Orosz beavatkozás a magyar választásokba: Három szervezet érintett
András Rácz oroszországi szakértő szerint legalább három, az orosz kormányzathoz köthető szervezet avatkozott be vagy avatkozik be a magyar választási folyamatba. A szakértő a Telex élő adásában részletezte, hogy a 2022-es parlamenti választás óta jelentősen megnőtt a magyar társadalom külpolitikai tudatossága, ami már nem fogadja el, hogy miniszterelnökünk és külügyminiszterünk szinte valós időben egyeztessen Putyinnal és Lavroval.
A kiszivárgott telefonbeszélgetések, melyek szerint Péter Szijjártó jelentést tett Szergej Lavrovnak egy zárt ajtós EU-ülésről, végérvényesen aláásták a magyar kormány hitelét az EU-n és a NATO-n belül. Rácz hangsúlyozta: bár ezek a felvételek nyilvánvalóan hírszerzési befolyásolási kísérletek, az a magyar kormány, amely aláássa annak a szövetségeknek a rendszerét, amelynek tagja, és ezt egy olyan szereplő javára teszi, aki hibrid háborút folytat e szövetségek ellen, ne lepődjön meg a következményeken.
A három beavatkozó szervezet
András Rácz kijelentette: „Tudomásunk szerint legalább három orosz kormányzati, vagy a kormányzathoz közel álló szerv avatkozott be vagy avatkozik be a magyar választásokba.”
Az első a külföldi hírszerzés, az SZVR, amely egy kiszivárgott dokumentum szerint egy Orbán elleni álműveletet vagy provokációt tervezett. A második a katonai hírszerzés, a GU (korábban GRU), amelynek feladata a magyar kormányzati médiamunkája támogatása. A harmadik Szergej Kijijenko szervezete, amely a kormány közösségimédia-kampányát segíti.
Rácz számára a kormány hallgatása döbbenetes, hiszen ezekről a befolyásolási kísérletekről nem saját kormányzati szerveinktől vagy nemzetbiztonsági testületeinktől értesülünk, hanem a külföldi sajtóból. Még a hírszerzéseket felügyelő miniszter sem szólt arról, hogy ezek az állítások igazak-e.
Szijjártó karrierjének vége?
A Szijjártó és Lavrov közötti beszélgetések nyilvánosságra hozatalát illetően Rácz úgy fogalmazott: „Az, hogy a saját országom külügyminisztere gyakorlatilag valós időben megosztja az orosz külügyminiszterrel a bizalmas EU-információkat, ráadásul olyan felkészületlenül, hogy nyílt telefonvonalat használ, és ez évek óta tart, (…) felháborító látvány.” Véleménye szerint a független Magyarország történetében soha nem volt ilyen közel Moszkvához a külügyminiszter. „A Kádár-korszakban is több autonómiája volt a magyar külpolitikának.”
Rácz úgy véli, még ha a Fidesz hatalmon is marad, Szijjártó külpolitikai karrierje mégis véget ér, mert a szövetségesek egyértelművé tették, hogy már nem bíznak benne. „Nagyon furcsa lenne, ha ezek után még részt vehetne az Európai Tanács vagy a NATO találkozóin.” Hozzátette, hogy a magyar Büntető Törvénykönyv tartalmazza az EU intézményei elleni kémkedés bűncselekményét.
Az olajblokád hazugsága és az erőszakra készítő narratíva
A szakértő szerint a kampány során egyértelmű volt, hogy az orosz dezinformáció, különösen Ukrajnával kapcsolatban, beszivárgott a kormányzati médiába. Az „ukrán olajblokád” narratívája egyértelműen az oroszoknak kedvez. „Tényként tudom, hogy a magyar kormány tisztában van a Druzbai olajvezeték tényleges állapotával; teljes mértékben tisztában vannak azzal, hogy a vezeték súlyosan sérült, és a javítása hónapokig fog tartani.”
Véleménye szerint az olajblokád narratívája alaptalanul fűti az anti-ukrán hisztériát, ami senkinek sem használ, és erre alapozva döntött a kormány arról, hogy nem hagyja jóvá az Ukrajna védekezéséhez rendkívül fontos 90 milliárd eurós EU-kölcsönt.
