Orbán Viktor miniszterelnök ma reggel rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette ki, hogy Magyarország biztonságban van, és váratlan szabotázsakcióktól nem kell tartani. A nyilatkozat azután hangzott el, hogy az elmúlt hetekben több ellenzéki politikus és civil szervezet is kérdéseket tett fel a közpénzfelhasználás átláthatóságával kapcsolatban. A kormányfő biztonsági garanciái azonban nem fedik el azt a tényt, hogy a közbeszerzési rendszerben dokumentálható anomáliák vannak, amelyek éppen a gazdasági biztonságot kérdőjelezik meg.
Az A Liberalizmus Media többhónapos vizsgálata alapján olyan közbeszerzési folyamatokat azonosított, amelyek esetében a verseny hiánya, az árak rendellenes alakulása és az ismeretlen tulajdonosi háttér komoly kérdéseket vet fel. A dokumentumaink szerint 2024 és 2026 között legalább 47 milliárd forint értékű közbeszerzés esetében jelentkeznek olyan jellemzők, amelyek a Közbeszerzési Hatóság saját útmutatói szerint is vizsgálatot igényelnének.
Orbán Viktor ma elhangzott kijelentései szerint „Magyarország gazdasági alapjai stabilak, a költségvetés egyensúlyban van, és a közpénzekkel való gazdálkodás átlátható”. A Költségvetési Tanács legfrissebb jelentése azonban már márciusban felhívta a figyelmet arra, hogy az állami beruházások teljesítményének ellenőrzése „jelentős fejlesztésre szorul”. Az Állami Számvevőszék 2025. decemberi jelentése kilenc minisztériumnál talált szabálytalanságokat a közbeszerzési eljárások lebonyolításában.
A vizsgálatunk alapját közbeszerzési adatbázisok, cégjegyzék-kivonatok, földhivatali adatok és közérdekű adatigénylésekre kapott válaszok képezik. Minden állításunkat dokumentumokkal tudjuk alátámasztani. Megkerestük a Miniszterelnökséget, a Közbeszerzési Hatóságot, az érintett vállalkozásokat és magát Orbán Viktor sajtóirodáját is kérdéseinkkel. A megkeresések időpontját, tartalmát és a kapott válaszokat a cikk későbbi részében részletesen ismertetjük.
A szakértők szerint a rendszer átláthatósága nem egyenlő a biztonságéval. Boda Zsolt, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója hangsúlyozta: „Az, hogy egy politikus biztonságosnak nevez egy rendszert, nem helyettesíti a tényleges ellenőrzési mechanizmusokat és az eredményekről szóló dokumentált beszámolót.”
A következőkben bemutatjuk, mit találtunk, amikor az állami közbeszerzések mögé néztünk.
A közbeszerzések mögött megbúvó cégháló
A 2024. január és 2026. március közötti időszakban összesen 127 olyan közbeszerzést azonosítottunk, amelyeknél a nyertes cég alapítása és a tender kiírása között kevesebb mint hat hónap telt el. Ezek közül 34 esetben az alapítás és a pályázat beadása között mindössze 60-90 nap volt. A Közbeszerzési Hatóság saját módszertani útmutatója szerint ez kockázati tényező, amely mélyebb vizsgálatot indokol.
Az egyik legszembetűnőbb példa a BudaBridge Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság esete. A céget 2024. augusztus 12-én jegyezték be a cégjegyzékbe 3 millió forintos alaptőkével. Szeptember 27-én már nyertes ajánlatot adott be a Közlekedési Minisztérium keretében kiírt „M9-es autópálya csomópont előkészítési tanulmányának elkészítése” elnevezésű közbeszerzésen, amelynek értéke 890 millió forint volt.
A cégjegyzék szerint a BudaBridge Kft. tulajdonosa Horváth István Gábor, akit a cégadatok szerint 1989-ben születettként tartanak nyilván. Horváth István Gábor neve azonban korábban nem szerepelt egyetlen építőipari projektben sem, amelyet a Közbeszerzési Értesítőben meg tudtunk vizsgálni. A cég referencialistája mégis négy korábbi projektet tartalmazott – olyanokat, amelyeket más cégek valósítottak meg, és amelyekben Horváth István Gábor neve a szerződésekben nem szerepelt.
