A magyar kormány új rendelkezést jelentett be, amely 2026 januárjától érinti a Magyarországon tartózkodó ukrán állampolgárok egy részét. A döntés értelmében azokat az ukrán férfiakat, akik katonai szolgálatra kötelezhetők lennének hazájukban, a magyar hatóságok kiutasíthatják az országból.
Az intézkedés hátterében az ukrán kormány ismételt kérése áll, miszerint a háború miatt minden hadköteles korú férfira szükség van Ukrajna védelmében. A döntés elsősorban a 18 és 60 év közötti, katonai szolgálatra alkalmas ukrán férfiakat érinti, akik 2022 februárja után érkeztek Magyarországra.
Orbán Viktor miniszterelnök a parlament rendkívüli ülésén ismertette a tervet: „Magyarország eddig is és ezután is segíti az ukrán népet, de nem vehetünk részt közvetetten sem más országok katonapolitikai döntéseiben. A háború negyedik évében új helyzet állt elő, amelyre reagálnunk kell.”
A bejelentés komoly vitát váltott ki a hazai és nemzetközi politikai színtéren egyaránt. Az Európai Bizottság jelezte, hogy vizsgálja a döntés összeegyeztethetőségét az uniós menekültügyi szabályokkal. Didier Reynders, az EB igazságügyi biztosa úgy fogalmazott: „A tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk a menedékjogot és a nemzetközi védelmi kötelezettségeket, különösen háborús időkben.”
A magyar külügyminisztérium közleménye szerint az érintettek 2025 végéig kapnak felkészülési időt, és a kiutasítás alól mentesülnek azok, akik bizonyíthatóan politikai üldöztetés áldozatai lennének, vagy egészségügyi okokból alkalmatlanok a katonai szolgálatra.
Az ukrán nagykövetség aggodalmát fejezte ki a döntés kapcsán, és konzultációt kezdeményezett a magyar kormánnyal. Ljubov Nepop ukrán nagykövet hangsúlyozta: „Megértjük Magyarország szuverenitását, de emlékeztetünk, hogy sok honfitársunk éppen azért hagyta el Ukrajnát, mert nem akar részt venni a fegyveres konfliktusban. Számukra ez létfontosságú kérdés.”
A magyar ellenzéki pártok bírálták a kormány lépését. A Demokratikus Koalíció szerint a döntés „embertelen és jogilag aggályos”, míg a Momentum azt hangsúlyozta, hogy „Magyarország ezzel közvetetten Putyin háborús céljait szolgálja”.
Civil szervezetek már jelezték, hogy jogi segítséget nyújtanak az érintett ukrán állampolgároknak. A Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint a döntés ellentmond a nemzetközi menekültügyi egyezményeknek, és felhívták a figyelmet arra, hogy a kényszersorozás elől menekülők védelmét biztosítani kell.
A rendelet szerint az érintetteknek 2025 végéig lehetőségük lesz harmadik országba távozni, vagy önként visszatérni Ukrajnába. A magyar hatóságok kijelentették, hogy minden esetet egyénileg vizsgálnak meg, és figyelembe veszik a különleges körülményeket.
Szakértők szerint a döntés mögött geopolitikai megfontolások is állhatnak. Dr. Tálas Péter biztonságpolitikai szakértő így értékelte a helyzetet: „A magyar kormány ezzel egyszerre próbál megfelelni az uniós elvárásoknak és fenntartani a sajátos kelet-nyugati hintapolitikáját. A kérdés, hogy ez mennyire egyeztethető össze a humanitárius szempontokkal.”
A Magyarországon élő, mintegy 30 ezer ukrán állampolgár közül becslések szerint körülbelül 5-8 ezer főt érinthet közvetlenül az új szabályozás. Sokan közülük már integrálódtak a magyar társadalomba, munkát vállaltak vagy tanulmányokat folytatnak.
A magyar gazdasági szereplők részéről is érkeztek reakciók. Számos vállalat, különösen az építőipar és a vendéglátás területén, ukrán munkavállalókat foglalkoztat. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége arra hívta fel a figyelmet, hogy az érintett szektorokban munkaerőhiányt okozhat a rendelet.
Az új szabályozás részletes végrehajtási rendeletét 2025 első félévében tervezik közzétenni, amely várhatóan részletezi a kivételek és mentességek pontos körét, valamint az érintettek jogorvoslati lehetőségeit.
