A Tesco magyarországi vezetése határozott állásfoglalást adott ki az árrésstop rendszerével kapcsolatban, világossá téve, hogy a kiskereskedelmi lánc szerint eljött az ideje a korlátozó intézkedések kivezetésének. Palinkás Zsolt, a Tesco magyarországi vezérigazgatója a vállalat budapesti központjában tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: „A jelenlegi piaci körülmények között az árrésstop már több kárt okoz, mint hasznot.”
A vezérigazgató konkrét számokkal támasztotta alá álláspontját. Az MNB legfrissebb adatai szerint az infláció 2024 első negyedévében stabilan 3,5% körül alakult, ami jelentős javulás a korábbi évek kétszámjegyű értékeihez képest. A KSH felmérései pedig azt mutatják, hogy az élelmiszerárak növekedése is jelentősen lassult az elmúlt hónapokban.
„Az árrésstop bevezetésekor 2022-ben valóban rendkívüli helyzet állt elő az energia- és nyersanyagárak robbanása miatt. A kormány szándéka érthető volt: védeni a fogyasztókat az áremelkedés terhétől. Ma azonban már más gazdasági környezetben működünk” – fogalmazott Palinkás.
A Tesco álláspontja szerint az árrésstop fenntartása három területen okoz komoly problémákat. Először is torzítja a piaci versenyt, mivel egyes termékcsoportokat és kereskedőtípusokat hátrányosan érint másokkal szemben. Másodszor, a beszállítói láncban feszültségeket teremt, mivel a kiskereskedők kénytelenek a beszállítóikra hárítani a korlátozások egy részét. Harmadszor pedig akadályozza a hosszú távú beruházásokat, amelyek végső soron a magyar fogyasztók érdekeit szolgálnák.
A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi elemzése is arra mutatott rá, hogy az árszabályozás hosszú távon kontraproduktív lehet. Az MNB jelentése szerint „a piaci mechanizmusokat hosszú időn át felülíró beavatkozások csökkenthetik a szektor hatékonyságát és innovációs képességét.”
Palinkás Zsolt konkrét javaslatot is megfogalmazott: „Úgy látjuk, hogy 2025 első negyedévében lehetne fokozatosan kivezetni a korlátozásokat, így a piac szereplői és a fogyasztók is fel tudnának készülni a változásra.”
A Tesco javaslata szerint a kivezetés három lépcsőben történne: először az alapvető élelmiszereken kívüli termékcsoportoknál szűnne meg a korlátozás, majd az alapvető élelmiszerek egy részénél, végül 2025 közepére teljesen helyreállna a piaci árképzés szabadsága.
A kiskereskedelmi lánc hangsúlyozza, hogy nem az árak azonnali emelését tervezi, hanem a normál piaci működés visszaállítását szorgalmazza. „Versenyképes árakkal és promóciókkal továbbra is vonzó alternatívát kívánunk nyújtani a magyar fogyasztóknak” – ígérte a vezérigazgató.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) támogatja a Tesco javaslatát. Vámos György, az OKSZ főtitkára elmondta: „A szövetség tagjai egyetértenek abban, hogy a jelenlegi gazdasági környezetben felül kell vizsgálni az árrésstopot, mivel az már nem szolgálja eredeti célját.”
Gazdasági elemzők szerint a kormány dilemmája érthető: egyrészt az árstabilitás fenntartása politikai szempontból is fontos, másrészt a piaci torzítások hosszú távon károsak lehetnek a magyar gazdaság számára.
A GKI Gazdaságkutató friss elemzése szerint az árrésstop kivezetése rövid távon 1-2 százalékponttal növelhetné az inflációt, de hosszabb távon egészségesebb piaci környezetet teremtene, ami végső soron a fogyasztóknak is előnyös lenne a választék bővülése és a minőség javulása révén.
A Pénzügyminisztérium egyelőre nem kívánt reagálni a Tesco javaslatára, de korábbi nyilatkozatokban Varga Mihály pénzügyminiszter jelezte, hogy a kormány folyamatosan értékeli a gazdasági intézkedések hatásosságát, és nyitott azok felülvizsgálatára, amennyiben a gazdasági körülmények ezt indokolják.
A kiskereskedelmi szektor képviselői egyetértenek abban, hogy az árrésstop kivezetéséről szóló döntést érdemes lenne mielőbb meghozni, hogy a piaci szereplők időben fel tudjanak készülni a változásra. „Ha most születik döntés, az kellő felkészülési időt biztosít mind a kereskedőknek, mind a beszállítóknak és a fogyasztóknak is” – hangsúlyozta Palinkás.
Az Európai Bizottság korábban már jelezte fenntartásait a magyarországi árszabályozással kapcsolatban, rámutatva, hogy az hosszú távon ellentétes az egységes európai piaci elvekkel. Több uniós tagállam tapasztalata azt mutatja, hogy a piaci mechanizmusok működtetése hosszú távon hatékonyabban kezeli az áringadozásokat, mint a közvetlen állami beavatkozás.
A fogyasztóvédelmi szervezetek ugyanakkor óvatosságra intenek. A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége szerint fontos, hogy a kivezetés fokozatos legyen, és kísérje megfelelő tájékoztatási kampány. „A fogyasztóknak joguk van tudni, mi várható, és fel kell készülniük az esetleges változásokra” – nyilatkozta Baranovszky György, a szövetség elnöke.
A Tesco kezdeményezése várhatóan intenzív szakmai vitát indít el a következő hetekben az árrésstop jövőjéről. A kormány döntése nemcsak a kiskereskedelmi szektorra, hanem a teljes magyar gazdaságra jelentős hatással lehet, különösen a 2025-ös gazdasági kilátások tekintetében.