Megkerestük Horváth István Gábort kérdéseinkkel. Válaszában közölte, hogy „a referenciák átadása jogszerű módon, alvállalkozói kapcsolatok révén történt”. Kértük, hogy dokumentálja az alvállalkozói szerződéseket, amelyek ezt igazolnák. Válaszadási határidőként április 4-ét jelöltük meg. A határidő lejártáig konkrét dokumentumokat nem kaptunk.
A Közlekedési Minisztériumot arról kérdeztük, hogy milyen szempontok alapján minősítették megfelelőnek a BudaBridge Kft. referenciáit. A minisztérium sajtőosztálya azt válaszolta, hogy „a közbeszerzési eljárás során a jogszabályi előírásoknak megfelelően jártak el, a nyertes ajánlattevő minden követelménynek megfelelt”. Arra a kérdésünkre, hogy ellenőrizték-e a referenciák valódiságát, nem érkezett válasz.
A BudaBridge Kft. esete nem egyedi. A közbeszerzési adatbázisban 2024 és 2026 között legalább 18 hasonló céget azonosítottunk, amelyek néhány hónappal alapításuk után jelentős értékű állami megrendeléseket nyertek el, annak ellenére, hogy saját előzetes tapasztalatuk nem volt dokumentálható.
Árak a piaci átlag kétszeresén
A vizsgálatunk során 23 olyan esetet találtunk, ahol a nyertes ajánlat legalább 85 százalékkal meghaladta a piaci referenciákat. Ezeket az eseteket úgy azonosítottuk, hogy összevetettük a közbeszerzési eredményeket a Magyar Mérnöki Kamara által publikált árazási útmutatóval, valamint hasonló projektek korábban dokumentált költségeivel.
Az egyik legszembetűnőbb példa a Tolna Megyei Önkormányzat által 2025. februárban kiírt „Kulturális intézmények tetőfelújítása” tárgyú közbeszerzés. A nyertes ajánlat, amelyet a NovaTech Építő Kft. nyújtott be, 340 millió forintot tett ki. Ugyanabban az időszakban, ugyanabban a régióban hasonló méretű és jellegű épületek tetőfelújítási költségei átlagosan 180-190 millió forint között mozogtak.
Megkértük Füredi Tamás építészmérnököt, a Magyar Mérnöki Kamara szakértőjét, hogy vizsgálja meg a NovaTech Kft. által benyújtott költségvetést. Füredi szakvéleményében ezt írta: „A költségvetési tételek között több olyan is szerepel, amelynek indokoltsága kérdéses. Például a ‘speciális tetőszerkezeti elemek’ megnevezésű tétel 87 millió forintot tesz ki, de a műszaki leírásból nem derül ki, hogy ez pontosan mit takar. A klasszikus tetőszerkezeti elemek piaci ára ennek töredéke lenne.”
A Tolna Megyei Önkormányzatot megkerestük kérdéseinkkel. Kértük, hogy indokolják meg, miért fogadták el a piaci árnál számottevően magasabb ajánlatot. Kovács Béla, az önkormányzat költségvetési osztályának vezetője ezt válaszolta: „A közbeszerzési eljárás során a legalacsonyabb ár nem minden esetben jelenti a legelőnyösebb ajánlatot. A nyertes ajánlattevő esetében a műszaki tartalom, a vállalt határidő és a referenciák összességében kedvezőbbek voltak.”
Arra a kérdésünkre azonban, hogy az önkormányzat elvégzett-e piaci ár-összehasonlítást a tender kiírása előtt, nem kaptunk érdemi választ. A közérdekű adatigénylésünkre küldött dokumentumokból az derült ki, hogy ilyen összehasonlítást nem készítettek.
A NovaTech Kft. tulajdonosa Szabó András, aki a cégjegyzék szerint 2021-ben alapította a vállalatot. A cég korábbi eredményei jól dokumentáltak: 2023-ban 14 millió forint, 2024-ben 31 millió forint árbevételt jelentett be. 2025-ben azonban, amikor megnyerte a tolnai tendert, az éves árbevétele hirtelen 420 millió forintra ugrott.
