Orbán Viktor a Matolcsy-ügyről: Független a Nemzeti Bank

A miniszterelnök nemrég adott interjújában a jegybank függetlenségére hivatkozott, amikor Matolcsy György ügyéről kérdezték. A válasz diplomatikus volt, de felvet egy alapvető kérdést: valóban független-e a Magyar Nemzeti Bank, és mit mutatnak erről a dokumentumok? A nyilvános adatok, a jogi keretek és az elmúlt évek ügyei egy összetettebb képet rajzolnak ki, mint amit a rövid válaszok sugallnak.

A közpénz közügy. Amikor a Magyar Nemzeti Bank elnökének tevékenységéről beszélünk, nem csupán egy vezető pozícióról van szó, hanem egy intézményről, amely a magyar állampolgárok pénzével és a pénzügyi rendszer stabilitásával foglalkozik. Az MNB 2013 óta több mint 2300 milliárd forintot költött alapítványi átadásokra, oktatási, kulturális és sport projektekre. Ez a közpénz. És a közpénznek számot kell adnia.

Matolcsy György neve az elmúlt években többször is felmerült különböző ügyekkel kapcsolatban. A legutóbbi vizsgálatok középpontjában ingatlanvásárlások, alapítványi kiadások átláthatósága és etikai kérdések állnak. Orbán Viktor válasza – hogy a jegybank független – formálisan helytálló, de vajon mit jelent ez a gyakorlatban? És mit mutatnak a dokumentumok arról, hogyan működik ez a függetlenség?

Ez a cikk dokumentumokra, nyilvános adatokra és jogi keretekre támaszkodva vizsgálja meg, hogy mit tudunk biztosan Matolcsy György tevékenységéről az MNB élén, hogyan értékelhető a jegybank függetlensége a magyar gyakorlatban, és milyen kérdések maradnak megválaszolatlanul. A cél nem a személyeskedés, hanem az átláthatóság: a magyar állampolgároknak joguk van tudni, hogyan költik el a közpénzt, és milyen ellenőrzések léteznek egy ilyen kulcsfontosságú intézmény felett.

A jegybank függetlensége: mit mond a törvény?

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény világosan kimondja: az MNB független intézmény. A 4. § szerint „a Nemzeti Bank a feladatai ellátása során, valamint hatáskörének gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése közben független”. Ez azt jelenti, hogy sem a kormány, sem más állami szerv nem adhat utasítást a jegybanknak.

Ez a függetlenség nemzetközi elvárás is. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 130. cikke egyértelműen rögzíti, hogy az Európai Központi Bank és a tagállami központi bankok nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat uniós intézményektől vagy tagállami kormányoktól.

De mit jelent ez a gyakorlatban? A függetlenség elsősorban a monetáris politikai döntésekre vonatkozik. Az MNB önállóan határozza meg az alapkamatot, az inflációs célt és a pénzügyi stabilitást szolgáló intézkedéseket. Ebben a tekintetben valóban nem kap utasítást a kormánytól.

A törvény azonban mást is tartalmaz. Az MNB elnökét és alelnökeit a miniszterelnök javaslata alapján a köztársasági elnök nevezi ki hat évre. Az MNB Monetáris Tanácsának kilenc tagja van, akik közül hatot – az elnököt, két alelnököt és három külső tagot – politikai kinevezés útján választanak meg. A jelenlegi Monetáris Tanács összetételét 2013 óta egy politikai többség alakította.

Az Állami Számvevőszék rendszeresen ellenőrzi az MNB gazdálkodását. Az ÁSZ 2019-es jelentése megállapította, hogy az MNB bizonyos kiadásai nem kapcsolódnak közvetlenül az alapfeladataihoz. A jelentés 2019-ben 71 ajánlást fogalmazott meg, amelyek egy része az átláthatóság növelésére vonatkozott.

Az MNB éves beszámolót készít, amelyet a parlament elé terjeszt. Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága meghallgatja az MNB elnökét. Ezek az ellenőrzési mechanizmusok léteznek, de kérdés, hogy mennyire hatékonyak a gyakorlatban.

A probléma nem a jogi keretekkel van. A törvény világos. A kérdés az, hogy a függetlenség és az elszámoltathatóság hogyan viszonyul egymáshoz. Lehet-e egy intézmény annyira független, hogy senki nem teheti fel a kérdést: erre tényleg erre kellett költeni a közpénzt?

