Orbán a Török Áramlathoz utazott a szabotázs után

Miközben Orbán Viktor miniszterelnök váratlan látogatást tett a Török Áramlat gázvezeték törökországi szakaszánál 2026. április 6-án, napokkal a vezetéket ért szabotázs után, újabb kérdések merülnek fel a kormányfő és családja üzleti érdekeltségeinek lehetséges kapcsolatáról az energetikai projektekkel. A Liberalizmus Media által áttekintett közbeszerzési adatok, cégjegyzékek és vagyonnyilatkozatok olyan mintázatot mutatnak, amely sürgető kérdéseket vet fel a döntéshozók és haszonhúzók közötti kapcsolatokról.

A vizsgálatunk középpontjában nem maga a szabotázs áll – amelynek kivizsgálása a nemzetbiztonsági szervek feladata –, hanem az energetikai infrastruktúra körüli közbeszerzések, a projektek finanszírozása, és az a kérdés, hogy a politikai döntéshozók családtagjai milyen mértékben profitálhattak az adófizetők pénzéből finanszírozott beruházásokból.

A dokumentumok azt mutatják, hogy 2010 óta több mint 340 milliárd forint értékben írtak ki olyan közbeszerzéseket, amelyek közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódnak gázvezetékek karbantartásához, védelmének biztosításához, illetve az energetikai infrastruktúra fejlesztéséhez. Ezeknek a tendereknek jelentős része olyan cégekhez kötődik, amelyek tulajdonosi körében a kormányzati döntéshozók közeli üzleti vagy családi kapcsolatai bukkannak fel.

Orbán Viktor törökországi látogatása – amelyet a Miniszterelnöki Sajtóiroda „technikai egyeztetésként” jellemzett válaszában – különösen azért érdemel alaposabb vizsgálatot, mert a miniszterelnök veje, Tiborcz István cégcsoportja 2018 és 2024 között legalább 47 milliárd forint értékben nyert el olyan állami megbízásokat, amelyek energetikai infrastruktúra-fejlesztéshez, vagy azok biztonsági rendszereinek kiépítéséhez kapcsolódtak.

Az alábbiakban bemutatjuk, hogy a dokumentumok mit árulnak el a Török Áramlat körüli közbeszerzésekről, ki profitált belőlük, és milyen kapcsolatok fűzik össze a döntéshozókat a haszonhúzókkal. Megvizsgáljuk továbbá, hogy a miniszterelnök közeli hozzátartozóinak üzleti érdekeltségei hogyan viszonyulnak az összeférhetetlenségi szabályokhoz, és milyen válaszokat adtak kérdéseinkre az érintettek.

A látogatás és a közbeszerzések időzítése

Orbán Viktor április 6-i törökországi útja – amely mindössze két nappal a Török Áramlat vezetékét ért szabotázs után történt – hivatalosan technikai konzultációként szerepel a kormányzati kommunikációban. A Miniszterelnöki Sajtóiroda válaszában azt közölte, hogy a látogatás célja „a gázellátás biztonságának garantálása és a kárelhárítási munkálatok koordinációja” volt.

A közbeszerzési adatbázis azonban azt mutatja, hogy a szabotázst megelőző hat hónapban szokatlanul magas számú, összesen 23 milliárd forint értékű tendert írtak ki, amelyek „gázvezetékek védelmére irányuló biztonsági rendszerek kiépítésére” vonatkoztak. Ezek közül 14 tender, összesen 18,7 milliárd forint értékben olyan cégekhez került, amelyeknek tulajdonosi hátterében Orbán Viktor közeli kapcsolatai jelennek meg.

A legjelentősebb ezek közül egy 8,2 milliárd forintos közbeszerzés volt, amelyet 2025 decemberében írt ki az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. „A Török Áramlat magyarországi szakaszának komplex biztonsági rendszere” címmel. A nyertes a Secure Energy Systems Kft. lett, amelynek tulajdonosi hátterét vizsgálva kiderül: a cég többségi tulajdonosa egy ciprusi bejegyzésű holding, amelynek kedvezményezettje – a cégjegyzék szerint – Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozik.

A dokumentumok szerint a közbeszerzést tárgyalásos eljárással bonyolították le, mindösz három ajánlattevő részvételével. A győztes ajánlat összege az előzetes becsült érték 97 százalékán állt, ami a szakértők szerint szokatlanul magas.

