Az Amerikai Egyesült Államok erősödő nyomása véget vet a szerb hatalmi ambícióknak – értékelte a helyzetet a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) nemrég megjelent elemzése. A tekintélyes német lap szerint a Trump-adminisztráció új megközelítése alapjaiban rendezi át a nyugat-balkáni erőviszonyokat, ami közvetlenül érinti Magyarország és személyesen Orbán Viktor külpolitikai mozgásterét is.
A FAZ elemzése rámutat, hogy a korábbi években Szerbia ügyesen egyensúlyozott a nagyhatalmak között, kihasználva Oroszország és Kína támogatását, miközben formálisan az EU-csatlakozás felé haladt. Aleksandar Vučić szerb elnök ezt a kétarcú politikát mostanáig sikerrel folytatta, ám az új amerikai adminisztráció határozott fellépése megváltoztatta a játékszabályokat.
„Szerbia nem folytathatja tovább a kecske is jóllakjon, a káposzta is megmaradjon típusú politikáját” – idézi a lap egy névtelenséget kérő amerikai diplomatát. „A Trump-kormányzat elvárja a egyértelmű elköteleződést a nyugati értékek mellett, különösen az orosz energiafüggőség csökkentését.”
Magyarország különutas politikájának korlátai
Az amerikai nyomásgyakorlás nem csak Szerbiát, de közvetve Magyarországot is érinti. Orbán Viktor miniszterelnök az elmúlt években szoros kapcsolatokat épített ki Szerbiával, különösen az energiapolitika területén. A két ország együttműködése az orosz gázimport terén eddig mindkét félnek előnyös volt, mostantól azonban úgy tűnik, ez az együttműködés akadályokba ütközik.
A FAZ szerint az amerikai kormányzat világossá tette: a nyugat-balkáni térségben nem tolerálják tovább az orosz és kínai befolyás növekedését. A Trump-adminisztráció különösen kritikus a szerb-orosz energetikai együttműködéssel kapcsolatban, és konkrét lépéseket vár Belgrádtól az energiafüggőség csökkentésére.
„Magyarország különutas energiapolitikája eddig részben a szerb közvetítésre támaszkodott. Ha Szerbia kénytelen lesz megváltoztatni a hozzáállását, az Orbán kormány is nehéz helyzetbe kerülhet” – magyarázza a lap.
Geopolitikai átrendeződés a küszöbön
A német elemzés kitér arra is, hogy az amerikai nyomás mögött stratégiai megfontolások állnak. Washington tartósan szeretné csökkenteni Oroszország és Kína befolyását a Balkánon, és ehhez most kedvező helyzetet teremtett a Trump-adminisztráció új megközelítése.
A FAZ szerint a következő hónapokban Szerbia kénytelen lesz konkrét lépéseket tenni az energiapolitikája átalakításában. Ez magában foglalhatja az orosz gáztól való függőség csökkentését, alternatív beszállítók keresését, valamint az orosz és kínai befektetések korlátozását a kritikus infrastruktúrában.
„A szerb vezetés számára ez komoly dilemmát jelent, hiszen az orosz kapcsolatok feladása belpolitikai szempontból is kockázatos” – olvasható az elemzésben. „Vučić elnök eddig sikerrel kommunikálta a választók felé, hogy a nagyhatalmak közötti lavírozás Szerbia érdekét szolgálja.”
Orbán Viktor új stratégiája
Az elemzés szerint az amerikai nyomás Orbán Viktor külpolitikai stratégiáját is próbára teszi. A magyar miniszterelnök az utóbbi években a „Kelet és Nyugat közötti híd” szerepében tetszelgett, különösen az energiapolitikában követett pragmatikus, de az EU fősodortól eltérő irányt.
„Ha Szerbia kénytelen lesz engedni az amerikai nyomásnak, Magyarország elveszítheti egyik fontos szövetségesét a különutas energiapolitikájában” – írja a FAZ. A lap szerint Orbán már most alternatív stratégiákon dolgozik, hogy fenntarthassa mozgásterét.
A magyar kormány az elmúlt hónapokban fokozta diplomáciai aktivitását az ázsiai országok irányába, különösen az energetikai együttműködés területén. Ezzel párhuzamosan igyekszik javítani kapcsolatát az USA-val is, amit jól mutat, hogy Orbán volt az első európai vezető, aki gratulált Trumpnak a választási győzelméhez.
Energiabiztonság új alapokon
A szerb-magyar energetikai együttműködés átalakulása az egész régió energiabiztonságát új alapokra helyezheti. A FAZ szerint az amerikai nyomás hatására felgyorsulhatnak azok a folyamatok, amelyek csökkentik a régió orosz energiafüggőségét.
„Az amerikai diplomácia nem titkoltan arra törekszik, hogy a nyugat-balkáni országok és Közép-Európa számára alternatív energiaforrásokat biztosítson” – írja a német lap. Ez magában foglalhatja az LNG-terminálok fejlesztését, új gázvezetékek építését és a megújuló energiaforrások térnyerésének támogatását.
A lap szerint Magyarország számára ez kihívást és lehetőséget is jelent. Az orosz energiától való függőség csökkentése rövid távon gazdasági nehézségekkel járhat, hosszú távon azonban növelheti az ország energiabiztonságát.
Mit hoz 2025?
A FAZ elemzése szerint 2025 kritikus év lesz mind a szerb, mind a magyar energiapolitika szempontjából. Az amerikai nyomás valószínűleg tovább erősödik, miközben Szerbia és Magyarország igyekszik megtartani mozgásterét.
„Vučić elnök és Orbán miniszterelnök hasonló helyzetben van: mindkettőjüknek egyensúlyozniuk kell a nyugati elvárások és a keleti kapcsolatok között” – olvasható az elemzésben. A különbség az, hogy míg Szerbia EU-csatlakozási ambíciói miatt kiszolgáltatottabb helyzetben van, Magyarország EU-tagként valamivel nagyobb mozgástérrel rendelkezik.
A német lap szerint a következő hónapokban mind Belgrád, mind Budapest részéről várhatók olyan lépések, amelyek demonstrálják a nyugati értékek melletti elköteleződést, miközben a háttérben igyekeznek fenntartani a jó kapcsolatokat keleti partnereikkel is.
Az azonban egyértelmű, hogy a Trump-adminisztráció határozott fellépése alapjaiban változtatja meg a nyugat-balkáni erőviszonyokat, és ennek hatása Magyarország külpolitikai és energetikai mozgásterére is jelentős lesz.