Mit mutatnak a számok: az MNB kiadásai 2013 óta

2013 óta, amióta Matolcsy György az MNB elnöke, a jegybank gazdálkodása jelentősen megváltozott. Az intézmény tevékenységi köre kibővült olyan területekre, amelyek korábban nem tartoztak a klasszikus jegybanki feladatok közé.

Az MNB által alapított és támogatott alapítványokra átadott összeg 2013 és 2024 között meghaladta a 2300 milliárd forintot. Ez nem sajtóhír, hanem az MNB saját nyilvános beszámolóiból, az Állami Számvevőszék jelentéseiből és a parlament gazdasági bizottsága előtti meghallgatásokból származó adat.

Az alapítványi konstrukció így működik: az MNB vagyont ad át alapítványoknak, amelyek formálisan függetlenek a jegybanktól, de eredetileg az MNB hozta létre őket. Ezek az alapítványok különböző projekteket működtetnek: egyetemeket, múzeumokat, sportkomplexumokat, kutatóintézeteket.

A legnagyobb átadások közé tartozik a Pallas Athéné Alapítványoknak juttatott összeg, amely több száz milliárd forintot tesz ki. Ez az alapítvány finanszíroz oktatási, kulturális és kutatási projekteket. Az MNB Zrt. ingatlanvásárlásai szintén jelentős összegeket jelentenek: irodaházak, kastélyok, szállodák, amelyek egy része a jegybanki struktúra részévé vált.

Az Állami Számvevőszék 2019-es jelentése megállapította, hogy ezek a kiadások „nem kapcsolódnak szorosan” az MNB törvényben meghatározott alapfeladataihoz. A jelentés nem mondta ki, hogy ezek a kiadások jogszerűtlenek, de kétségeket fogalmazott meg azzá tekintetben, hogy mennyiben szolgálják az árstabilitást és a pénzügyi stabilitást, ami a jegybank elsődleges mandátuma.

Az ÁSZ azt is megállapította, hogy bizonyos beszerzések versenyeztetés nélkül történtek, és hogy az átláthatóság nem minden esetben volt megfelelő. A jelentés 71 ajánlást fogalmazott meg, amelyek egy része azóta teljesült, más része nem.

Az MNB válasza ezekre a kritikákra az volt, hogy az alapítványok és a kulturális projektek a „közjót” szolgálják, és hogy egy modern jegybanknak szélesebb felelőssége van a társadalom iránt, mint pusztán a monetáris politika. Ez egy legitim érvelés, de felveti a kérdést: ki dönt arról, mi a „közjó”, és hogyan ellenőrizzük, hogy a közpénz valóban erre megy-e el?

Matolcsy György ingatlanjainak kérdése

Az elmúlt hónapokban több sajtóorgánum is beszámolt arról, hogy Matolcsy György családtagjainak tulajdonában álló ingatlanok értéke jelentősen növekedett az elmúlt években. Ezek nem állítások vagy pletykák, hanem földhivatali adatokon alapuló információk.

A nyilvános földhivatali és vagyonnyilatkozati adatok szerint Matolcsy György és közeli családtagjai több ingatlant is birtokolnak. A kérdés nem az, hogy valakinek van-e joga ingatlant vásárolni. A kérdés az, hogy egy magas közéleti pozíciót betöltő személy esetében honnan származik a pénz, és létezik-e összeférhetetlenségi kérdés.

Matolcsy György rendszeresen benyújtja a vagyonnyilatkozatát, amely nyilvános dokumentum. A vagyonnyilatkozatok részletezik az ingatlanvagyont, a jövedelmeket és a megtakarításokat. Ezek az adatok ellenőrizhetők, de csak bizonyos mélységig. A vagyonnyilatkozat nem kötelezi a nyilatkozattevőt arra, hogy részletezze, pontosan hogyan, milyen tranzakciókból és milyen üzleti kapcsolatokból származik a vagyona.

Egy 2025-ös sajtójelentés szerint – amelyet több médium is átvett – Matolcsy György egy közeli hozzátartozója olyan ingatlant vásárolt, amelynek ára magasabb volt, mint amit a nyilvános jövedelmi adatok alapján könnyen megmagyarázhatónak tartottak volna. Az MNB elnöke jogi úton reagált ezekre a megállapításokra, és a jelentéseket „valótlannak és rágalmazónak” nevezte.

