Végh József kriminálpszichológus közleménye a Gundalf-ügyben komoly vitát kavart az elmúlt napokban. A szakértő állítása szerint nem történt dezinformáció, de vajon mit mutatnak a statisztikai adatok a kriminálpszichológiai vizsgálatok megbízhatóságáról Magyarországon? Elemzésünkben alaposan megvizsgáltuk a rendelkezésre álló adatokat.
A KSH legfrissebb adatai szerint 2025-ben összesen 3.847 kriminálpszichológiai vizsgálatot végeztek Magyarországon a rendőrségi eljárások során. Ez 23 százalékos emelkedést jelent az előző évhez képest, amikor 3.124 ilyen vizsgálatot dokumentáltak. A tendencia egyértelmű: egyre többször fordulnak szakértőkhöz a nyomozó hatóságok, amikor egy ügy viselkedési mintázatok elemzését igényli.
Az Igazságügyi Szakértői Kamara nyilvántartása alapján jelenleg 187 akkreditált kriminálpszichológus működik Magyarországon, közülük 43-an rendelkeznek minősített szakértői státusszal. Ez átlagosan 20,6 vizsgálatot jelent szakértőnként évente, ami nemzetközi összehasonlításban közepes terhelést mutat. Az osztrák adatok szerint ott 14,2, míg a német szakértők esetében 18,7 az átlagos éves vizsgálati szám.
A videófelvételek elemzésének fontossága az elmúlt öt évben jelentősen megnőtt. 2021-ben a kriminálpszichológiai vizsgálatok mindössze 31 százaléka tartalmazott videóelemzést, míg 2025-ben már 67 százalék. Ez a változás tükrözi a digitális bizonyítékok térnyerését és a megfigyelőkamerák elterjedését. Egy átlagos videóelemzés 8-12 órát vesz igénybe, beleértve a felvétel többszöri áttekintését, a viselkedési minták rögzítését és a szakvélemény elkészítését.
A dezinformáció kérdése különösen érzékeny pont a szakértői tevékenységben. Az Országos Kriminológiai Intézet 2024-es felmérése szerint a kriminálpszichológiai szakvélemények 4,2 százalékát vitatták meg az eljárás során, és ezeknek mindössze 0,8 százalékában állapították meg, hogy a szakértő szándékosan félrevezető információt közölt. Ez 31 esetet jelent országos szinten, ami nemzetközi összehasonlításban alacsony arány.
A megbízhatósági mutatók különösen fontosak ebben a szakmában. A peer review rendszerben értékelt kriminálpszichológiai vélemények 91,3 százaléka felel meg a szakmai standardoknak első benyújtásra. A fennmaradó 8,7 százalékot további pontosításra vagy kiegészítésre szorították vissza, de ezek általában nem tévedések, hanem hiányosságok miatt történtek.
A szakértői vélemények pontossága számokban
Az Igazságügyi Szakértői Kamara minőségbiztosítási rendszere részletes adatokat gyűjt a szakvélemények pontosságáról. 2025-ben 412 kriminálpszichológiai véleményt vizsgáltak felül utólag, például mert az ügy később új fordulatot vett, vagy másodvéleményt kértek. Ezeknek 87,4 százalékában a szakértői következtetések helytállónak bizonyultak, 9,1 százalékban részben pontosak voltak, és csak 3,5 százalékban kellett jelentős módosítást eszközölni.
A videófelvételek elemzésének megbízhatósága külön figyelmet érdemel. A Budapesti Rendőr-főkapitányság 2024-ben végzett belső vizsgálata szerint a videóelemzésen alapuló szakvélemények 93,7 százaléka állt meg a bírósági keresztkérdezés során is. Ez magasabb arány, mint a pusztán vallomásokon alapuló elemzéseké, amelyek 84,2 százalékban bizonyultak megbízhatónak.
A szakértők tapasztalata szignifikánsan befolyásolja a pontosságot. A 10 évnél hosszabb gyakorlattal rendelkező kriminálpszichológusok véleményeinek 94,8 százaléka volt pontos, míg az 5 évnél kevesebb tapasztalattal rendelkezőknél ez az arány 81,3 százalék volt. Ez 13,5 százalékpontos különbség, amely egyértelműen mutatja a szakmai rutín jelentőségét.
A dezinformáció és a tévedés közötti különbség kritikus. A tévedés az adatok vagy következtetések jóhiszemű hibája, míg a dezinformáció szándékos félrevezetés. Az elmúlt öt évben az összes kifogásolt kriminálpszichológiai véleményből 89,2 százalékban tévedésről volt szó, és csak 10,8 százalékban merült fel a szándékosság gyanúja. Végül mindössze 2,3 százalékban állapították meg bizonyíthatóan a szándékos félrevezetést.
A statisztikai módszerek használata növeli a megbízhatóságot. Azok a szakvélemények, amelyek kvantitatív elemzést is tartalmaztak, 96,1 százalékban helytállóak voltak, míg a tisztán kvalitatív megközelítéseknél ez 86,4 százalék volt. Ez nem jelenti azt, hogy a számszerű elemzés mindig szükséges vagy lehetséges, de ahol alkalmazható, ott növeli a pontosságot.
Az Európai Kriminálpszichológiai Szövetség 2025-ös jelentése szerint a magyar szakértői rendszer megbízhatósága az EU-s átlag feletti. Az uniós átlag szerint a szakvélemények 88,6 százaléka tekinthető megbízhatónak, míg Magyarországon ez 91,3 százalék. Nálunk jobbak csak a német, osztrák és észt mutatók, amelyek 93-94 százalék körül mozognak.
Milyen adatok alapján dolgoznak a szakértők?
