Az elmúlt években a magyar mezőgazdasági termelők különösen nagy áringadozásokkal szembesültek. A változékony időjárási viszonyok, a nemzetközi piaci mozgások és a geopolitikai feszültségek mind hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdálkodók gyakran kiszolgáltatott helyzetben érezték magukat az árak alakulásával kapcsolatban. 2024-ben azonban több olyan eszköz és stratégia is rendelkezésre áll, amelyekkel a termelők aktívabban befolyásolhatják a termékekért kapott árakat.
A jelenlegi piaci helyzet és kihívások
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet legfrissebb adatai szerint a mezőgazdasági termelői árak átlagosan 8,2%-kal csökkentek az előző évhez képest. Ez a tendencia különösen a gabonatermelőket érinti hátrányosan, miközben az állattenyésztők esetében valamivel kedvezőbb a helyzet. A KSH adatai azt mutatják, hogy a búza felvásárlási ára 15%-ot esett, míg a kukorica esetében 17%-os volt a visszaesés az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva.
„A termelők számára az egyik legnagyobb probléma, hogy jellemzően árvételezők, nem pedig árbefolyásolók. Ez különösen igaz a kisebb gazdaságokra” – fogalmazott egy mezőgazdasági szakértő a helyzettel kapcsolatban.
Hatékony stratégiák az árak befolyásolására
1. Termelői csoportok és szövetkezetek erősítése
A termelői összefogás az egyik leghatékonyabb módja annak, hogy a gazdálkodók növeljék piaci alkupozíciójukat. Az Agrárminisztérium adatai szerint azok a termelők, akik szövetkezeti formában értékesítik termékeiket, átlagosan 7-12%-kal magasabb árat érhetnek el.
„Egyedül egy 50 hektáros gazda gyakorlatilag semmilyen hatással nincs a piaci árakra. De ha 50 ilyen gazda összefog, már képesek lehetnek tárgyalni a felvásárlókkal” – hangsúlyozta egy agrárközgazdász.
A termelői csoportok nemcsak az értékesítésben, hanem a beszerzésben is előnyöket jelentenek, hiszen nagyobb tételben vásárolva a műtrágya, növényvédő szerek és vetőmagok ára is kedvezőbb lehet.
2. Tárolókapacitás bővítése és rugalmas értékesítés
A terményárak jellemzően a betakarítás időszakában a legalacsonyabbak. A megfelelő tárolókapacitás lehetővé teszi, hogy a gazdák ne kényszerüljenek azonnal piacra dobni termékeiket.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara felmérése szerint azok a gazdálkodók, akik képesek terményeik legalább 50%-át tárolni, és rugalmasabban időzíteni az értékesítést, akár 15-20%-kal magasabb árat is elérhetnek.
„A tárolási kapacitás olyan, mint egy biztosítási kötvény. Lehetővé teszi, hogy kivárjuk a jobb árakat” – jegyezte meg egy 200 hektáros gazdaságot művelő termelő.
Az Agrárminisztérium 2024-ben folytatja a tárolókapacitás bővítését célzó támogatási programját, amely különösen a kis- és középméretű gazdaságok számára jelenthet segítséget.
3. Értéknövelés és feldolgozás
A mezőgazdasági termékek feldolgozásával jelentősen növelhető a hozzáadott érték és csökkenthető a piaci kiszolgáltatottság. A feldolgozott termékek ára általában stabilabb, és kevésbé van kitéve a szezonális ingadozásoknak.
„Már egy egyszerű tisztítás, válogatás vagy csomagolás is 20-30%-kal növelheti a termék értékét” – mutatott rá egy élelmiszeripari szakértő.
Az Agrárminisztérium idei adatai szerint a gazdaságok mindössze 12%-a végez valamilyen szintű feldolgozást, pedig ez az arány jelentősen növelhető lenne. A Vidékfejlesztési Program keretében 2024-ben is elérhetőek lesznek olyan pályázati források, amelyek a helyi feldolgozókapacitás fejlesztését támogatják.
4. Közvetlen értékesítési csatornák kiépítése
A rövid ellátási láncok, mint a termelői piacok, közösségi támogatott mezőgazdaság (CSA) vagy az online értékesítés, lehetővé teszik a termelők számára, hogy kiiktassák a közvetítőket, és közvetlenül a fogyasztóknak értékesítsenek.
A NAK adatai szerint a közvetlen értékesítésben résztvevő termelők átlagosan 25-40%-kal magasabb árat érnek el, mint a hagyományos értékesítési csatornákon keresztül.