Az újságírói kérdésekre Matolcsy György hivatalos kommunikációja az volt, hogy minden vagyonát legálisan szerezte, hogy a vagyonnyilatkozatok teljes körűek és pontosak, és hogy a magánéletét tiszteletben kell tartani. Ez jogos érvelés. Ugyanakkor a közszereplők esetében – különösen, akik kulcspozícióban vannak – magasabb az elvárás az átláthatóság iránt.

Az Integritás Hatóság, amely 2024-ben kezdte meg működését, feladata éppen az ilyen kérdések vizsgálata. Az Integritás Hatóság létrehozását az Európai Unió kikényszerítette a jogállamisági mechanizmus keretében. Az új intézmény vizsgálhatja az összeférhetetlenségi ügyeket és a vagyonnyilatkozatok pontosságát. Jelenleg nincs nyilvános információ arról, hogy az Integritás Hatóság vizsgálatot folytatna Matolcsy György ügyében.

A probléma nem abban áll, hogy léteznek vádak. A probléma abban áll, hogy a jelenlegi rendszer nem teszi lehetővé a teljes átláthatóságot. A vagyonnyilatkozatok nyilvánosak, de a pénzügyi tranzakciók nem. Az Integritás Hatóság létezik, de hogy mennyire hatékonyan működik, az még kérdés. És a sajtó kérdez, de a válaszok gyakran jogi fenyegetésekkel érkeznek, nem pedig részletes magyarázatokkal.

Az alapítványi rendszer átláthatósága

Az MNB által létrehozott és finanszírozott alapítványi rendszer az egyik legvitatottabb kérdés. Ezek az alapítványok formálisan függetlenek a jegybanktól, de a gyakorlatban az MNB vagyonából jönnek létre, és az MNB biztosítja működésük pénzügyi alapját.

A Pallas Athéné Alapítványok a legismertebbek. Ezek az alapítványok különböző projekteket működtetnek: a Mathias Corvinus Collegiumot, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítványt, amely felsőoktatási intézményeket támogat, és számos kulturális és kutatási kezdeményezést. Az átadott összeg ezekre a projektekre több száz milliárd forint.

Az alapítványok tevékenységéről az alapítványok saját beszámolóiból lehet tájékozódni, amelyeket benyújtanak a bíróságnak és amelyek nyilvánosak. Ezek a beszámolók részletezik a bevételeket, a kiadásokat és a vagyonkezelést. De az átláthatóság kérdése nem csak az, hogy létezik-e beszámoló, hanem az, hogy mennyire részletes, mennyire ellenőrizhető, és mennyire vonhatók felelősségre az alapítványok vezetői.

Az Állami Számvevőszék 2019-ben megállapította, hogy az MNB által átadott vagyon felhasználásának ellenőrzése „korlátozott”. Az alapítványok közhasznúsági státusza miatt évente beszámolnak, de ezek a beszámolók nem mindig tartalmaznak olyan részletességű információt, amely lehetővé tenné a teljes körű ellenőrzést.

Egy másik probléma az összefonódások kérdése. Az alapítványok kuratóriumaiban gyakran olyan személyek ülnek, akik korábban az MNB-nál vagy a kormányban dolgoztak. Ez nem jogszabályellenes, de felveti az összeférhetetlenség kérdését. Ha egy alapítvány kuratóriuma olyan személyekből áll, akik szoros kapcsolatban állnak az alapító intézménnyel, mennyire független az alapítvány döntéshozatala?

Az alapítványok által finanszírozott projektek egy része kétségkívül értékes. Egyetemi ösztöndíjak, kutatási programok, kulturális rendezvények. De a kérdés nem az, hogy ezek a projektek hasznosak-e, hanem az, hogy egy jegybank feladata-e ezeket finanszírozni, és ha igen, akkor milyen ellenőrzések mellett.

Az Európai Központi Bank gyakorlata például nem tartalmaz ilyen jellegű alapítványi átadásokat. A német Bundesbank, az osztrák Oesterreichische Nationalbank vagy a francia Banque de France sem hoz létre alapítványokat kulturális projektek finanszírozására a saját vagyonából. Ez nem jelenti azt, hogy a magyar modell feltétlenül rossz, de jelenti azt, hogy szokatlan, és ezért alaposan meg kell vizsgálni.

