Az idei év elején jelentős változás történt a hazai energiaszektor szabályozásában, amely három meghatározó piaci szereplőnek kedvez. A Nemzetgazdasági Minisztérium rendeletmódosítása értelmében az MVM, az E.ON és az OPUS Global leányvállalatai mentesülnek a rezsistop különadó fizetési kötelezettség alól 2026-ban.
A kormány által bevezetett módosítás pontosan az elosztóhálózat-üzemeltetői tevékenységet végző cégeket érinti. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg a legtöbb energiaipari vállalat továbbra is köteles befizetni az extra terheket a költségvetésbe, addig a három említett nagyvállalat elosztóhálózati egységei mentességet élveznek.
A szakértők szerint ez a döntés évente több tízmilliárd forintos adóelőnyt jelenthet a kedvezményezett cégeknek. Az intézkedés különösen figyelemreméltó a jelenlegi gazdasági helyzetben, amikor a kormány számos más szektorban inkább növeli az adóterheket a költségvetési egyensúly javítása érdekében.
A mentesség indokaként a kormányzat a hálózatfejlesztési beruházások ösztönzését és az energiabiztonság növelését jelölte meg. Az energiapiaci szakértők egy része azonban kritikusan fogadta a döntést, mivel szerintük ez tovább torzíthatja a piaci versenyt, és hátrányos helyzetbe hozhatja a kisebb, mentességet nem élvező szolgáltatókat.
Az ellenzéki pártok már jelezték, hogy a döntést diszkriminatívnak tartják, és felvetették annak lehetőségét, hogy az intézkedés sértheti az uniós versenyjogi szabályokat. Különösen problémásnak látják, hogy a mentesség olyan vállalatokat érint, amelyek részben vagy egészben állami tulajdonban vannak, illetve kormányközeli üzleti körökhöz köthetők.
Az energiaárak befagyasztása, vagyis a rezsistop rendszere továbbra is érvényben marad a lakossági fogyasztók számára, de a mentességek miatt felmerül a kérdés, hogy hosszabb távon fenntartható-e a jelenlegi árszabályozási modell. Szakértők szerint a különadó-mentesség jelzi, hogy a kormány is érzékeli: a jelenlegi rezsicsökkentett árak mellett az energiacégek nehezen tudják finanszírozni a szükséges hálózati fejlesztéseket.
A fogyasztói érdekképviseletek aggódnak, hogy a különadó-mentesség végül a szolgáltatások minőségének romlásához vezethet, ha a kedvezményezett cégek nem fordítják a megtakarított összegeket infrastrukturális fejlesztésekre.
Az energiapiac szabályozásának változásai különösen fontosak a jelenlegi geopolitikai helyzetben, amikor Európa energiabiztonsága kiemelt kérdéssé vált. A magyar kormány lépései azt mutatják, hogy az energiaszektor stratégiai fontosságú terület, ahol a piaci versenyszempontok mellett más megfontolások is érvényesülnek.
A különadó alóli mentesség hatásai várhatóan a következő hónapokban válnak majd érzékelhetővé, amikor a kedvezményezett vállalatok közzéteszik beruházási terveiket és pénzügyi eredményeiket. A szabályozás valódi sikerét az fogja megmutatni, hogy a fogyasztók számára hozott-e érzékelhető előnyöket az energiaellátás biztonságában és minőségében.