Megkértük Szabó Andrást, hogy magyarázza meg ezt a növekedést. Válaszában ezt írta: „Cégünk dinamikusan fejlődik, és sikerült olyan szakmai csapatot kialakítani, amely nagyobb léptékű projektek lebonyolítására is képes.” Arra a kérdésünkre, hogy honnan finanszírozta a szükséges kapacitásbővítést, nem válaszolt.
Családi kapcsolatok és közpénz
A közbeszerzési dokumentumok elemzése során több olyan esetet is találtunk, ahol a nyertes cégek tulajdonosai, vezetői vagy megbízottjai rokoni vagy üzleti kapcsolatban álltak az ajánlatkérő szervezettel vagy annak vezetőivel.
Az egyik legproblematikusabb eset a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. által 2025 szeptemberében kiírt „Ipari park infrastruktúra-fejlesztés” tárgyú közbeszerzése. A nyertes ajánlatot a DevCon Hungary Kft. nyújtotta be, 1,2 milliárd forint értékben. A cégjegyzék szerint a DevCon Hungary Kft. ügyvezetője Nagy Csaba, akinek felesége, Nagy Csabáné (született Kovács Ildikó) 2024 augusztusáig a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség projektmenedzsere volt.
Nagy Csabáné munkaviszonya 2024. augusztus 31-én formálisan megszűnt – pontosan egy hónappal azelőtt, hogy férje cége beadta az ajánlatát a tender kiírását követően. A közbeszerzési dokumentumokban ez a kapcsolat nem került feltüntetésre, noha a közbeszerzési törvény értelmében összeférhetetlenségi okot jelenthetett volna.
Megkerestük Nagy Csabát és a Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökséget is. Nagy Csaba sajtóügynökségén keresztül azt válaszolta, hogy „felesége munkaviszonya a tender kiírása előtt megszűnt, így összeférhetetlenség nem állt fenn”. A Hajdú-Bihar Megyei Fejlesztési Ügynökség jogi osztálya megerősítette, hogy „a munkaviszonyt szabályosan megszüntették, és az összeférhetetlenség kérdését megvizsgálták”.
Arra a kérdésünkre azonban, hogy milyen dokumentumok alapján vizsgálták meg az összeférhetetlenség kérdését, és kinek volt tudomása Nagy Csabáné korábbi munkaviszonyáról a tender elbírálása során, nem kaptunk választ.
A földhivatali adatok szerint Nagy Csaba és Nagy Csabáné 2023-ban vásárolt egy 240 négyzetméteres családi házat Debrecen egyik elegáns kerületében, amelynek vételára 98 millió forint volt. A vagyonnyilatkozat-kötelezettség nem vonatkozik magáncégek vezetőire, így Nagy Csaba nem köteles nyilvánosan közölni jövedelmét. A DevCon Hungary Kft. 2023-as beszámolója szerint a cég adózott eredménye 9,4 millió forint volt. Az adóbevallási adatok nem nyilvánosak, így nem tudjuk ellenőrizni, milyen más jövedelemforrásokból tudták finanszírozni az ingatlant.
Hasonló mintát találtunk a Pest Megyei Közgyűlés által 2024 októberében kiírt „Térfigyelő rendszer modernizációja” tárgyú közbeszerzés esetében is. A nyertes SecuTech Solutions Kft. tulajdonosa Szilágyi Péter, akinek testvére, Szilágyi József 2021 és 2024 között a Pest Megyei Közgyűlés informatikai tanácsadója volt. Szilágyi József a szerződést 2024. július 30-án mondta fel, a tender kiírása augusztus 15-én történt, a SecuTech Solutions Kft. ajánlatát szeptember 12-én nyújtotta be.
Szilágyi Pétert szintén megkerestük kérdéseinkkel. Azt válaszolta, hogy „testvérem tanácsadói szerződése még a tender kiírása előtt megszűnt, így semmilyen összeférhetetlenség nem állt fenn”. A Pest Megyei Közgyűlés sajtóirodája megerősítette, hogy „a közbeszerzési eljárás során az összeférhetetlenségi szabályokat betartották”.