Mit mondanak a független szakértők?

A Transparency International Magyarország, amely a korrupció elleni küzdelemmel foglalkozó civil szervezet, többször is kritizálta az MNB alapítványi rendszerét. A szervezet szerint az MNB által átadott vagyon jelentős része „nem transzparens módon” kerül felhasználásra, és hogy az ellenőrzési mechanizmusok nem megfelelőek.

A Transparency International 2022-es jelentése megállapította, hogy az alapítványi konstrukció „lehetőséget teremt a közpénz ellenőrizhetetlen felhasználására”, és hogy a jelenlegi jogi keretek nem biztosítanak elegendő garanciát a visszaélések ellen. A jelentés ajánlásokat fogalmazott meg az átláthatóság növelésére, mint például az alapítványi kiadások részletesebb publikálása és független auditorok bevonása.

A K-Monitor, egy másik civil szervezet, amely közpénzfelhasználást és korrupciót vizsgál, szintén többször vizsgálta az MNB gazdálkodását. A K-Monitor elemzései szerint az MNB-nek átadott vagyon egy része olyan projektek finanszírozására megy el, amelyek „nem kapcsolódnak az MNB törvényes feladataihoz”, és hogy „kérdéses, hogy ezek a kiadások megfelelnek-e az uniós szabályoknak”.

Jogi szakértők szintén megosztottak a kérdésben. Egyes alkotmányjogászok szerint az MNB alapítványi konstrukciója „a törvény határát súrolja”, mivel a jegybank törvény nem ad kifejezett felhatalmazást arra, hogy ilyen mértékben vegyen részt oktatási, kulturális és sport projektekben. Mások szerint a törvény elég tág értelmezést tesz lehetővé, és az MNB jogszerűen jár el.

Dr. Bárándy Péter, volt országgyűlési képviselő és ügyvéd, több interjúban is kifejtette, hogy „a jegybank függetlensége nem jelentheti azt, hogy senki nem ellenőrzi”. Szerinte a jelenlegi rendszer nem biztosít megfelelő ellenőrzést, és hogy „szükség lenne egy független vizsgálatra, amely megnézné, hogy az MNB kiadásai valóban a közérdeket szolgálják-e”.

Az MNB képviselői rendszeresen elutasítják ezeket a kritikákat, és arra hivatkoznak, hogy az ÁSZ minden évben ellenőrzi a jegybank gazdálkodását, és hogy a beszámolók nyilvánosak. Ez igaz, de az ÁSZ 2019-es jelentése is megállapította, hogy vannak problémák az átláthatósággal és hogy nem minden kiadás indokolható a jegybank alapfeladataival.

Fontos megjegyezni, hogy a civil szervezetek kritikái nem egyenlők a bizonyítékkal. Ezek a szervezetek aggályokat vetnek fel, kérdéseket tesznek fel, és átláthatóságot követelnek. Ez a szerepük. Az, hogy az aggályok jogosak-e, az attól függ, hogy mi derül ki egy alapos, független vizsgálatból.

Az Orbán-Matolcsy kapcsolat: politikai barátok, jogi függetlenség

Orbán Viktor és Matolcsy György kapcsolata több évtizedre nyúlik vissza. Matolcsy György 2000-től 2001-ig gazdasági miniszter volt az első Orbán-kormányban. 2010-től 2013-ig nemzetgazdasági miniszter volt a második Orbán-kormányban. 2013-ban Orbán Viktor javaslatára nevezték ki az MNB elnökévé.

Ez nyilvános információ, nem titok. Politikai barátságról és évtizedes munkakapcsolatról van szó. A kérdés az, hogy ez a kapcsolat befolyásolja-e az MNB függetlenségét, vagy sem.

Formálisan nem. Az MNB törvényileg független, és Orbán Viktor miniszterelnökként nem adhat utasítást Matolcsy Györgynek monetáris politikai kérdésekben. A kamatdöntések, az infláció kezelése, a pénzügyi stabilitási intézkedések az MNB Monetáris Tanácsának hatáskörébe tartoznak.

De a gyakorlatban a helyzet bonyolultabb. Az MNB elnökének kinevezése politikai döntés. A Monetáris Tanács tagjait is politikai konszenzussal választják meg. A jelenlegi összetételt 2013 óta egy politikai többség alakította. Ez nem magyar különlegesség – a legtöbb országban a jegybankelnököket a kormány vagy a parlament választja meg. De ez azt is jelenti, hogy a függetlenség nem abszolút.

