„Én öreg vagyok, nekem már mindegy, csak Magyar Péter ne legyen” – mondja a 74 éves Sári néni egy apró Heves megyei faluban. Eleinte mosolyog, ám a Tisza Párt elnökének nevére eltorzul az arca. Fél attól, hogy Ukrajnába küldik az unokáit és elveszik a nyugdíjasok pénzét. Szerinte Magyar Péter hazudik, és ahogy mondja, a hazug embert hamarabb utolérik, mint a sánta kutyát.
Sári néni nem az egyetlen, aki a Heves megyei 2-es számú választókerületben indulatosan beszél a Tisza elnökéről. Több településen járva nem egy nyugdíjas szidta feltűnő hevvel Magyar Pétert. Amikor ezeket a tapasztalatokat visszaküldjük a körzet Tisza-párti országgyűlési képviselőjelöltjének, Kiss Jánosnak, ő nem vitatja, hogy a pártelnök személyiségjegyei nem mindenkinek tetszenek, de ezt nem látja különösebb problémának.
„Én mindig azt szoktam mondani, hogy nézzük a célt. 16 évnyi kétharmadot csak egy olyan emberrel lehet megváltoztatni, aki markáns, karizmatikus, néha kemény, de tudja, hogy mi a cél, és azt képviseli” – fejtegeti Kiss János.
Választási hangulat a Heves 2-es körzetben: elégedetlenség és kihívások
Sári néni és a kampány hangulata
„Én mindig azt szoktam mondani, hogy nézzük a célt. 16 évnyi kétharmadot csak egy olyan emberrel lehet megváltoztatni, aki markáns, karizmatikus, néha kemény, de tudja, hogy mi a cél, és azt képviseli”
A körzetben való járáskor az a tapasztalat, hogy amikor a helyieket a kampányról és a választásról kérdezzük, inkább az országos politikai témákat vetik fel, nem a helyi ügyeket. Ilyenkor úgy tűnik, nem feltétlenül a Tisza Pártnak áll a zászló ebben a körzetben. Erősen árnyalja viszont a képet, hogy amikor ugyanezeket az embereket a mindennapi gondjaikról faggatjuk, akkor hamar kiderül: elégedetlenek a kormány és a Fidesz teljesítményével.
Ez mutatja a 66 éves, Jóskaként bemutatkozó, állattartással foglalkozó férfi esete is. Hosszan panaszkodik, hogy vemhes kecskéjét kóbor kutyák támadták meg, és miattuk már a tyúkjai is fogyóban vannak, de amikor a hatóságok, hivatalok segítségét kérte, egyedül maradt. Elégedetlen az utcák állapotával is, szerinte sok a szemét, nagy a kosz, közben pedig a hatalmasságok – jön egyre nagyobb indulatba – „úgy sétálgatnak, mintha a párizsi Champs-Élysée-n lennének”.
És bár ezek alapján úgy tűnhet, Jóska biztos Tisza-szavazó lesz, a panaszáradata után nyugodtan állapítja meg, hogy azért azt nem szeretné, ha változás lenne a választás után: „Keresztények vagyunk, nem kell a homokos propaganda meg Brüsszel!”. Ez a mondat egyben összefoglalja a körzet egyik legnagyobb kihívását és politikai valóságát: a helyi problémákkal való mély elégedetlenség és az országos, ideológiai síkon való tartózkodás gyakran külön utakon jár.
A gyöngyösi központú Heves 2-es választókerülethez összesen 56 település tartozik, és hét jelölt indul: Horváth László (Fidesz-KDNP), Kiss János (Tisza Párt), Seres-Polyák Katalin (Mi Hazánk), Varga János (DK), Győrffy Péter (MKKP) és Kozma Péter (A Szolidaritás Pártja-Munkáspárt). A kampány hangulata egy helyi politikus megfogalmazásában összefoglalva: „A Fidesz egy aránylag jó politikusból tud egy rosszat csinálni, ilyen ez a rendszer.” Ez utalhat a kampány meglehetősen durva hangvételére, ahol a közéleti szereplők személye gyakran kerül előtérbe a politikával szemben.
A helyiek elmondása alapján a kampány leginkább a plakátok és a megosztó, országos üzenetek szintjén zajlik, miközben a falvakban, kisvárosokban élők konkrét aggályai – az elvándorlás, a helyi gazdaság nehézségei, a közszolgáltatások minősége – kevésbé kerülnek reflektorfénybe. A választás itt is arról szól, hogy az emberek vajon a mindennapjaik tapasztalatai, vagy az általuk félelemként vagy reményként felrajzolt országyos képek alapján hozzák-e meg a döntésüket április 12-én.