Az Országos Bírósági Hivatal adatbázisa szerint jelenleg nincs folyamatban egyetlen olyan eljárás sem, amely ezeket az ügyeket vizsgálná. Az ügyészség sajtóosztálya a megkeresésünkre azt közölte, hogy „konkrét ügyek vonatkozásában nem nyilatkoznak”.
Alvállalkozói láncok a homályban
A vizsgálatunk során megállapítottuk, hogy számos esetben a közbeszerzést nyerő cég nem maga végzi el a munkát, hanem alvállalkozókat bíz meg. Ez önmagában nem szabálytalan, ám problémát jelent, ha az alvállalkozói lánc nem átlátható, vagy ha az alvállalkozók tulajdonosi hátterét nem lehet megállapítani.
A BudaBridge Kft. által elnyert M9-es autópálya projekt esetében az alvállalkozók listáját közérdekű adatigénylés útján kértük el a Közlekedési Minisztériumtól. A válaszban szereplő lista szerint a fő alvállalkozó a RoadPlan Mérnökiroda Kft., amelynek ügyvezetője Tóth Gergely. A cégjegyzék szerint a RoadPlan Mérnökiroda Kft. 2023. november 8-án alakult, alaptőkéje 3 millió forint.
Megkerestük Tóth Gergelyt, hogy megtudja, milyen referenciákkal rendelkezik a RoadPlan Mérnökiroda Kft. Tóth Gergely telefonon azt közölte, hogy „a referenciák átvétele jogszerű módon történt, és azokat a BudaBridge Kft. ellenőrizte”. Kérésünkre nem volt hajlandó további dokumentumokat küldeni.
Az alvállalkozói lánc további vizsgálata során kiderült, hogy a RoadPlan Mérnökiroda Kft. egy további alvállalkozót bízott meg, a DesignTech Studio Bt.-t, amely viszont egy magánszemélyt, Kovács Istvánt bízta meg szakértői vélemény elkészítésével. Kovács István a vizsgálatunk során elérhető volt, és elmondta, hogy „senki nem tájékoztatta arról, hogy a véleménye egy állami projekthez kapcsolódik”.
Ez az alvállalkozói lánc jól mutatja a rendszer egyik alapvető problémáját: a közbeszerzést nyerő cég és a tényleges munkát végző szakember között akár három-négy köztes szereplő is lehet, és ezek mindegyike levon egy bizonyos összeget. A Közlekedési Minisztériumtól megkért közérdekű adatigénylés alapján a BudaBridge Kft. által beadott ajánlat 890 millió forintból 340 millió forintot tett ki a tervezés költsége, amelyet az alvállalkozói lánc végez. A Magyar Mérnöki Kamara árazási útmutatója szerint hasonló projektek tervezési költsége 120-150 millió forint között szokott mozogni.
Az alvállalkozói láncok átláthatatlanságának másik példája a NovaTech Kft. által nyert tolnai tetőfelújítási projekt. A szerződés szerint a NovaTech Kft. a munkát teljes egészében alvállalkozókra bízta. Az alvállalkozók közül a legnagyobb részt a BuildMax Kft. kapta, amely 210 millió forint értékben végzett munkát. A BuildMax Kft. tulajdonosa Szalai Márton, aki a földhivatali adatok szerint 2024 decemberében vásárolt egy 1200 négyzetméteres telket Balatonfüreden 45 millió forintért.
Megkértük Szalai Mártont, hogy nyilatkozzon arról, honnan származott a telek vételárának fedezete. Szalai Márton azt válaszolta, hogy „magánügyeiről nem kíván nyilatkozni”. Ez természetesen az ő joga, ám a közpénzből származó bevételek felhasználásának átláthatósága közérdek, különösen akkor, ha az érintett cég olyan projektekben vesz részt, ahol a piaci árnál lényegesen magasabb ellenértéket fizettek ki.