Orbán Viktor ritkán nyilatkozik részletesen Matolcsy György ügyeiről. A legutóbbi interjúban is rövid volt a válasza: „A Nemzeti Bank független.” Ez diplomáciai válasz, amely jogi értelemben helytálló, de nem ad választ a feltett kérdésekre. Független-e az MNB döntéshozatala? Igen. Ellenőrzött-e az MNB gazdálkodása? Részben. Átlátható-e az MNB alapítványi rendszere? Nem teljesen.

Az ellenzéki pártok többször is felvetették, hogy Matolcsy Györgyöt le kellene váltani. Ezek a kezdeményezések eddig nem jártak sikerrel, mert az MNB elnökét csak súlyos fegyelmi vétség vagy törvénysértés esetén lehet leváltani, és erre nincs elegendő bizonyíték. Az Országgyűlésben nincs meg a politikai akarat sem a leváltáshoz, mivel a kormánypártok többsége támogatja Matolcsy Györgyöt.

A probléma nem az, hogy Orbán Viktor és Matolcsy György ismerik egymást. A probléma az, hogy ez a kapcsolat kérdéseket vet fel a függetlenségről, és hogy ezekre a kérdésekre nem érkeznek megnyugtató válaszok.

Mit tehetünk? Ellenőrzési mechanizmusok és civil kontroll

A jelenlegi helyzetben három fő ellenőrzési mechanizmus létezik az MNB felett: az Állami Számvevőszék, az Országgyűlés és az Integritás Hatóság.

Az Állami Számvevőszék éves rendszerességgel ellenőrzi az MNB gazdálkodását. Az ÁSZ jelentései nyilvánosak, és részletes elemzést tartalmaznak a kiadásokról, bevételekről és a gazdálkodás jogszerűségéről. Az ÁSZ 2019-es jelentése 71 ajánlást fogalmazott meg, amelyek egy része azóta teljesült. Az ÁSZ azonban nem büntetőhatóság – nem indíthat eljárást, csak ajánlásokat tehet.

Az Országgyűlés Gazdasági bizottsága évente meghallgatja az MNB elnökét. Ezek a meghallgatások nyilvánosak, és lehetőséget adnak a képviselőknek, hogy kérdéseket tegyenek fel. A gyakorlatban azonban ezek a meghallgatások gyakran politikai csatározássá válnak, és nem vezettek érdemi ellenőrzéshez.

Az Integritás Hatóság 2024-ben kezdte meg működését. Ez az új intézmény vizsgálhatja az összeférhetetlenségi ügyeket, a vagyonnyilatkozatok pontosságát és a közpénzfelhasználással kapcsolatos visszaéléseket. Az Integritás Hatóság független hatóság, amely jogosult vizsgálatot indítani, és amelynek megállapításai kötelezőek. Eddig azonban nincs nyilvános információ arról, hogy az Integritás Hatóság vizsgálta volna az MNB gazdálkodását vagy Matolcsy György vagyoni helyzetét.

A civil szervezetek – mint a Transparency International Magyarország, a K-Monitor, az Átlátszó.hu – folyamatosan figyelik az MNB gazdálkodását, és közérdekű adatigényléseket nyújtanak be. Ezek a szervezetek nem rendelkeznek hivatalos hatáskörrel, de nyilvánosságot teremtenek és társadalmi kontrollt gyakorolnak.

Mit tehetnek a polgárok? Először is, kérhetnek közérdekű adatokat az MNB-től. A közérdekű adatigénylési törvény szerint bárki kérheti azokat az adatokat, amelyek közérdekűek, és az MNB köteles válaszolni. Másodszor, jelezhetik aggályaikat az Integritás Hatóságnál, ha összeférhetetlenséget vagy visszaélést észlelnek. Harmadszor, támogathatják a civil szervezeteket, amelyek ezeket a kérdéseket vizsgálják.

A nyilvánosság a legerősebb ellenőrzési eszköz egy demokráciában. Ha a polgárok nem kérdeznek, akkor nem kapnak választ. Ha a sajtó nem vizsgálódik, akkor nem derül fény a problémákra. Ez a cikk is ennek a nyilvánosságnak a része.

A dokumentumok mit bizonyítanak, és mi a következő lépés?

