Gödön napelemparkot tervez a Samsung SDI 30 hektáron

A gödi Samsung SDI, amely Magyarország egyik legnagyobb ipari foglalkoztatója, 30 hektáros napelemparkot épít a településen. A beruházás léptéke önmagában is figyelemre méltó: a tervezett terület nagyjából 42 futballpályának felel meg. Ez nemcsak a Samsung hazai jelenlétének újabb fejezete, hanem azt is jelzi, hogy a nagy ipari fogyasztók egyre inkább saját energiatermelésre váltanak.

A döntés időzítése különösen érdekes. Magyarországon az elmúlt évek energiaár-robbanása és a megújuló energia iránti politikai elkötelezettség találkozik ebben a projektben. A Samsung SDI akkumulátorgyárat üzemeltet Gödön, ami rendkívül energiaigényes tevékenység. Egy ilyen létesítmény éves villamosenergia-fogyasztása könnyen elérheti a több tízezer megawattórát, ami kis településnyi fogyasztásnak felel meg.

Nézzük a számokat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025-ben Magyarország villamosenergia-termelésének körülbelül 15 százaléka származott megújuló forrásokból. Ez EU-s összehasonlításban szerény teljesítmény, az Európai Unió átlaga ugyanebben az időszakban meghaladta a 40 százalékot. A 30 hektáros napelempark – feltételezve, hogy modern, hatékony napelemekkel dolgozik – évi körülbelül 35-40 gigawattóra villamos energiát termelhet. Ez önmagában egy kisváros teljes éves áramfogyasztását fedezné.

Az energetikai függetlenség felé tett lépés a Samsung számára komoly gazdasági értelmet is hordoz. Az elmúlt két évben a magyarországi ipari villamosenergia-árak kilowattóránként átlagosan 40-60 forint között mozogtak, ami európai összehasonlításban is jelentős összeg. Saját napelemparkkal a Samsung kiszámíthatóbbá teheti energiaköltségeit, ami hosszú távú tervezésben kulcsfontosságú.

Mit mutatnak a számok a gödi beruházásról

A Samsung SDI gödi jelenléte 2018 óta folyamatosan bővül. A cég akkumulátor-cellagyárat üzemeltet, amely elektromos járművek és egyéb alkalmazások számára gyárt. A Pénzügyminisztérium által nyilvánosan elérhető befektetési adatok szerint a Samsung magyarországi beruházásai meghaladják az 1500 milliárd forintot, ami az egyik legnagyobb külföldi működőtőke-befektetés az országban.

A 30 hektáros napelempark mérete nemzetközi összehasonlításban is számottevő. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon 2025 végén nagyjából 6000 megawatt összes napelemes kapacitás működött, ami az elmúlt öt évben megtízszereződött. A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) dominálnak, de az ipari méretű naperőművek aránya fokozatosan nő.

Egy 30 hektáros napelempark tipikusan 20-25 megawatt névleges teljesítményű lehet. Ez az összteljesítmény évi körülbelül 25-30 millió kilowattóra villamos energiát termelhet magyarországi napsütési viszonyok mellett. Ezek a számok persze függ­nek az alkalmazott technológiától – a modern bifaciális napelemek, amelyek mindkét oldalukkal hasznosítják a napfényt, akár 15-20 százalékkal magasabb energiahozamot is elérhetnek.

Az energiatermelés ingadozó jellege miatt a Samsung valószínűleg nem tudja teljes energiaszükségletét napenergiával fedezni. A napelemek télen kevesebbet termelnek, borult időben szinte semmit, éjszaka pedig egyáltalán nem működnek. Egy akkumulátorgyár viszont folyamatos, megbízható energiaellátást igényel. Ezért a napelempark valószínűleg a teljes fogyasztás 20-30 százalékát fedezheti – ami így is jelentős megtakarítást jelent.

A beruházás mérete pénzügyi szempontból is érdekes. Nemzetközi szakmai becslések szerint egy megawatt napelemes kapacitás telepítése jelenleg 200-250 millió forintba kerül, beleértve a napelemeket, tartószerkezeteket, invertereket és a hálózatra kapcsolást. Ez alapján a gödi projekt értéke körülbelül 4-6 milliárd forint lehet. Ez megegyezik a sajtóban megjelent becslésekkel.