Földvásárlások állami támogatásból
A vizsgálatunk kiterjedt arra is, hogy a közbeszerzéseket nyerő cégek tulajdonosai milyen vagyongyarapodást mutatnak az elmúlt években. A földhivatali adatok alapján azt találtuk, hogy legalább 12 esetben jelentős ingatlanvásárlásra került sor olyan személyek által, akiknek cégei az előző egy-két évben nyertek el nagyobb állami megrendelést.
Az egyik legszemléletesebb eset Horváth István Gábor, a BudaBridge Kft. tulajdonosának esete. A földhivatali adatok szerint Horváth István Gábor 2024. december 18-án vásárolt egy 180 négyzetméteres lakást Budapest II. kerületében, amely szerint a vételár 72 millió forint volt. A BudaBridge Kft. 2024-es pénzügyi beszámolója szerint a cég osztalékfizetése 18 millió forint volt. A cégjegyzék szerint Horváth István Gábor a BudaBridge Kft. mellett más cégben nem tulajdonos.
Megkértük Horváth István Gábort, hogy magyarázza meg, honnan fedezte a lakásvásárlás költségét. Horváth István Gábor sajtóközleményben azt válaszolta, hogy „a lakásvásárlást részben bankhitelből, részben korábbi megtakarításokból finanszírozta”. A hitelszerződés bemutatását kereskedelmi titokra hivatkozva megtagadta.
A földhivatali adatok másik figyelemre méltó esete Nagy Csabát érinti, akinek cége, a DevCon Hungary Kft. 2025 szeptemberében nyerte el a hajdú-bihar megyei közbeszerzést. Nagy Csaba 2025 novemberében vásárolt egy 1400 négyzetméteres telket Lillafüreden 38 millió forintért. A DevCon Hungary Kft. 2025-ös pénzügyi beszámolója nem nyilvános még, így nem tudjuk ellenőrizni, hogy a cég milyen osztalékot fizetett tulajdonosának.
Nagy Csaba a megkeresésünkre azt válaszolta, hogy „a telket megtakarításaiból és hitelből vásárolta”. A hitel összegéről és feltételeiről nem volt hajlandó nyilatkozni.
A harmadik figyelemre méltó eset Szilágyi Péter, a SecuTech Solutions Kft. tulajdonosának esete. Szilágyi Péter 2025. február 20-án vásárolt egy 320 négyzetméteres családi házat Budakeszin 105 millió forintért. A SecuTech Solutions Kft. 2024-es pénzügyi beszámolója szerint a cég osztalékfizetése 22 millió forint volt.
Szilágyi Pétert megkértük, hogy magyarázza meg a vásárlás finanszírozását. Szilágyi Péter azt válaszolta, hogy „a családi házat részben eladott korábbi ingatlan árából, részben pedig üzleti bevételeiből finanszírozta”. Arra a kérdésünkre, hogy mely korábbi ingatlant adta el, nem válaszolt. A földhivatali adatbázisban nem találtunk olyan ingatlant, amelyet Szilágyi Péter a nevén a vásárlást megelőzően eladott volna.
Ezek az esetek természetesen nem jelentenek automatikusan szabálytalanságot. Az ingatlanvásárlások törvényesek lehetnek, és a finanszírozás is lehet jogszerű. Ám a közpénzből finanszírozott közbeszerzéseket nyerő cégek tulajdonosainak vagyongyarapodása közérdekű kérdés, különösen akkor, ha a nyert közbeszerzések esetében a piaci árnál lényegesen magasabb ellenértéket fizettek ki, vagy ha a verseny hiánya jellemezte az eljárást.
A Közbeszerzési Hatóság vizsgálatai
A Közbeszerzési Hatóság az a szervezet, amelynek feladata a közbeszerzési eljárások törvényességének ellenőrzése. A hatóság honlapján elérhető adatok szerint 2024-ben 147 vizsgálatot indított, amelyből 89 esetben állapított meg szabálytalanságot. 2025-ben a vizsgálatok száma 203-ra emelkedett, ebből 124 esetben találtak szabálytalanságot.
Megkértük a Közbeszerzési Hatóságot, hogy nyilatkozzon arról, vizsgálják-e a cikkünkben említett eseteket. A hatóság sajtóosztálya azt válaszolta, hogy „konkrét ügyek vonatkozásában nem nyilatkoznak, a vizsgálatok folyamatban vannak, és azok eredményéről később tájékoztatást adnak”.
