A VSquare amerikai és magyar diplomáciai forrásai szerint az amerikai konzervatív MAGA-mozgalom (Make America Great Again) köreiben már a választások előtt elkezdtek egyeztetni arról a forgatókönyvről, hogy miként alakulhat Orbán Viktor karrierje a hatalom elvesztése esetén. A terv az, hogy a volt magyar miniszterelnöknek magas pozíciót biztosítsanak az Egyesült Nemzetek Szervezetében (ENSZ).
- Nikola Gruevszki és a magyar állampolgárság mint jogi pajzs
- Cenzúra a Corvinus Egyetemen: hogyan próbálták a kormányhű káderek védeni a rezsimet a választások előtt
- Kiszivárgott kremli dokumentumok a „kognitív támadásokról” és a propagandisták finanszírozásáról
- Cseh diplomácia és kínai megfigyelés
- Összegzés: az „Orbán-rendszer” lebontása még csak most kezdődik
A kulcsfontosságú tényező itt a teljes diplomáciai mentelmi jog megszerzése, amelyet az ENSZ 1946-os egyezménye értelmében a főtitkári és főtitkár-helyettesi szintű tisztviselők kapnak meg. Ez a státusz megvédhetné Orbánt és családját az esetleges magyarországi büntetőeljárásoktól, miután Magyar Péter új kormánya már bejelentette az elmúlt évek korrupciós ügyeinek nagyszabású kivizsgálását.
A nyomozás háttere:
Az amerikai ultrakonzervatívok lojalitása és az Orbán biztonságára irányuló törekvések nem a véletlen művei. Az ideológiai partnerség mellett mélyebb háttérkapcsolatok is szerepet játszanak itt, amelyek a Steve Bannon és Budapest közötti, az európai jobboldali hálózat kiépítését célzó korábbi együttműködésre nyúlnak vissza. Arról, hogy milyen titkokat őriznek Budapesten, amelyek veszélyesek lehetnek az amerikai establishment számára, és miért kap Orbán ilyen erős védelmet a MAGA-tól, részletesen olvashat korábbi cikkünkben:
🔗 Orbán Viktor és az Epstein-akták: miért lett Budapest a kompromat széfje
Az amerikai jobboldalon kívül Javier Milei argentin elnök is támogatást nyújthat Orbánnak. Ez azért fontos, mert a következő ENSZ-főtitkári tisztség jelenlegi esélyese az argentin Rafael Grossi (a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, a NAÜ jelenlegi vezetője).
A volt miniszterelnök tengerentúli költözésének már kézzelfogható jelei vannak: lánya, Ráhel és veje, Tiborcz István már letelepedtek New Yorkban, maga Orbán pedig hosszabb amerikai utat tervez ezen a nyáron. Az ENSZ-munka „elegáns távozás” lehetne számára, amellyel elkerülhetővé válna, hogy az esetleges kiadatás megelőzése érdekében hivatalosan politikai menedékjogot kelljen kérnie az Egyesült Államokban. Maga a volt miniszterelnök az esetleges bírósági perekkel kapcsolatos újságírói kérdésekre úgy válaszolt, hogy mindig a törvények keretein belül járt el, és nincs mitől félnie.
Nikola Gruevszki és a magyar állampolgárság mint jogi pajzs
Orbán veresége sok olyan, Budapesten menedéket lelt külföldit tett nyugtalanná, akik évek óta a magyar fővárosban találtak biztonságot. Különösen a volt lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) környezetéhez tartozó azon politikusok (Zbigniew Ziobro és Marcin Romanowski) hagyták el sietve az országot, akik korábban Magyarországon bujkáltak.
Azonban stabil marad Nikola Gruevszki volt észak-macedón miniszterelnök helyzete. A volt kormányfő, aki 2018-ban menekült Budapestre a hazájában kiszabott korrupciós börtönbüntetés elől, továbbra is biztonságban érezheti magát. Magyar kormányzati források megerősítették, hogy Gruevszki már 2022-ben titokban teljes körű magyar állampolgárságot kapott „állami érdek” jogcímen.
Az új magyar kormány számára Gruevszki kiadatása rendkívül nehéz lesz. A politikai menekültstátuszt az illetékes hivatal határozatával vissza lehet vonni, de a teljes állampolgárságtól szinte lehetetlen megfosztani valakit. Ehhez a bíróság előtt kellene bizonyítani, hogy a magyar tisztviselők kenőpénzt kaptak az állampolgárság megadásáért, ami automatikusan vizsgálatot követelne a korábbi Orbán-rezsim legfelsőbb vezetése ellen is.