A Samsung döntése nem egyedülálló. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint 2024-ben és 2025-ben több tucat ipari méretű napelemprojekt kapott engedélyt Magyarországon. Az ipari fogyasztók felismerték, hogy saját termeléssel csökkenthetik kitettségüket az energiaárak ingadozásával szemben.

Hogyan hat a helyi közösségre a beruházás

Göd lakossága nagyjából 20 ezer fő, ami közepes méretű magyarországi településnek számít. A Samsung jelenléte drámaian átalakította a helyi gazdaságot és munkaerőpiacot. A KSH területi statisztikái szerint Göd az egyik legalacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkező település Pest megyében – az aktív korú lakosság gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságban van.

A napelempark építése átmenetileg újabb munkaerőigényt teremt. Egy ekkora projekt megépítése jellemzően 12-18 hónapot vesz igénybe, és építése alatt 100-150 munkavállalót foglalkoztat. Ezek azonban többnyire ideiglenes pozíciók – villanyszerelők, építőmunkások, projektmenedzserek. Az üzemeltetési fázisban a napelemparkok viszonylag kevés állandó munkaerőt igényelnek, általában 5-10 főt karbantartásra és felügyeletre.

A földhasználat kérdése mindig érzékeny téma. 30 hektar jelentős terület, és ha mezőgazdasági művelésből vonják ki, az hatással van a helyi gazdálkodásra. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint Magyarországon az elmúlt években évente körülbelül 2000-3000 hektár mezőgazdasági terület került napelempark alá. Ez országos szinten még mindig kevesebb mint a teljes mezőgazdasági terület 0,1 százaléka, de lokálisan koncentrált hatásai lehetnek.

Érdemes megnézni, mit jelent ez pénzügyileg a helyi önkormányzat számára. Az iparűzési adó a vállalkozások helyi bevételei után kerül megfizetésre. A Samsung SDI gödi tevékenysége jelentős adóbevételt generál a településnek. Bár pontos összegek üzleti titoknak minősülnek, a hasonló méretű ipari létesítmények évi százmilliós nagyságrendű helyi adókat fizetnek.

A napelempark maga nem termel bevételt klasszikus értelemben – a Samsung saját felhasználásra termeli az energiát –, de az iparűzési adó alapját közvetetten befolyásolhatja, ha csökkenti a működési költségeket és javítja a rentabilitást. A településeknek ugyanakkor elvileg az ingatlanadóból is származhat bevétel, bár az ipari ingatlanok adózása komplex kérdés.

Magyarország megújuló energia-stratégiája számokban

A gödi Samsung-beruházás szélesebb kontextusba helyezése érdekében érdemes megnézni Magyarország megújuló energia teljesítményét. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2024-ben Magyarország bruttó végső energiafogyasztásának 16,2 százaléka származott megújuló forrásokból. Ez a 2030-ra kitűzött 21 százalékos EU-s nemzeti cél alulmúlása felé mutat.

A megújuló források közül a biomassza még mindig a legnagyobb részarányt képviseli – ez főként fatüzelést jelent háztartásokban és hőerőművekben. A napenergia viszont gyorsan zárkózik. 2020-ban Magyarországon kevesebb mint 1000 megawatt napelemes kapacitás működött, 2025 elejére ez meghaladta a 6000 megawattot. Ez több mint hatszorosára növekedés öt év alatt.

A dinamikus növekedés mögött több tényező áll. Egyrészt a napelem-technológia ára drasztikusan csökkent az elmúlt évtizedben. Az International Renewable Energy Agency adatai szerint egy megawatt napelemes kapacitás költsége 2010 és 2024 között körülbelül 90 százalékkal esett vissza világszinten. Ez a technológiát gazdaságosan versenyképessé tette hagyományos energiaforrásokkal szemben.

Másrészt a magyarországi támogatási rendszer is ösztönözte a bővülést. A háztartási méretű kiserőművek (HMKE) egyszerűsített engedélyezése és kedvező visszatáplálási konstrukciója révén több százezer magyar háztartás telepített napelemet. A Mavir, a magyar villamosenergia-rendszer irányítója 2025 eleji adatai szerint körülbelül 450 ezer HMKE működött országszerte, összesen mintegy 4500 megawatt kapacitással.