Arra a kérdésünkre, hogy milyen szempontok alapján döntenek arról, hogy mely ügyeket vizsgálják meg, azt a választ kaptuk, hogy „a hatóság kockázatelemzési módszereket alkalmaz, amelyek alapján kiválasztja a vizsgálandó eseteket”.
Közérdekű adatigénylés útján kértük, hogy adják meg, melyek ezek a kockázatelemzési módszerek. A Közbeszerzési Hatóság válaszában közölte, hogy „a módszertan üzleti titoknak minősül, ezért annak részleteit nem hozhatják nyilvánosságra”.
Ez a válasz problematikus. A Közbeszerzési Hatóság állami szervezet, amelynek működését közpénzből finanszírozzák. A hatóság által alkalmazott módszertan nem tekinthető üzleti titoknak, hiszen az nem piaci szereplő tevékenysége, hanem állami ellenőrzési funkció. A módszertan nyilvánossága segítené a közbeszerzési eljárásokban részt vevő szervezeteket abban, hogy előre lássák, milyen magatartások számítanak kockázatosnak.
Dr. Kovács Anna közigazgatási jogász, aki korábban a Közbeszerzési Hatóságnál dolgozott, a megkeresésünkre azt mondta: „A hatóság módszertanának titkossága megnehezíti az átláthatóságot. Ha a szervezetek nem tudják, milyen szempontok alapján döntenek a vizsgálatokról, akkor nem tudnak megfelelően felkészülni, és nem tudják elkerülni a szabálytalanságokat.”
A Közbeszerzési Hatóság 2025-ös éves jelentése szerint a vizsgálatok átlagos időtartama 14 hónap. Ez azt jelenti, hogy egy 2024-ben indított vizsgálat eredménye várhatóan csak 2026 közepén lesz nyilvános. Addigra pedig a közbeszerzést nyerő cég már teljesíthette a szerződést, és megkapta a teljes ellenértéket.
Az Állami Számvevőszék jelentései
Az Állami Számvevőszék az a szervezet, amely a közpénzek felhasználását ellenőrzi. Az Állami Számvevőszék honlapján elérhető jelentések szerint 2024-ben 89 vizsgálatot végeztek, amelyből 56 esetben találtak szabálytalanságot. 2025-ben a vizsgálatok száma 102-re emelkedett, ebből 71 esetben találtak szabálytalanságot.
Az Állami Számvevőszék 2025. december 12-i jelentése a Közlekedési Minisztérium közbeszerzési eljárásait vizsgálta. A jelentés megállapította, hogy „a minisztérium 23 esetben nem végzett megfelelő piaci ár-összehasonlítást a közbeszerzések kiírása előtt”. A jelentés arra is rámutat, hogy „a referenciák ellenőrzése 17 esetben nem volt kellően alapos”.
Megkértük a Közlekedési Minisztériumot, hogy nyilatkozzon arról, milyen intézkedéseket tettek az Állami Számvevőszék jelentésében foglaltak alapján. A minisztérium sajtóosztálya azt válaszolta, hogy „a jelentésben foglalt megállapításokat elfogadták, és intézkedési tervet készítettek a hiányosságok megszüntetésére”.
Arra a kérdésünkre, hogy az intézkedési terv tartalmazza-e a már megkötött szerződések felülvizsgálatát, nem kaptunk választ.
Az Állami Számvevőszék 2026. január 23-i jelentése a Tolna Megyei Önkormányzat gazdálkodását vizsgálta. A jelentés megállapította, hogy „az önkormányzat a közbeszerzési eljárások során nem minden esetben biztosította a verseny kellő mértékét”. A jelentés három konkrét esetet nevezett meg, amelyek közül az egyik a kulturális intézmények tetőfelújítása volt, amelyet cikkünkben részletesen bemutattunk.
Megkértük a Tolna Megyei Önkormányzatot, hogy nyilatkozzon arról, milyen intézkedéseket tettek az Állami Számvevőszék jelentése alapján. Kovács Béla, az önkormányzat költségvetési osztályának vezetője azt válaszolta, hogy „a jelentésben foglalt megállapításokat elfogadták, és módosították a közbeszerzési eljárások belső szabályzatát”.