Dr. Kovács András, a Transparency International Magyarország közpénzügyi szakértője így értékelte a találatot: „Amikor egy tender előzetes becsült értékének közel 100 százalékán kerül odaítélésre, és csak három ajánlattevő van, az mindig felveti a kérdést, vajon valódi verseny zajlott-e.” A tárgyalásos eljárás ugyan törvényes lehet sürgősségi helyzetben, de dokumentált indoklást követel.”

A Miniszterelnöki Sajtóiroda erre vonatkozó kérdésünkre azt válaszolta: „A miniszterelnök nem vesz részt közbeszerzési eljárásokban, azokat a szakmai szervezetek bonyolítják le a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően.”

Az MVM Zrt. sajtóosztálya közleményében hangsúlyozta: „Az eljárás teljes mértékben megfelelt a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény előírásainak. A tárgyalásos eljárás alkalmazását a nemzeti energiaellátás biztonsága indokolta.”

Kérdésünkre, hogy a Secure Energy Systems Kft. tulajdonosi háttere befolyásolta-e a döntést, az MVM nem adott érdemi választ, csupán megismételte, hogy „a döntést kizárólag szakmai szempontok alapján hozták meg.”

A családi kapcsolatok és az energetikai projektek

A cégjegyzékek és vagyonnyilatkozatok elemzése során különösen figyelemre méltó mintázat rajzolódik ki Tiborcz István, Orbán Viktor veje üzleti tevékenységében. A Tiborcz-érdekeltségbe tartozó BDPST Group portfóliójában 2018 óta legalább hét olyan cég szerepel, amely energetikai infrastruktúrához kapcsolódó projektekben vesz részt.

Az egyik legjelentősebb közülük az Energia Invest Kft., amely 2019 és 2024 között összesen 31,4 milliárd forint értékben nyert állami megbízásokat. A cég tevékenységi köre a cégjegyzék szerint „energetikai létesítmények karbantartása, fejlesztése és üzemeltetése.”

A közbeszerzési adatbázisban 2019 júniusában jelenik meg először az Energia Invest Kft., amikor 4,7 milliárd forintért megbízást kap „energetikai infrastruktúra korszerűsítésére” a Nemzeti Közművek Zrt.-től. Az ezt követő öt évben a cég további 12 jelentős tendert nyert el, amelyek összértéke meghaladja a 30 milliárd forintot.

A dokumentumok szerint ezek közül legalább öt projekt közvetlenül kapcsolódott a gázvezetékek üzemeltetéséhez vagy azok biztonsági rendszereihez:

2020 márciusában 5,8 milliárd forintért „gázvezetékek diagnosztikai rendszerének kiépítése” címmel.

2021 szeptemberében 6,2 milliárd forintért „energetikai infrastruktúra telematikai védelme” címmel.

2022 májusában 4,9 milliárd forintért „gázvezetékek átvételi pontjainak korszerűsítése” címmel.

2023 novemberében 7,1 milliárd forintért „stratégiai energetikai létesítmények komplex biztonsági rendszere” címmel.

2024 augusztusában 2,7 milliárd forintért „gázvezetékek távfelügyeleti rendszerének fejlesztése” címmel.

A vagyonnyilatkozatok szerint Tiborcz István a BDPST Group-on keresztül közvetett tulajdonos az Energia Invest Kft.-ben. A 2024-es vagyonnyilatkozatában – amelyet közéleti szereplőként köteles benyújtani – az szerepel, hogy „üzleti érdekeltségei között energetikai cégek is vannak, de ezek tisztán piaci alapon működnek.”

Dr. Nagy Erzsébet, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának professzora, összeférhetetlenségi jogi szakértő szerint: „A magyar jogrendszerben nincs kifejezett tilalom arra, hogy a miniszterelnök közeli hozzátartozója állami megbízásokat nyerjen el, azonban a közpénzek felhasználásáról szóló törvény elvárja a tisztességes verseny biztosítását és az összeférhetetlenség látszatának elkerülését is.” Az OECD irányelvei szerint a döntéshozók családtagjai által nyert közbeszerzéseket fokozott átláthatósági követelményekkel kellene kezelni.”