Az ipari méretű naperőművek létesítése viszont bonyolultabb engedélyezési folyamatot igényel. Környezetvédelmi hatásvizsgálat, építési engedély, hálózatra csatlakozási engedély – ezek hónapokat vagy akár éveket is igénybe vehetnek. A Samsung SDI esetében a cég vélhetően integrált energetikai tervvel rendelkezik, ami felgyorsíthatta az engedélyezést.

Európai összehasonlításban Magyarország még mindig lemaradásban van a napenergia hasznosításában. Németországban például 2024 végén körülbelül 88 ezer megawatt napelemes kapacitás működött, ami lakosságarányosan több mint tízszerese a magyarországinak. Hollandia, amelynek egyharmad akkora lakossága van, mint Magyarországnak, megduplázta a hazai napelemes teljesítményt.

A lemaradás részben földrajzi adottságokból fakad – Dél-Európa naposabb –, de inkább politikai és gazdasági tényezőkre vezethető vissza. A napsütéses órák száma Magyarországon évi 1900-2100 között mozog, ami kellően magas a hatékony napelemes termeléshez. Összehasonlításképp Németországban ez 1500-1800 óra, mégis sokkal nagyobb a kiépített kapacitás.

Mivel számolnak az ipari energiafogyasztók

Az ipari szektorban az energiaköltségek kritikus tényezők. A feldolgozóipar – amely a magyar GDP körülbelül 20 százalékát adja – különösen energiaigényes. Az akkumulátorgyártás pedig az egyik legintenzívebb ágazat.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal adatai szerint 2024-ben egy ipari nagyfogyasztó átlagosan 43 forint/kWh árat fizetett villamosenergiáért. Ez jelentős emelkedés a 2020-as 28 forint/kWh-hoz képest. Az energiaár-robbanás 2021-2022-ben sok ipari fogyasztót nehéz helyzetbe hozott.

Saját napelemes termeléssel a Samsung jelentősen csökkentheti ezt a költséget. A napelemes áram önköltségi ára – figyelembe véve a beruházási költségeket, karbantartást és a berendezés élettartamát – jelenleg körülbelül 15-20 forint/kWh között mozog. Ez nagyjából harmada-fele a hálózatról vásárolt energia árának.

Egy egyszerű számítással szemléltetve: ha a gödi napelempark évi 30 millió kilowattórát termel, és ezzel helyettesíti a hálózatról vásárolt energiát, az évi 690-840 millió forint megtakarítást jelenthet (30 millió kWh × 23-28 forint különbség). A 4-6 milliárd forintos beruházás így körülbelül 6-8 év alatt megtérülhet, ami ipari beruházáshoz elfogadható megtérülési idő.

Persze ez leegyszerűsített számítás. A valóságban számolni kell a naperőmű üzemeltetési költségeivel, a technológia elavulásával, és azzal, hogy a napelemek teljesítménye idővel csökken – általában évi 0,5-1 százalékkal. Így egy 25 év élettartamú napelemrendszer a 25. évben már csak körülbelül 80-85 százalékos teljesítményt nyújt.

Az energiaár-ingadozás kockázata különösen fontos. A 2021-2022-es energiaválság során az ipari energiaárak Magyarországon bizonyos időszakokban meghaladták a 100 forint/kWh-t is. Ilyen szélsőséges árak mellett a napelemes termelés értéke hirtelen megsokszorozódik. A Samsung saját termeléssel védekező pozíciót épít ki az ilyen sokkok ellen.

Az Európai Unió adatai szerint a megújuló energiaforrásokból származó villamos energia ára az elmúlt években stabilabb volt, mint a fosszilis tüzelőanyagokhoz kötötté. A gáz- és olajárak volatilitása – különösen a geopolitikai feszültségek idején – kiszámíthatatlanná teszi a hagyományos energiaforrásokra épülő üzleti modelleket.

Hogyan illeszkedik ez a fenntarthatósági célokhoz

A Samsung SDI anyavállalata, a dél-koreai Samsung Electronics Group jelentős fenntarthatósági vállalásokat tett. A cég 2050-re nettó zéró szén-dioxid-kibocsátást ígért globális működésében. A napelemparkokba való befektetés ennek része.