Arra a kérdésünkre, hogy a már megkötött szerződést felülvizsgálják-e, azt a választ kaptuk, hogy „a szerződés jogszerűen jött létre, így annak felülvizsgálata nem indokolt”.
Ez a válasz problematikus. Ha az Állami Számvevőszék megállapította, hogy a közbeszerzési eljárás során nem biztosították a verseny kellő mértékét, akkor az érintett szerződés jogszerűsége kérdéses. A jogszerűen létrejött szerződés ugyanis csak olyan eljárás eredménye lehet, amely megfelelt a törvényi előírásoknak.
Dr. Nagy Péter közigazgatási jogász, aki az Állami Számvevőszék korábbi munkatársa volt, a megkeresésünkre azt mondta: „Az Állami Számvevőszék jelentéseinek végrehajtása gyakran formális marad. Az érintett szervezetek általában intézkedési tervet készítenek, de a konkrét szerződések felülvizsgálata ritkán történik meg. Ez azt eredményezi, hogy a szabálytalanul megkötött szerződések érvényben maradnak, és a közpénz felhasználása nem megfelelő marad.”
Összefüggések és minták
A vizsgálatunk során azonosított esetek nem elszigetelt eseteknek tűnnek, hanem egy átfogóbb mintázat részei. A következő közös jellemzőket azonosítottuk:
A közbeszerzést nyerő cégek jelentős része röviddel alapítása után nyeri el az első nagyobb állami megrendelést, annak ellenére, hogy saját referenciákkal nem rendelkeznek.
A nyertes ajánlatok gyakran jelentősen meghaladják a piaci referenciákat, anélkül hogy ez indokolt lenne a projekt különleges jellemzőivel.
A közbeszerzést nyerő cégek tulajdonosai vagy vezetői gyakran rendelkeznek rokoni, üzleti vagy korábbi munkakapcsolattal az ajánlatkérő szervezettel vagy annak vezetőivel.
Az alvállalkozói láncok gyakran átláthatatlanok, és többszörösen közvetítenek a közbeszerzést nyerő cég és a tényleges munkát végző szakember között.
A közbeszerzést nyerő cégek tulajdonosai a közbeszerzés elnyerését követő időszakban jelentős ingatlanvásárlásokat hajtanak végre, amelyek finanszírozása nem teljesen átlátható.
A Közbeszerzési Hatóság és az Állami Számvevőszék vizsgálatai gyakran hosszú időt vesznek igénybe, és a megállapítások ritkán vezetnek a már megkötött szerződések felülvizsgálatához.
Ezek a minták azt sugallják, hogy a közbeszerzési rendszer egyes elemeiben strukturális problémák vannak, amelyek lehetővé teszik a közpénzek nem hatékony felhasználását. A problémák nem elszigeteltek, hanem rendszerszerűek.
Dr. Balogh Katalin közgazdász, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, aki a közbeszerzési rendszerek hatékonyságát kutatja, a megkeresésünkre azt mondta: „A közbeszerzési rendszer akkor működik jól, ha biztosítja a verseny valódi érvényesülését, az árak piaci szintjét és az eljárások átláthatóságát. Ha ezek közül valamelyik elem hiányzik, akkor a rendszer nem szolgálja a közérdeket. A bemutatott esetek azt mutatják, hogy mindhárom terület problematikus.”
A Miniszterelnökség válasza
Részletes kérdéssort küldtünk a Miniszterelnökségre március 28-án. A kérdések a következők voltak:
Milyen mechanizmusok biztosítják, hogy a közbeszerzési eljárások során a referenciák valódiságát ellenőrizzék?
Milyen intézkedéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy a közbeszerzések során a piaci árak kellő mértékben érvényesüljenek?
Hogyan vizsgálják az összeférhetetlenségi eseteket, amikor a közbeszerzést nyerő cég tulajdonosa vagy vezetője kapcsolatban áll az ajánlatkérő szervezettel?
Milyen intézkedéseket tervez a kormány az alvállalkozói láncok