A kormánypárti média által terjesztett, miszerint a Tisza Párt erőszakra készül a választás napján, Rácz úgy nyilatkozott, hogy szerencsésnek érzi magát, hogy nem kell olvasnia a magyar propagandát; elég az orosz, ukrán és fehérorosz médiát olvasnia. „Hét óta építik a magyar kormányzati média azt a narratívát, hogy a választási éjszakán valamiféle erőszakos zavargásra, valamiféle ukrán provokációra lehet számítani.” A szakértő szerint nem válaszolták meg, hogy „ez egyáltalán miért lenne jó az ukránoknak”. Semmi racionális magyarázat nincs arra, hogy Ukrajna miért kockáztatná, hogy beavatkozzon egy EU-tagország és NATO-tagállam területén zajló választási folyamatba. „Ez csak úgy lehetséges, ha Kijevben az egész vezetés kollektívan elveszítette az eszét, de nem igazán látszik, hogy ez megtörtént volna.”
Lehetséges forgatókönyvek a zavargásra
Rácz szerint az információhadviselésben látni egy mintát, amikor először felépítik a narratívát, amire aztán fizikai akció építhető. A jelenlegi helyzetben lehetetlen lenne Ukrajnából olyan embereket behozni, akkör képesek lennének egy ilyen akció végrehajtására, de Oroszországból behozhatók lennének. Elméletileg még ukrajnanyelvet beszélő provokátorok behozatala sem jelentene problémát. „Ne feledjük, hogy amikor 2014 tavaszán összeomlott a Janukovics-rendszer, több ezer volt Janukovics-belügyes, egy hihetetlenül brutális egység tagja menekült Oroszországba, vagy állt át a szeparatistákhoz.”
A szakértő szerint zavargás akkor lehetséges, ha a kormány nagyon szűk különbséggel, például a választási rendszer torzításai miatt nyeri meg a választást, és az ellenzék ezért tüntetni kezd, mert a korábban közzétett közvélemény-kutatások szerint ilyen forgatókönyvre nem kerülhetett volna sor. Ha egy ilyen ellenzéki tiltakozás elhúzódna, Rácz úgy véli, a rendőri erőhiány miatt nehéz lenne hosszabb ideig kontroll alatt tartani. Véleménye szerint ebben a helyzetben a kormány csak provokátorok bevetésével tudná szétoszlattatni a tüntetéseket, ezzel indokolva a rendőri beavatkozást – ahogyan ez történt a moldovai választásokon 2009 áprilisában.
A szakértő őszintén reméli, hogy ez nem fog bekövetkezni, nem utolsósorban azért, mert a rendőrség eddig a választás során nagyon korrektül viselkedett. „A Budapesti Rendőr-főkapitányság és a vidékről bevetett rendőrök a választási kampány során eddig kiválóan teljesítettek”, ahogyan azt pénteki Rendszertörő Nagykoncerten is láthattuk.
A választási eredmények elismeréséről
András Rácz kifejtette, hogy a rendszerváltás óta soha nem volt olyan eset, hogy valaki jogosan megkérdőjelezhette volna a Nemzeti Választási Iroda és a választási folyamat lebonyolításában részt vevő tízezerek munkáját. Úgy véli, a Fidesz úgynevezett „demokráciacentrumai”, melyek választási csalást figyelnek, aláássák a bizalmat a nemzeti intézmények iránt, amit mélyen felelőtlennek tart. Ez a kezdeményezés számára olyan, mint a „kommunisták a demokráciáért” frakció a Szovjetunió összeomlásakor, vagy a „farkasok a vegetáriánusokért”.
Az, hogy a kormánypárt azt mondja, ha szabálytalanságok vannak, ne a hatóságokban bízzanak, az azt ösztönzi az embereket, hogy ne a bejáratott, megbízható hatóságokban bízzanak, hanem egy politikai pártban – ami egyszerűen ésszerűtlen. „Ez a pártállam definíciója.” Arra a kérdésre, hogy vajon a Fidesz a csalásra hivatkozva megtagadhatja-e a végeredmény elismerését vereség esetén, azt válaszolta: „Elég szomorú, hogy ezt kell mondanom, de nem zárhatom ki, és ez probléma.” Őszintén reméli azonban, hogy nem jutunk el idáig.