Mennyi szén-dioxid-kibocsátást takaríthat meg a gödi napelempark? A számítás a helyettesített energiaforrástól függ. Magyarországon a villamosenergia-termelés jelentős része még mindig földgázból és széntüzelésen alapul. A Mavir adatai szerint 2024-ben a magyar áramtermelés körülbelül 30 százaléka származott földgázból, további 10 százalék szénből.

A Nemzetközi Energiaügynökség módszertana szerint a magyarországi hálózati áram szén-dioxid-intenzitása körülbelül 250-300 gramm CO2/kWh. Egy 30 millió kilowattórát termelő napelempark tehát évente körülbelül 7500-9000 tonna szén-dioxid-kibocsátást takaríthat meg. Ez nagyjából 3000-4000 átlagos személygépkocsi éves kibocsátásának felel meg.

Természetesen a napelemek gyártása is energiát igényel és kibocsátást okoz. Az életciklus-elemzések azonban egyértelműen mutatják, hogy egy napelem jellemzően 2-4 év alatt megtermeli azt az energiamennyiséget, ami a gyártásához kellett. A fennmaradó 20-25 évben pedig tiszta nyereség a környezeti mérleg szempontjából.

A fenntarthatóság nemcsak a szén-dioxid-kibocsátásról szól. A napelemek hasznosítása és újrahasznosítása egyre fontosabb kérdés. Az Európai Unió szabályozása szerint a napelemes berendezéseket hulladékként megfelelően kell kezelni. A modern napelemek 85-95 százalékban újrahasznosíthatók – az üveg, alumínium és szilícium visszanyerhető.

A gödi projekt környezeti hatásvizsgálata – amely nyilvános dokumentum – várhatóan tartalmaz részletes elemzést a terület ökológiai hatásairól. A 30 hektáros terület élővilágára, vízháztartására és talajtulajdonságaira gyakorolt hatás fontos szempont. Jól megtervezett napelemparkokban a panelek alatt megmaradhat a növényzet, amely segít megőrizni a talaj minőségét és élőhelyet biztosít bizonyos állatfajoknak.

Mit jelent ez a magyar energiapiac szerkezetének

A Samsung-féle ipari napelemparkokkal szélesebb trendről van szó. A decentralizált energiatermelés – amikor a fogyasztók egyben termelők is – alapvetően átalakítja az energiapiac működését.

Hagyományosan az energiapiac centralizált volt: nagy erőművek termeltek, és elosztóhálózaton keresztül jutott el a fogyasztókhoz. Ez a modell változóban van. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal statisztikái szerint 2024-ben a decentralizált termelés – főként napelem – már a teljes magyar villamosenergia-termelés több mint 15 százalékát tette ki.

Ez komoly kihívásokat jelent a hálózat működtetése szempontjából. A napelemes termelés ingadozó – délelőtt felfut, délután lecsökken, éjszaka megszűnik. Napos hétvégéken, amikor az ipari fogyasztás alacsony, előfordulhat, hogy a napelemek túltermelnek. A Mavir adatai szerint 2024 nyarán több alkalommal is előfordult, hogy a napelemes termelés meghaladta az aktuális fogyasztás 40 százalékát.

Az ilyen pillanatokban az energiát tárolni kell, exportálni, vagy a termelést csökkenteni. Magyarország villamos energia nettó exportőrré vált bizonyos időszakokban – főként a szomszédos Szerbiába és Ukrajnába szállítunk áramot. 2024-ben összességében körülbelül 8000 gigawattóra áramot exportáltunk, miközben 6000 gigawattórát importáltunk, így a nettó egyenleg pozitív volt.

A Samsung napelempark hálózatra való hatása függ attól, hogyan csatlakozik. Ha a termelés nagyrészt helyben, a gödi gyárban kerül felhasználásra, akkor minimális a hálózati terhelés. Ha viszont a gyár szünetel, de a napelemek termelnek, az energiát vissza kell táplálni a hálózatba, ami terhelést jelent az elosztóhálózatra.

A jövő az intelligens hálózatoké – smart grid –, amelyek képesek dinamikusan menedzselni a termelést és fogyasztást. Az Európai Unió jelentős forrásokat különít el az energetikai infrastruktúra fejlesztésére. Magyarország a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Tervében 2021-2026 között több mint 200 milliárd forintot különített el energetikai célokra, beleértve a hálózatok modernizálását.

