Az Európai Unió tagállamainak képviselői csütörtökön megegyeztek a háborús Ukrajna elleni orosz agresszió miatt Oroszország ellen bevezetendő új, 21. szankciócsomag részleteiről. Az ír elnökség által koordinált miniszteri megbeszélések után közzétett egyetértés új fejezetet nyit az uniós szankciós politikában, ugyanis ez az első nagyobb csomag, amelyet az áprilisban történt magyar kormányváltás után dolgoztak ki és tárgyaltak meg. A döntés megerősíti, hogy az EU – minden belső politikai változás ellenére – elkötelezett marad abban, hogy gazdasági nyomást gyakoroljon Moszkvára.
Mi van a csomagban? Kulcsfontosságú területek és változtatások
A szankciócsomag terveit Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke júniusban mutatta be. Az eredeti javaslat az orosz energiaszektort, a pénzügyi szolgáltatásokat, a kriptovalutákat és a kereskedelmet célozta volna meg. A tagállamok közötti tárgyalások azonban enyhítettek bizonyos pontokon, hogy egyhangú megegyezésre jussanak, hiszen a szankciókról minden tagállamnak egyet kell értenie.
Az egyik legfontosabb döntés az orosz olaj árssapkával kapcsolatban született. Ez a mechanizmus arra kötelezi az uniós társaságokat, hogy csak egy bizonyos árnál alacsonyabb áron szállíthassák orosz olajat harmadik országokba. A rendszer hat havonta szokott felülvizsgálaton esni át, amelyet most elhalasztottak. A Politico hírügynökség információi szerint a tagállamok egyezséget kötöttek arról, hogy a jelenlegi 44.1 dolláros határárat következő 12 hónapban nem emelik. Ennek célja, hogy „időt adjanak a piacnak a stabilizálódásra, miközben fenntartják a nyomást Oroszország bevételein”, ahogy Von der Leyen júniusban fogalmazott. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az EU nem kívánja tovább szigorítani ezt a kulcsfontosságú intézkedést a jelenlegi geopolitikai és gazdasági környezetben.
A személyekre vonatkozó intézkedéseknél is történt módosítás. A Bizottság eredeti terve az EU területéről való kitiltást irányozta volna elő mindazokra, akik az orosz invázió kezdete, 2022 februárja óta az orosz fegyveres erőknél dolgoztak. Az Euractiv híre szerint Franciaország, Olaszország és Görögország nyomására azonban ezt a rendelkezést leszűkítették. A végül elfogadott megoldás szerint csak a rövid távú uniós vízumok kiadását tilthatják meg a tagállamok, és csak azokra az egyénekre vonatkozik, akik közvetlenül vettek részt a háborús tevékenységekben.
A kereskedelem korlátozása terén a haladékot a halászat jelentette. Németország, Lengyelország és Portugália ellenállása miatt enyhítettek az orosz hal és tengeri termékek behozatalával kapcsolatos szigorúbb szabályozási terveken. Von der Leyen azonban továbbra is hangsúlyozta a drónokhoz, „bizonyos fémekhez”, ércékhez és autóalkatrészekhez szükséges áruk szankcionálásának fontosságát.
Tagállami érdekek és az alkudozás dinamikája
A tárgyalások során több tagállam is saját nemzeti érdekeit hangsúlyozta, amelyek befolyásolták a végeredményt.
- Görögország volt az, amely a legtovább ellenezte a megállapodást. Az oka egy görög cég számára kért kivétel volt, amely lehetővé tenné számára, hogy orosz földgázt szállíthasson nem uniós országokba. A kompromisszumos megoldás értelmében ezt a kérelmet egyéves, megújítható kivétellel kezelték.
- Bulgária, Olaszország támogatásával, megakadályozta, hogy a Moszkvai pátriárka, Kirill felkerüljön a szankciós listára. Őt egy korábbi, még a magyar kormányváltás előtti szankciócsomagban már megjelölték szankció alá vonásra, de akkor Magyarország vétózta a nevének felvételét.
- Ausztria is feltartotta a tárgyalásokat, amikor a saját bankjával, a Raiffeisen Bank Internationallal kapcsolatos aggályokat fogalmazott meg. Az osztrákok azon aggódtak, hogy az új szankciók hogyan érintenék a bank oroszországi tevékenységét és esetleges veszteségeit. Erről a pontról később, külön tárgyalások folytatnak.
Összefoglalva: mi változik?
A végleges egyezség értelmében körülbelül 250 új személyt és vállalatot fognak felvenni a szankciós listára, ami vagyonbefagyasztást és kitiltást jelent az EU területéről. Az eredeti tervekhez képest lefaragták ugyan a listát – amelybe eredetileg további orosz bankokat, külföldi pénzintézeteket, kriptovaluta-vállalatokat, olajkereskedőket és az árnyékflotta hajóit is bele akarták venni –, de a csomag jelentős marad.
A 21. szankciócsomag elfogadása azt mutatja, hogy az Európai Unió egyöntetű akaratáról továbbra is fenntartani a nyomást Oroszországon. Ugyanakkor egyértelművé teszi, hogy a gyakorlatban ennek az akaratnak mindig kompromisszumok árán kell megvalósulnia, mivel a 27 tagállam gazdasági érdekei és geopolitikai megítélése néha eltérő. A csomag legfontosabb gyakorlati elemei az olajárssapka befagyasztása, az új entitások listára vétele, valamint a görög kivétel, amely lehetővé teszi a bizonyos orosz energiaforrások továbbítását a globális piacra. Az egyezség üzenete kettős: az EU szolidaritása Ukrajnával továbbra is erős, de a szankciós rendszer fenntartása folyamatos alkudozást és rugalmasságot igényel a tagállamok részéről.
