés ellátórendszerre.

Mit mutatnak a pénzügyi kapcsolatok?

A program szereplői között több olyan pénzügyi és személyi kapcsolat is feltárható, amely kérdéseket vet fel. A cégtulajdonosi adatok és a kapcsolati háló elemzése érdekes képet mutat.

A Rendezvényszervező Kft. tulajdonosa, Nagy Péter korábban más Fidesz-közeli cégekben is részvényes volt. A cégjegyzék szerint 2019 és 2021 között tagja volt egy olyan cég felügyelőbizottságának, amely kormányzati kommunikációs projektekben vett részt. Ez a cég összesen 4,2 milliárd forint értékű állami megrendelést nyert el 2018 és 2023 között.

A Média Stratégia Zrt. még érdekesebb képet mutat. A cég tulajdonosa egy offshore vállalaton keresztül nehezen követhető, de a kapcsolati háló elemzése azt mutatja, hogy a cég vezetői között több olyan személy van, aki korábban kormányzati kommunikációs pozíciókat töltött be. Az egyik ügyvezető korábban miniszteri kabinetfőnök-helyettes volt, egy másik pedig kormányszóvivői asszisztensként dolgozott.

Szalai Hal Melinda esetében a vagyonnyilatkozatok elemzése további kérdéseket vet fel. A 2023-as vagyonnyilatkozatában 35 millió forint megtakarítást vallott be. A 2024-es vagyonnyilatkozatban, amelyet 2025 februárjában nyújtott be, már 180 millió forint megtakarítás szerepelt. Ez 145 millió forintos növekedés egy év alatt. Bár a vagyonnövekedés törvényes módon is megmagyarázható, különösen a 340 millió forintos tanácsadói szerződés fényében, a növekedés mértéke szokatlan.

A Transparency International szerint a kapcsolati háló és a pénzügyi adatok azt mutatják, hogy „egy szűk, összefonódott üzleti kör monopolizálta a kormányzati kommunikációs megbízásokat”. Ez piactorzító és a közbeszerzés alapelveivel ellentétes.

Összegezve a dokumentumok mit bizonyítanak?

A dokumentumok egyértelmű képet mutatnak. Egy mentális egészségügyi program címén politikai kampánytevékenység folyt adófizetők pénzéből. A szakmai tartalom minimális volt, miközben a kommunikációs és rendezvényszervező tevékenységek domináltak.

A legfontosabb bizonyítékok:

A közbeszerzési szerződés nem tartalmazott konkrét mentálhigiénés célokat vagy mérhető szakmai eredményességi kritériumokat, viszont részletesen szabályozta a kommunikációs tevékenységeket.

A költségvetés 68 százaléka kommunikációra és rendezvényekre ment, miközben csak 12 százalék jutott szakmai tartalomra.

A rendezvények, kampányok és médiamegjelenések politikai üzeneteket tartalmaztak, gyakran a szakmai tartalom rovására.

A program végrehajtói között több Fidesz-közeli cég és személy szerepelt, akik korábban is kaptak kormányzati megbízásokat.

Független szakmai szervezetek nem vettek részt a programban, és kritikusan nyilatkoztak róla.

Mérhető szakmai eredmények nem születtek – senki nem tudott beszámolni arról, hogy javult volna a mentális egészségügyi ellátás vagy csökkent volna a mentális betegségek előfordulása.

Dr. Kovács Péter pszichiátria professzor összegzése találó: „Ez nem mentálhigiénés program volt, hanem kommunikációs kampány, amelyet mentálhigiénés címkével láttak el. A különbség nem csak szemantikai, hanem etikai és pénzügyi is. Amikor adóforintokat mentális egészségügyre fordítanak, azoknak ténylegesen betegek segítésére kellene menni, nem politikai üzenetek terjesztésére.”

Mi várható ezután?

A Transparency International Magyarország bejelentést tett az Állami Számvevőszéknél a program ellenőrzése érdekében. „Felkértük az ÁSZ-t, hogy vizsgálja meg a program törvényességét és célszerűségét. Különösen azt, hogy a pénzfelhasználás összhangban volt-e a közbeszerzési dokumentumokban megjelölt célokkal” – közölte Ligeti Miklós.

A Magyar Pszichológiai Társaság szintén lépett. Etikai vizsgálatot indítottak azokkal a pszichológusokkal szemben, akik részt vettek a programban, és engedték, hogy szakmai hitelességüket politikai célokra használják fel.

Az Európai Bizottság is értesült az ügyről. Bár a program magyar költségvetésből, nem EU-s forrásból finanszírozott volt, az EB szerint „aggályos, ha állami forrásokat választási kampányra használnak fel szakmai program címén, mert ez torzítja a demokratikus versenyt”.

Azt is meg kell említeni, hogy a program nem ért véget. A szerződés szerint 2025 októberéig folytatódik, újabb 1,1 milliárd forint elköltésével. A dokumentumok szerint ősszel, közvetlenül a választások előtt újabb nagyszabású kampány- és rendezvénysorozat indul.

Kérdésünk egyszerű: folytatódhat-e egy olyan program, amelyről bizonyítható, hogy nem arra használták fel, amire szánták? És felelősségre vonható-e bárki azért, hogy közpénzt politikai célokra fordított?

A válaszokat a magyar jogrendszer és végső soron a választók adhatják meg. Az viszont biztos, hogy a Nemzeti Mentális Egészség Pajzs Program példája újabb bizonyíték arra, hogy mennyire szükség van az állami pénzfelhasználás átláthatóságára és független ellenőrzésére.

Ha információval rendelkezik hasonló ügyekről, biztonságosan kapcsolatba léphet velünk. Az újságírói forrásaink védelme abszolút, titkosított kommunikációs csatornáinkon keresztül bárki biztonságosan közölhet információkat. A közpénz a köz pénze – és a köz joga tudni, mire költik.