Egyszerű magyarázat: Mi történik valójában

Képzeljük el egyszerűen: a Samsung akkumulátorokat gyárt Gödön. Ehhez rengeteg áram kell, mintha egy kisváros egész nap világítana, fűtene és klímázna. Eddig ezt az áramot a hálózatról vásárolták, drágán. Most saját áramforrást építenek: egy óriási napelemparkot, ami akkora területen, mint 42 futballpálya.

A napelemek napközben áramot termelnek, amit a gyár rögtön felhasználhat. Ez olcsóbb, mint a vásárolt áram, és ráadásul környezetbarát. Persze éjszaka és téli borús napokon továbbra is a hálózatról kell áramot venni, de így is nagy megtakarítás.

A számok egyszerűen: ha 30 hektáron napelem van, az évi körülbelül 30 millió kilowattóra áramot termel. Egy átlagos magyar családi ház évente nagyjából 3000-4000 kilowattórát fogyaszt. Tehát ez a napelempark körülbelül 7500-10000 háztartás éves áramfogyasztását tudná fedezni. Persze a Samsung nem lakások, hanem a saját gyár áramellátására használja.

A beruházás 4-6 milliárd forintba kerülhet, de 6-8 év alatt megtérül az energiaszámlán spórolt pénzből. Utána még legalább 15-20 évig termel ingyen áramot – mert a napfény ingyenes, csak a berendezés kerül pénzbe. Ez olyan, mintha egyszer fizetnél egy nagy vásárlást, aztán húsz évig ingyen kapnád az árut.

A környezet szempontjából ez évi körülbelül 8000 tonna szén-dioxid-megtakarítást jelent. Ez olyan, mintha 3500 autót vennél le az útról egy évre. Nem megoldja a klímaválságot, de egy lépés a helyes irányba.

Gödnek ez újabb munkahelyeket jelent építés alatt, és hosszú távon stabilabb adóbevételt, mert a Samsung működése fenntarthatóbbá válik. Egy 30 hektáros terület persze már nem marad mezőgazdasági hasznosításban, de Magyarországon összesen nagyjából 5,3 millió hektár szántóföld van, ehhez képest a 30 hektár elhanyagolható.

Mi várható a jövőben

A gödi projekt nem elszigetelt eset. Várható, hogy más nagy ipari fogyasztók is hasonló útra lépnek. A Mercedes-Benz kecskeméti gyára, az Audi győri üzeme, a BMW debreceni létesítménye – mind jelöltek saját energiaforrás kiépítésére.

Az Európai Unió 2030-as klímacéljai szerint a megújuló energia arányát 42,5 százalékra kell emelni a bruttó végső energiafogyasztásban. Magyarország ehhez képest 21 százalékos nemzeti céllal rendelkezik, ami relatíve szerény. A 2024-es 16,2 százalékról 2030-ra 21 százalékra növelni a részarányt 4-5 százalékpontos emelkedést jelent hat év alatt.

Ez azt feltételezi, hogy évente körülbelül 1000-1500 megawatt új napelemes kapacitást kell telepíteni. A 2020-2025-ös periódusban átlagosan körülbelül 1000 megawatt épült évente, így a tempó megfelelő lehet a cél eléréséhez. Az ipari napelemparkok, mint a Samsung gödi beruházása, ebben kulcsszerepet játszanak.

A technológiai fejlődés további áresést ígér. Az International Renewable Energy Agency előrejelzései szerint 2030-ra a napelemes áram költsége további 20-30 százalékkal csökkenhet. Ez még vonzóbbá teszi az ipari befektetéseket.

A legnagyobb kérdés az energiatárolás marad. Akkumulátorok – ironikus módon pont azok, amiket a Samsung gyárt – lehetővé teszik, hogy a nappal termelt energiát éjszaka használják fel. Az energiatárolás költsége viszont még magas. Egy ipari méretű lítium-ion energiatároló rendszer telepítése megawattóránként körülbelül 150-200 millió forintba kerül.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2025-ös stratégiájában szerepel az energiatárolás ösztönzése. Ha a Samsung gödi projektje jól működik, a második fázis lehet egy energiatároló telep, amely lehetővé teszi a napelemes termelés éjszakai felhasználását is.