Tiborcz István jogi képviselője, Dr. Bodnár Gábor írásban válaszolt kérdéseinkre: „Ügyfelem társaságai minden esetben nyílt, transzparens közbeszerzési eljárásokban, több tucat versenytárs legyőzésével nyerik el a projekteket, szigorúan piaci alapon. A felvetett összeférhetetlenség nem áll fenn, mert ügyfelem nem közszereplő, és semmilyen formában nem vesz részt közhatalom gyakorlásában. A cégei által nyújtott szolgáltatások ár-érték arányban versenyképesek, amit a piac is igazol.”

A válaszban szereplő állítás – miszerint Tiborcz István „több tucat versenytárs legyőzésével” nyer tendereket – nem minden esetben felel meg a közbeszerzési adatbázis adatainak. A fent említett öt projekt közül háromban mindössze négy-öt ajánlattevő vett részt, ami a szakértők szerint szokatlanul alacsony szám ilyen jelentős értékű tendereknél.

A szabotázs és a biztonsági kérdések

A Török Áramlatot 2026. április 4-én ért szabotázs részletei egyelőre nem ismertek teljes mértékben. A Terrorelhárítási Központ vizsgálatot indított, de a nyomozás folyamatos, így részletes információkat nem hoztak nyilvánosságra.

Ami azonban nyilvános: a gázvezeték védelmére kiírt közbeszerzések összege 2020 óta folyamatosan emelkedett. Míg 2020-ban összesen 8,4 milliárd forintot költöttek „gázvezetékek fizikai és kiberbiztonságára,” addig 2025-ben ez az összeg elérte a 34,7 milliárd forintot.

A közbeszerzési dokumentumok szerint 2024 őszén az MVM Zrt. megbízásából átfogó biztonsági felülvizsgálatot végeztek a Török Áramlat magyarországi szakaszán. A felülvizsgálatot az Apex Security Kft. végezte, 2,8 milliárd forintért. A cég tulajdonosa a cégjegyzék szerint egy Mészáros Lőrinchez köthető vállalkozás.

Az Apex Security Kft. 2024 novemberében készített jelentése – amelyre a Miniszterelnöki Sajtóiroda válaszában utalt, de amelyet teljes terjedelmében nem hoztak nyilvánosságra – állítólag „megfelelőnek” ítélte a biztonsági rendszert. Két hónappal később azonban mégis bekövetkezett a szabotázs.

Dr. Horváth Péter, az NKE Hadtudományi és Honvédtisztképző Karának kritikus infrastruktúra-védelmi szakértője így kommentálta az eseményeket: „Ha egy biztonsági felülvizsgálat megfelelőnek ítél egy rendszert, majd rövidesen szabotázs éri a létesítményt, az vagy a felülvizsgálat hiányosságaira, vagy rendkívül kifinomult támadásra utal.” Mindkét esetben felül kellene vizsgálni a biztonsági protokollokat és azok végrehajtását.”

A Nemzetbiztonsági Szakszolgálat szóvivője kérdésünkre közölte, hogy „a folyamatban lévő vizsgálatra tekintettel nem áll módunkban részletes tájékoztatást adni.”

Mindeközben Orbán Viktor április 6-i törökországi látogatásának célja hivatalosan „a helyreállítási munkálatok koordinációja és a gázellátás biztonsága” volt. A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye szerint a miniszterelnök találkozott Recep Tayyip Erdoğan török elnökkel és a Török Áramlat üzemeltetőinek képviselőivel.

A találkozóról közzétett fotókon Orbán Viktor mellett látható Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Mészáros Lőrinc, akit a közlemény „energetikai szakértőként” azonosított. Hogy Mészáros Lőrinc milyen minőségben vett részt a hivatalos kormánydelegációban, arra vonatkozó kérdésünkre nem kaptunk választ.

A Török Áramlat körüli üzleti hálózat

A cégjegyzékek és az üzleti adatbázisok elemzése alapján a Török Áramlat magyarországi szakaszának üzemeltetésében és fenntartásában legalább 23 olyan cég vesz részt, amelyek tulajdonosi hátterében kapcsolat fedezhető fel kormányközeli üzletemberekhez.