Cenzúra a Corvinus Egyetemen: hogyan próbálták a kormányhű káderek védeni a rezsimet a választások előtt
Nem sokkal az áprilisi választások előtt a Corvinus Egyetem (az ország vezető gazdasági felsőoktatási intézménye) törölte egy nagyszabású, a visegrádi országokban zajló orosz dezinformációval foglalkozó tudományos konferencia megrendezését. A projektet a Nemzetközi Visegrádi Alap finanszírozta, és az ukrajnai orosz háborús bűnökre (így a bucsai tragédiára és a kahovkai gát felrobbantására) adott propagandisztikus reakciókat vizsgálta.
A kutatás tisztán akadémiai jellege ellenére az egyetem vezetése egy héttel a rendezvény előtt lemondta azt, tartva a választások előtti nemkívánatos politikai visszhangtól. Tiltakozásul Kirs Eszter, az egyetemi szenátus tagja lemondott, a projekt vezetője, Rácz András vezető szakértő pedig bejelentette távozását.
A Corvinus Egyetem volt az első állami intézmény, amelyet az Orbán-kormány privatizált, és egy olyan alapítvány irányítása alá helyezett, amelyet kormányközeli szereplők és a MOL olajvállalat képviselői vezetnek (amely cég továbbra is profitál az orosz olaj tranzitjából). Az egyetem vezetése Orbán veresége után is az ő híveiből áll, magát a konferenciát pedig végül június 1-jére halasztották.
Kiszivárgott kremli dokumentumok a „kognitív támadásokról” és a propagandisták finanszírozásáról
Oknyomozó újságírók hozzáférést kaptak az orosz Elnöki Adminisztráció belső dokumentumaihoz, amelyek megmutatják, hogyan koordinálta Moszkva a hibrid különleges műveleteket Európában: a párizsi mecsetekbe dobott disznófejekkel kapcsolatos provokációktól kezdve a közép-európai országok közötti feszültségek mesterséges szítására tett kísérletekig.
Ezzel egy időben kiderült, hogy az Orbán-kormányhoz köthető Duna Intézet (Danube Institute) közvetlenül a választások előtt megduplázta a külföldi jobboldali propagandisták finanszírozását. Több mint 1,1 millió eurót osztottak szét a magyar költségvetésből amerikai konzervatívok és a MAGA-mozgalom támogatói között, akiknek cserébe az orbáni politikát kellett dicsérniük és azt a nyugati közönség felé közvetíteniük.
Cseh diplomácia és kínai megfigyelés
A szomszédos Csehországban újságírók megállapították, hogy a kínai állami tulajdonú Hikvision és Dahua cégek térfigyelő kameráit aktívan használják stratégiai létesítményekben: katonai bázisokon, fegyverraktárakban és rendőrőrsökön, ami közvetlen biztonsági kockázatot jelent.
Emellett a cseh külügyminisztériumban is aggasztó személyi változások zajlanak. Az új miniszter, Petr Macinka (egy jobboldali populista párt képviselője) tanácsadó testületet hozott létre a nyíltan orosz- és kína-barát álláspontjáról ismert Václav Klaus Intézet munkatársaiból. Ezt az új csapatot a minisztériumban már ironikusan „Klausóleumnak” nevezik, a biztonsági szakértők pedig a hibrid fenyegetések elleni állami programok leépítésétől tartanak.
Összegzés: az „Orbán-rendszer” lebontása még csak most kezdődik
Orbán Viktor veresége a 2026. áprilisi választásokon az „illiberális demokrácia” egész korszakát zárta le Magyarországon, a VSquare nyomozása azonban jól mutatja: rendszere örökségének lebontása hosszú és bonyolult folyamat lesz.
Az Orbán által létrehozott rendszer mélyen integrálódott az állami intézményekbe, az oktatásba és a nemzetközi kapcsolatokba. A kormányközeli káderek által irányított, alapítványi működésűvé tett egyetemek továbbra is cenzúrát alkalmaznak, a külföldi befolyásoló hálózatokat még mindig állami alapítványokon keresztül finanszírozzák, a korábbi szövetséges menekültek pedig, mint például Gruevszki, biztonságban vannak a magyar útleveleknek köszönhetően.
Sőt, maga a volt miniszterelnök és családja előre felkészült az Egyesült Államokba való távozásra és az ENSZ-diplomáciai mentelmi jog megszerzésére. Ez azt mutatja, hogy a választási győzelem csak az első lépés az új magyar kormány számára, amelynek szembe kell néznie a régi elit rejtett, elszánt ellenállásával, amely nem szándékozik harc nélkül feladni a pozícióit.