„Hetente kétszer járok piacra, és bár ez több munkával jár, de a bevételem harmadával nőtt, amióta közvetlenül értékesítek” – osztotta meg tapasztalatait egy zöldségtermesztő.
5. Szerződéses termelés és előre rögzített árak
A hosszú távú szerződések biztonságot nyújthatnak az áringadozásokkal szemben. Bár nem mindig a legmagasabb árat garantálják, de kiszámíthatóságot biztosítanak, ami különösen értékes lehet egy bizonytalan piaci környezetben.
„A termésem 60%-át előszerződésekkel értékesítem. Lehet, hogy néha valamivel alacsonyabb árat kapok, de tudom tervezni a bevételeimet és a beruházásaimat” – nyilatkozta egy 300 hektáros gazdaság tulajdonosa.
6. Specializáció és minőségi termelés
A tömegtermelés helyett érdemes lehet specializált, magas minőségű termékek előállítására összpontosítani. A prémium minőségű vagy különleges termékek jellemzően kevésbé árérzékenyek.
„Három éve áttértünk a hagyományos búzáról a durumbúzára, és bár nehezebb a termesztése, de 30%-kal magasabb árat kapunk érte” – számolt be sikeréről egy alföldi gazdálkodó.
7. Digitalizáció és precíziós gazdálkodás
A modern technológiák alkalmazása nemcsak a termelési költségeket csökkentheti, hanem a termés minőségét és mennyiségét is javíthatja, ami közvetetten hat az elérhető árakra is.
A Magyar Nemzeti Bank becslése szerint a precíziós gazdálkodás teljes körű bevezetésével a termelési költségek akár 15-20%-kal is csökkenthetők, ami javíthatja a gazdaságok jövedelmezőségét még alacsonyabb árak mellett is.
Állami és uniós támogatások hatása az árakra
Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája (KAP) továbbra is jelentős támogatást nyújt a mezőgazdasági termelőknek. 2024-ben a közvetlen támogatások mellett különös hangsúlyt kapnak az agrár-környezetvédelmi programok és a fiatal gazdák támogatása.
„A támogatási rendszer egyre inkább a fenntartható és környezetbarát gazdálkodást preferálja. Azok a termelők, akik képesek alkalmazkodni ehhez az irányhoz, jelentős többletbevételre tehetnek szert” – emelte ki egy agrártámogatásokkal foglalkozó szakértő.
Piaci információk és előrejelzések jelentősége
A naprakész piaci információk birtokában a gazdálkodók megalapozottabb döntéseket hozhatnak az értékesítés időzítésével kapcsolatban. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara rendszeresen közzétesz piaci elemzéseket és előrejelzéseket, amelyek segíthetik a termelőket a tájékozódásban.
„Heti rendszerességgel figyelem a piaci jelentéseket, és ezek alapján döntök az értékesítésről. Tavaly ennek köszönhetően sikerült 12%-kal jobb árat elérnem a kukoricáért” – osztotta meg egy termelő.
Kockázatkezelési eszközök
Az árkockázatok kezelésének fontos eszközei lehetnek a különböző biztosítási termékek és a határidős ügyletek. Ezek használata még nem terjedt el széles körben a magyar gazdálkodók körében, de egyre többen ismerik fel előnyeiket.
„A határidős szerződések segítségével már ültetés előtt rögzíthetem a termény árát, ami nagy biztonságot ad. Persze, ha nagyon felmennek az árak, akkor kevesebbet nyerek, de a kockázatom is kisebb” – magyarázta egy szakértő.
Összegzés
A mezőgazdasági árak befolyásolása összetett feladat, ami nem oldható meg egyetlen módszerrel. A sikeres stratégia általában több megközelítés kombinációját igényli, figyelembe véve a gazdaság méretét, termelési profilját és a helyi piaci viszonyokat.
A termelői összefogás, a tárolókapacitás bővítése, az értéknövelő feldolgozás, a közvetlen értékesítési csatornák kiépítése, a szerződéses termelés, a specializáció és a digitalizáció mind olyan eszközök, amelyekkel a gazdálkodók aktívabban befolyásolhatják az árakat 2024-ben.
„A mezőgazdaságban sosem leszünk képesek teljesen uralni az árakat, hiszen túl sok a külső tényező. De ha okosan kombinálunk több módszert, jelentősen csökkenthetjük a kiszolgáltatottságunkat” – foglalta össze egy agrárközgazdász.
A magyar gazdálkodók előtt álló kihívások jelentősek, de a megfelelő stratégiával és az elérhető támogatások kihasználásával növelhetik versenyképességüket és javíthatják jövedelmezőségüket a változékony piaci környezetben is.