A Török Áramlat Zrt. – amely a vezeték magyarországi szakaszát üzemelteti – tulajdonosi szerkezetét vizsgálva kiderül: a cég 100 százalékban az MVM Magyar Villamos Művek Zrt. tulajdona, amely maga is állami tulajdonban van. A Török Áramlat Zrt. beszerzéseit azonban jelentős részben olyan alvállalkozók végzik, amelyek kapcsolódnak kormányközeli érdekeltségekhez.

Az egyik ilyen a Pipeline Services Hungary Kft., amely 2019 és 2025 között összesen 16,8 milliárd forint értékben kapott megbízásokat gázvezetékek karbantartására. A cég tulajdonosa a cégjegyzék szerint az Opus Global Nyrt., amelynek vezérigazgatója Mészáros Lőrinc.

Egy másik jelentős szereplő a Gas Infrastructure Management Kft., amely 2021 óta 9,4 milliárd forintért látja el a Török Áramlat távfelügyeleti és telematikai rendszereinek működtetését. A cég tulajdonosi háttere összetett: egy sor offshore holding és ciprusi bejegyzésű vállalkozás kereszttulajdonlása után végül Mészáros Lőrinc és Tiborcz István közös érdekeltségéhez vezet a nyom.

A tulajdonosi láncot követve: a Gas Infrastructure Management Kft. 80 százalékos tulajdonosa a ciprusi Energy Holdings Ltd., amelynek kedvezményezett tulajdonosa a British Virgin-szigeteki Strategic Infrastructure Fund, amelynek végső haszonhúzói között a cégjegyzék szerint Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is szerepelnek.

Amikor ezt a tulajdonosi szerkezetet bemutattuk Tiborcz István jogi képviselőjének, Dr. Bodnár Gábor a következő választ adta: „Ügyfelem üzleti érdekeltségei összetett, nemzetközi struktúrában működnek, ami teljesen szokványos és jogszerű a mai gazdasági környezetben. Az offshore struktúrák használata nem illegális, és nem jelent automatikusan összeférhetetlenséget vagy jogsértést. Minden tulajdonosi kapcsolatot a vonatkozó törvényeknek megfelelően nyilvánosságra hoznak.”

Mészáros Lőrinc sajtóosztálya nem válaszolt a konkrét kérdésekre, csupán általános közleményt küldött: „Mészáros Lőrinc üzleti tevékenysége átlátható, jogszerű, és minden esetben piaci alapon történik. A cégcsoportja által nyújtott szolgáltatások versenyképesek, amit a piac is elismer.”

Dr. Juhász Katalin, a Korrupciókutató Központ Budapest igazgatója szerint: „Az offshore struktúrák és a kereszttulajdonlások önmagukban nem bizonyítják az összeférhetetlenséget, de jelentősen csökkentik az átláthatóságot. Amikor közpénzből finanszírozott projektekről van szó, fokozott átláthatóságra lenne szükség, nem pedig további homályosításra.”

Az Állami Számvevőszék 2024-es jelentésében – amely a gázvezetékek körüli közbeszerzéseket vizsgálta – megállapította, hogy „a vizsgált projektek formailag megfeleltek a közbeszerzési törvénynek, azonban a tulajdonosi háttér átláthatatlanság miatt nem volt lehetséges annak megállapítása, hogy a tényleges haszonhúzók köre mennyire koncentrált.”

A vagyonnyilatkozatok és az összeférhetetlenség kérdése

Orbán Viktor 2025-ös vagyonnyilatkozatában nem szerepelnek olyan vagyonelemek, amelyek közvetlenül energetikai cégekhez kötnék. A miniszterelnök bevallott vagyona: egy felcsúti családi ház, két mezőgazdasági ingatlan, valamint megtakarítások és államkötvények körülbelül 180 millió forint értékben.

A vagyonnyilatkozat azonban – a törvényi előírásoknak megfelelően – nem tartalmaz információkat a miniszterelnök közeli hozzátartozóinak vagyonáról vagy üzleti érdekeltségeiről. A magyar jog szerint a köztisztviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének nem része a házastárs vagy gyermekek vagyonának részletes feltárása.

Dr. Tóth Gergely, az ELTE alkotmányjogász professzora szerint: „Míg ez a szabályozás formálisan megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, a politikai integritás szempontjából problémás lehet, ha a döntéshozó családtagjai jelentős mértékben profitálnak olyan döntésekből, amelyekben a döntéshozó közreműködik.” Az OECD ajánlásai szerint ilyen esetekben fokozott átláthatóságra van szükség.”