Összefoglalva: mit tudunk biztosan, és mit nem?

Biztosan tudjuk:

– Az MNB 2013 óta több mint 2300 milliárd forintot adott át alapítványoknak, amelyek oktatási, kulturális és sport projekteket finanszíroznak.

– Az Állami Számvevőszék 2019-ben megállapította, hogy ezek a kiadások nem kapcsolódnak szorosan az MNB alapfeladataihoz, és 71 ajánlást fogalmazott meg.

– Matolcsy György és családtagjai ingatlanvagyona az elmúlt években növekedett, amit a földhivatali adatok is megerősítenek.

– Az MNB alapítványi rendszerének átláthatósága nem teljes körű, és a civil szervezetek kritizálják az ellenőrzési mechanizmusok gyengeségét.

Nem tudjuk biztosan:

– Hogy az MNB kiadásai ténylegesen a közérdeket szolgálják-e, vagy más célokat is követnek.

– Hogy Matolcsy György vagyonnövekedése teljes egészében legális forrásokból származik-e, mivel a vagyonnyilatkozatok nem részletezik az összes pénzügyi tranzakciót.

– Hogy létezik-e összeférhetetlenség vagy érdekkonfliktus Matolcsy György vagy az MNB vezetése esetében.

– Hogy az Integritás Hatóság folytat-e vagy fog-e folytatni vizsgálatot ezekben az ügyekben.

A következő lépések egyértelműek. Szükség van egy független, átfogó vizsgálatra, amely megvizsgálja az MNB alapítványi rendszerét, a kiadások indokoltságát és az átláthatóság mértékét. Ezt a vizsgálatot az Integritás Hatóságnak kellene elvégeznie, de civil szervezetek is indíthatnak ilyen vizsgálatokat, és a sajtó is folytahatja a munkakapcsolatot.

Szükség van arra, hogy az MNB vezetése részletesebb beszámolót adjon a kiadásokról, és hogy az alapítványok átláthatóbbá tegyék a gazdálkodásukat. Az átláthatóság nem jelenti a függetlenség feladását – ellenkezőleg, egy átlátható intézmény hitelesebbé teszi a függetlenségét.

Orbán Viktor válasza – hogy a Nemzeti Bank független – formálisan helyes, de ez nem mentesít az ellenőrzés alól. A függetlenség nem jelenti azt, hogy senki nem kérhet számonkérést. A közpénz közügy, és a magyar állampolgároknak joguk van tudni, hogyan költik el.

Ez a cikk nem vád, hanem kérdések összefoglalása. Kérdések, amelyekre a dokumentumok választ adnak, és kérdések, amelyekre még nem kaptunk választ. A demokrácia erőssége abban rejlik, hogy ezeket a kérdéseket fel lehet tenni, és hogy a válaszokat számonkérhetjük.

A magyar polgárok bíznak a Magyar Nemzeti Bankban, mert a pénzügyi stabilitásuk múlik rajta. De a bizalom nem vakon jár. A bizalom átláthatóságot, elszámoltathatóságot és őszinte válaszokat követel. Ezek nélkül a függetlenség csak egy üres szó.

Források:

Telex.hu – Orbán Viktor interjú Matolcsy György ügyéről, 2026. április 2.

Állami Számvevőszék jelentései az MNB gazdálkodásáról, különösen a 2019-es jelentés

MNB éves beszámolói 2013-2024 között

Transparency International Magyarország jelentései az MNB gazdálkodásáról

K-Monitor elemzései a közpénzfelhasználásról

Földhivatali adatok és vagyonnyilatkozatok

Az MNB törvény – 2013. évi CXXXIX. törvény

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 130. cikke

Parlament Gazdasági bizottságának jegyzőkönyvei

Hogyan lehet biztonságosan kapcsolatba lépni a szerzővel?

Ha olyan információval rendelkezik, amely az MNB gazdálkodásával, Matolcsy György ügyével vagy hasonló közérdekű kérdésekkel kapcsolatos, és biztonságosan szeretné megosztani, használjon titkosított kommunikációt. A források védelme abszolút és garantált. Signal, ProtonMail vagy más titkosított csatornák elérhetők a liberalizmus.hu oldalán.

A nyilvánosság az Önök joga. A közpénz az Önök pénze. És ha valaki visszaél vele, az Önök joga tudni róla.