Tanulságok az adatokból

Mit mondanak el valójában a számok a gödi Samsung napelempark történetéből? Először is azt, hogy az ipari energiafogyasztók számára a megújuló energia már nem csak környezeti kötelezettség, hanem gazdasági racionalitás. A megtérülési idő 6-8 év egy olyan beruházásnál, amely 25-30 évig működhet, vonzó befektetés.

Másodszor, hogy Magyarország megújuló energia átállása felgyorsult, de még mindig van lemaradás az EU-átlaghoz képest. A napelemes kapacitás 2020 óta hatszoros növekedése impozáns, de még így is csak a teljes energiamix kis részét teszi ki.

Harmadszor, hogy a decentralizált energiatermelés átalakítja a piacot. Az olyan nagy fogyasztók, mint a Samsung, egyre inkább prosumerekké – termelő fogyasztókká – válnak. Ez a hálózati infrastruktúra fejlesztését és intelligens energiamenedzsmentet igényel.

Negyedszer, hogy a helyi közösségek szempontjából a nagy ipari beruházások kettős arcúak. Munkahelyek, adóbevétel és gazdasági lendület szempontjából pozitívak, de földhasználat és lokális környezeti hatás szempontjából kihívást jelentenek.

A számok azt is megmutatják, hogy a energia-átállás nem egyenletes. Európában és Magyarországon belül is hatalmas regionális különbségek vannak. Az ipari létesítmények közelében koncentrálódnak a nagy napelemparkokk beruházások, ami érthető gazdasági logika, de térségi egyenlőtlenségeket erősíthet.

Végül az adatok arra hívják fel a figyelmet, hogy az energetikai függetlenség relatív fogalom. A Samsung napelemparkkal csökkenti energiaimport-függőségét, de nem szünteti meg teljesen. Az energiamix diverzifikálása – napelem, szél, hálózati áram, esetleg jövőben energiatárolás – a kulcs a rugalmassághoz és ellenálló képességhez.

Amit a projekt az adatokon túl jelent

A gödi Samsung SDI napelempark végső soron egy szimbolikus projekt is. Jelzi, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról a megújuló energiára való átállás nemcsak klímapolitikai szlogen, hanem kézzelfogható üzleti valóság. Amikor egy globális technológiai óriás 4-6 milliárd forintot fektet napenergiába, az piacvezérelt döntés, nem filantrópia.

Jelzi azt is, hogy a magyar gazdaságban központi szerepet játszó külföldi befektetők hosszú távra terveznek. Egy 25-30 év élettartamú energetikai beruházás azt üzeni, hogy a Samsung számít arra, hogy évtizedekig jelen lesz Magyarországon.

A helyi közösségek számára ez újabb emlékeztető, hogy az ipari jelenlét átalakítja a tájat, az energiarendszert és a helyi gazdaságot. Göd már nem az a kis Duna-parti település, ami volt, hanem egy olyan ipari központ, ahol multinacionális vállalatok stratégiai döntései határozzák meg a fejlődést.

Az adatok önmagukban hidegek – hektárok, megawattok, milliárdok. De mögöttük emberek életkörülményei, környezeti hatások és gazdasági struktúrák változása húzódik. A 30 hektáros napelempark egy darabja annak a globális átalakulásnak, amit energiatranszciónak nevezünk. Magyarország ebben a folyamatban résztvevő, nem alakító.

A legfontosabb tanulság számomra mint adatújságíró számára: a számok mögött mindig történetek vannak. A gödi napelempark történet az energiafüggetlenségről, a klímaválság elleni küzdelemről, az ipari versenyképességről és a helyi közösségek alkalmazkodásáról. Az adatok segítenek megérteni ezt a történetet, de csak akkor válnak értelmessé, ha kontextusba helyezzük őket.

A jövő energiarendszere decentralizált, megújuló és intelligens lesz. A Samsung gödi napelemparkja egy mozaikkocka ebben a képben. Egyedül nem jelent sokat, de számos hasonló projekttel együtt megváltoztatja, hogyan termeljük és fogyasztjuk az energiát.