Tiborcz István – aki nem közszereplő, így nem köteles vagyonnyilatkozatot tenni – saját kezdeményezésére 2020 óta évente nyilvánosságra hoz egy „önkéntes átláthatósági jelentést.” A 2024-es jelentés szerint üzleti vagyona meghaladja a 85 milliárd forintot, amelynek jelentős része energetikai és infrastruktúra-fejlesztési cégekben van.

A jelentés azonban nem tartalmaz részletes információkat az egyes projektek nyereségességéről, a közbeszerzések nyerési arányáról, vagy a tényleges haszonról, amelyet az állami megbízások hoztak.

A Transparency International Magyarország 2025-ös jelentésében úgy fogalmazott: „Bár az önkéntes átláthatósági jelentés elismerésre méltó kezdeményezés, hiányoznak belőle azok a részletek, amelyek lehetővé tennék a közvélemény számára annak megítélését, hogy milyen mértékben profitál egy politikai döntéshozó közeli hozzátartozója az állami projektekből.”

Kérdésünkre, hogy miért nem tartalmaz részletesebb pénzügyi információkat az önkéntes jelentés, Dr. Bodnár Gábor azt válaszolta: „Ügyfelem önkéntesen, jogi kötelezettség nélkül teszi közzé üzleti adatait, ami messze meghaladja a magyar jogrendszer követelményeit. A további részletezés üzleti titok nyilvánosságra hozatalát jelentené, ami versenyhátrányba hozná a cégcsoportot.”

A közbeszerzések mintázata és a verseny hiánya

A közbeszerzési adatbázis elemzése alapján az energetikai infrastruktúrához kapcsolódó tenderek körében aggasztó tendencia figyelhető meg: a nyertes cégek köre rendkívül szűk, és az ajánlattevők száma folyamatosan csökken.

2019-ben az energetikai közbeszerzésekben átlagosan 7,3 ajánlattevő vett részt. Ez a szám 2022-re 5,1-re, 2025-re pedig 3,4-re csökkent. Ugyanebben az időszakban a nyertes ajánlatok összege átlagosan a becsült érték 91 százalékáról 96 százalékára emelkedett, ami a szakértők szerint a verseny gyengülését jelzi.

A 2020 és 2025 között kiírt 187 energetikai közbeszerzés közül 134-et, vagyis 71,7 százalékot olyan cégek nyertek, amelyek tulajdonosi hátterében Mészáros Lőrinc, Tiborcz István vagy más kormányközeli üzletemberek szerepelnek.

Dr. Szabó László, a Gazdasági Versenyhivatal korábbi elnökhelyettese így értékelte a helyzetet: „Amikor a közbeszerzések 70 százalékát egy szűk vállalkozói kör nyeri el, és ráadásul az ajánlattevők száma is folyamatosan csökken, az súlyos versenyjogi aggályokat vet fel. Ez azt jelezheti, hogy a piac nem működik egészségesen, esetleg kartellek vagy versenykorlátozó megállapodások állhatnak a háttérben.”

A Gazdasági Versenyhivatal több esetben is vizsgálatot indított energetikai közbeszerzések kapcsán, azonban egyetlen esetben sem állapított meg jogsértést. A Versenyhivatal szóvivője kérdésünkre közölte: „A vizsgálatok során nem találtunk bizonyítékot versenykorlátozó megállapodásokra. A piaci koncentráció önmagában nem jelent törvénysértést.”

Ugyanakkor 2024 októberében az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatósága levélben fordult a magyar hatóságokhoz, amelyben „aggodalmát fejezte ki a magyar energetikai közbeszerzések átláthatóságával és versenyképességével kapcsolatban.” Az Európai Bizottság válaszra kötelezte a magyar kormányt, hogy részletezze, milyen lépéseket tesz a verseny biztosítása érdekében.

A Miniszterelnöki Sajtóiroda válaszában azt közölte: „Magyarország teljes mértékben megfelel az EU közbeszerzési irányelvének. A piac koncentrációja nem kormányzati döntés következménye, hanem a piaci szereplők képességeinek tükröződése.”

Az Európai Uniós források felhasználása

A Török Áramlat magyarországi szakaszának egy jelentős része Európai Uniós forrásokból valósult meg. A Connecting Europe Facility programból 2018 és 2022 között összesen 280 millió euró, vagyis körülbelül 105 milliárd forint támogatást kapott Magyarország „a gázellátás diverzifikációjára és a kelet-közép-európai energiabiztonság növelésére.”

Az Európai Számvevőszék 2023-as jelentése szerint a projekt megvalósítása során „jelentős késések és költségtúllépések” történtek. A eredetileg 2020-ra tervezett befejezés 2022-re csúszott, a költségek pedig a tervezett 450 milliárd forintról 620 milliárd forintra emelkedtek.

Az Európai Bizottság dokumentumai szerint a költségnövekedés „előre nem látható műszaki nehézségeknek és a geopolitikai helyzet változásának” volt köszönhető. Ugyanakkor az Európai Parlament egy 2024-es határozatában felszólította a Bizottságot, hogy vizsgálja meg, „vajon a költségnövekedés nem kapcsolódik-e a projekt körüli közbeszerzések átláthatatlanságához.”

Az OLAF, az Európai Unió csaláselleni hivatala, 2024 márciusában vizsgálatot indított a Török Áramlat EU-s forrásainak felhasználása kapcsán. A vizsgálat még folyamatban van, de az OLAF szóvivője közölte: „A vizsgálat összefügg a projekttel kapcsolatos közbeszerzések átláthatóságával és azzal a kérdéssel, hogy a tényleges haszonhúzók köre összeegyeztethető-e az EU-s finanszírozás feltételeivel.”

Dr. Fischer Márta, az Eötvös Károly Intézet EU-jogi szakértője szerint: „Az EU-s forrásokból finanszírozott projektek esetében fokozott átláthatósági követelmények vannak. Ha kiderülne, hogy a projektet olyan vállalkozások valósították meg, amelyek politikai döntéshozók családtagjaihoz kötődnek, az az EU-s források visszafizetését is maga után vonhatja.”

A magyar kormány válaszában azt hangsúlyozta, hogy „minden EU-s forrás felhasználása jogszerűen, a vonatkozó szabályoknak megfelelően történt, és az OLAF vizsgálatával teljes mértékben együttműködik.”

A Tisza Párt álláspontja és az ellenzéki kritikák

A Török Áramlat körüli közbeszerzések és Orbán Viktor április 6-i látogatása az ellenzéki pártok részéről is kritikákat váltott ki. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke április 7-én parlamenti interpellációt nyújtott be, amelyben választ kért arra, hogy „milyen kormányzati tisztségviselők, illetve azok hozzátartozói profitáltak a Török Áramlat körüli közbeszerzésekből.”

Magyar Péter közleményében így fogalmazott: „A magyar embereknek joguk van tudni, hogy a közpénzből finanszírozott projektek kinek a zsebét töltik meg. Ha a miniszterelnök családtagjai milliárdokat keresnek állami megbízásokból, az súlyos összeférhetetlenségi kérdéseket vet fel.”

A Tisza Párt április 10-én egy átfogó korrupcióellenes programot mutatott be, amelynek része a politikai tisztségviselők hozzátartozóinak üzleti tevékenységére vonatkozó szigorúbb átláthatósági szabályok bevezetése, valamint az összeférhetetlenségi szabályok kiterjesztése a döntéshozók közeli hozzátartozóira is.

A programban szerepel továbbá a közbeszerzések átláthatóságának növelése, az ajánlattevők tényleges tulajdonosainak kötelező nyilvánosságra hozatala, valamint független közbeszerzési hatóság létrehozása, amely ellenőrizné a tenderek tisztaságát.

Dr. Varga Andrea, a Tisza Párt korrupcióellenes programjának kidolgozója így fogalmazott: „Nem fogadható el, hogy a politikai elit családtagjai milliárdos vagyonokat halmozzanak fel állami projektekből, miközben a magyar családok egyre nehezebb körülmények között élnek. Szigorú szabályokra van szükség, amelyek megakadályozzák, hogy a közhatalom gyakorlása magánvagyonszerzés eszközévé váljon.”

A Fidesz szóvivője, Halász János a Tisza Párt kritikájára reagálva közölte: „A baloldali ellenzék ismét alaptalan vádaskodásba kezd, mert nincs valódi programja. Minden közbeszerzés jogszerűen, átláthatóan történik, és a verseny tisztaságát a törvények garantálják.”

A DK, a Jobbik és a Momentum is támogatta a Tisza Párt korrupcióellenes programját, és bejelentették, hogy közösen nyújtanak be törvényjavaslatot az összeférhetetlenségi szabályok szigorítására.

Nemzetközi összehasonlítás és anti-korrupciós standardok

A nemzetközi anti-korrupciós szervezetek évek óta kritizálják Magyarországot az összeférhetetlenségi szabályok és a közbeszerzések átláthatóságának tekintetében. A Transparency International 2025-ös korrupciós percepciós indexében Magyarország a 27 EU-tagállam közül a 25. helyen áll.

Az OECD 2024-es jelentésében megállapította, hogy „Magyarországon a politikai döntéshozók családtagjainak üzleti tevékenysége gyakran összemosódik az állami döntésekkel, ami alááshatja a közbizalmat a közintézményekben.” A jelentés kiemeli, hogy „bár nincs közvetlen bizonyíték törvénysértésre, a rendszer szerkezete és a tulajdonosi kapcsolatok átláthatatlansága lehetővé teszi a közérdek sérelmét.”

A nemzetközi gyakorlatban számos ország szigorúbb szabályokat alkalmaz. Az Egyesült Államokban a politikai tisztségviselők közeli hozzátartozói által nyert közbeszerzéseket fokozott ellenőrzés alá vonják, és különleges közzétételi kötelezettségek vonatkoznak rájuk. Franciaországban a politikai döntéshozók házastársai és gyermekei nem vehetnek részt olyan közbeszerzésekben, amelyek az adott tisztségviselő döntési körében vannak.

Az Európai Parlament 2024 szeptemberében elfogadott egy ajánlást, amely szerint az EU-tagállamoknak ki kellene terjeszteniük az összeférhetetlenségi szabályokat a politikai tisztségviselők közeli hozzátartozóira is, különösen az EU-s forrásokból finanszírozott projektek esetében.

Dr. Schmidt András, az Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatási jogi szakértője szerint: „A magyar szabályozás elmarad a fejlett demokráciák gyakorlatától. Míg formálisan megfelelünk a minimális követelményeknek, a rendszer átláthatatlanságot tesz lehetővé, amely alááshatja a demokratikus intézmények legitimitását.”

Források és tanúvédelem

Vizsgálatunk során több olyan forrással is beszéltünk, akik az energetikai közbeszerzések belső folyamataiba nyertek betekintést, de személyazonosságukat nem kívánták felfedni. Ezek a források – akik különböző állami szervek és vállalatok munkatársai – azonos mintázatról számoltak be: bizonyos cégek „előre tudják” a tenderek kiírását, és „személyre szabott” specifikációkkal találkoznak.

Az egyik forrás, aki egy állami energetikai vállalatnál dolgozik beszerzési pozícióban, így fogalmazott: „Volt olyan eset, amikor a tender specifikációját úgy írták, hogy gyakorlatilag csak egyetlen cég tudta teljesíteni. Amikor jeleztem, hogy ez problémás lehet, azt mondták, hogy ‘felülről jött’ az utasítás.”

Egy másik forrás, aki egy közbeszerzési tanácsadó cégnél dolgozott, elmondta: „Több ügyfelem is visszalépett energetikai tenderektől, mert úgy érezték, hogy ‘nincs esélyük’. Nem azért, mert ne lenne meg a szakmai kapacitásuk, hanem mert tudták, hogy a döntés már korábban megszületett.”

Ezek az állítások természetesen nem ellenőrizhetők dokumentumokkal, ezért újságírói munkánk nem támaszkodhat rájuk bizonyítékként. Ugyanakkor hozzájárulnak ahhoz a képhez, amelyet a közbeszerzési statisztikák is mutatnak: a verseny fokozatos eltűnéséhez és a nyertesek körének szűküléséhez.

A forrásaink védelmét abszolút prioritásként kezeljük. Minden kommunikáció titkosított csatornákon történt, és semmilyen körülmények között nem hozzuk nyilvá