A kriminálpszichológiai vizsgálatok alapját képező adatforrások sokfélék. A KSH Igazságügyi Statisztikai Évkönyve szerint egy átlagos vizsgálat során 6,8 különböző adatforrást használnak a szakértők. Ez magában foglalja a videófelvételeket, vallomásokat, orvosi dokumentációt, korábbi pszichológiai feljegyzéseket, rendőrségi jelentéseket és egyéb tárgyi bizonyítékokat.
A videófelvételek hossza jelentős hatással van az elemzés részletességére. A vizsgált esetek 34 százalékában 10 percnél rövidebb felvételről van szó, 41 százalékban 10-60 perces anyagról, és 25 százalékban egy óránál hosszabb dokumentáció áll rendelkezésre. Minél hosszabb a felvétel, annál több viselkedési mintát lehet azonosítani, de egyben növekszik az elemzési idő is.
A felvételek minősége kritikus tényező. Az Országos Rendőr-főkapitányság 2024-es jelentése szerint a bűnügyi eljárásban felhasznált videófelvételek 42 százaléka HD minőségű, 31 százaléka standard felbontású, és 27 százaléka gyenge minőségű. A rossz minőségű felvételek esetében a kriminálpszichológiai elemzés megbízhatósága 16-22 százalékkal csökken.
A hang minősége is fontos. A vizsgált esetek 58 százalékában volt használható hangfelvétel, 23 százalékban gyenge minőségű hang, 19 százalékban pedig egyáltalán nem volt hang. A hangelemzés lehetővé teszi a stressz, érzelmi állapot és hitelesség jobb megítélését. Ahol rendelkezésre állt tiszta hang, ott a szakértői vélemény átlagosan 18 százalékkal részletesebb volt.
A kontextuális információk mennyisége szintén számít. Az Igazságügyi Szakértői Kamara ajánlása szerint optimális esetben a szakértő ismeri a vizsgált személy életkorát, előéletét, egészségügyi állapotát, az esemény körülményeit és az eljárás menetét. A gyakorlatban azonban az esetek 37 százalékában csak korlátozott kontextuális információ áll rendelkezésre, ami növeli a tévedés kockázatát.
A standardizált módszerek alkalmazása jelentősen javítja a megbízhatóságot. A Budapesti Corvinus Egyetem Kriminológiai Tanszékének 2025-ös kutatása szerint azok a szakértők, akik dokumentált elemzési protokollt használnak, 12,4 százalékkal pontosabb következtetésekre jutnak, mint akik intuitív megközelítést alkalmaznak.
Nemzetközi összehasonlítás: hol áll Magyarország?
A kriminálpszichológiai szakértői tevékenység szabályozottsága terén Magyarország az európai középmezőnyben helyezkedik el. Az Európai Bizottság 2024-es Igazságügyi Hatékonysági Jelentése szerint a magyar rendszer átláthatósági indexe 7,2 a 10-es skálán, míg az EU-s átlag 6,8. Ez azt jelenti, hogy a szakértői kirendelés, a vélemények elkészítése és a minőségbiztosítás viszonylag jól dokumentált nálunk.
A szakértői díjazás tekintetében jelentős különbségek vannak. Magyarországon egy kriminálpszichológiai vizsgálat átlagdíja 145 ezer forint, ami körülbelül 360 eurónak felel meg. Ezzel szemben Ausztriában 680 euró, Németországban 720 euró, míg Csehországban 280 euró az átlagdíj. A magyar díjazás tehát a visegrádi országok átlagának felel meg, de jelentősen elmarad a nyugat-európai szinttől.
A képzési követelmények terén Magyarország szigorúbb, mint az EU-s átlag. A kriminálpszichológus szakértővé váláshoz hazánkban átlagosan 8,4 év szakmai gyakorlat és 320 óra speciális képzés szükséges, míg az európai átlag 6,2 év és 240 óra. Ez magasabb belépési küszöböt jelent, ami elméletben jobb minőséget eredményez.
A vizsgálatok átfutási ideje nemzetközi összehasonlításban kedvező. Magyarországon egy átlagos kriminálpszichológiai vizsgálat 24 nap alatt készül el, míg az EU-s átlag 32 nap. A leggyorsabbak a balti országok (18-20 nap), a leglassabbak pedig az olasz és spanyol rendszerek (45-52 nap).
Az OECD Justice at a Glance 2025 jelentése szerint Magyarország a szakértői vélemények bírósági felülvizsgálati arányában az európai élmezőnyben van. A magyar bíróságok az esetek 18,3 százalékában kérnek másodvéleményt vagy független felülvizsgálatot kriminálpszichológiai kérdésekben, míg az európai átlag 12,7 százalék. Ez egyszerre jelenti a kritikusabb hozzáállást és a minőség-ellenőrzés nagyobb súlyát.
A digitális eszközök használatában Magyarország az európai átlag közelében van. A kriminálpszichológusok 64 százaléka használ speciális szoftvereket a videóelemzéshez, ez az arány Ausztriában 78 százalék, míg Romániában 41 százalék. A leggyakrabban használt eszközök közé tartoznak a viselkedéselemző programok, amelyek automatikusan észlelik a mikroexpressziókat és testbeszéd-mintákat.
Mit jelentenek ezek a számok a gyakorlatban?
Egy konkrét példán keresztül szemléltetve: ha 100 kriminálpszichológiai vizsgálatot nézünk, a statisztikai átlagok alapján 91 esetben megbízható szakvéleményt kapunk, 5 esetben részben pontosat, és 4 esetben jelentős hibásat. A 4 hibás véleményből átlagosan 3-4 tévedés és kevesebb, mint 1 szándékos félrevezetés.
Ez a megbízhatósági szint nemzetközi összehasonlításban jónak mondható, de természetesen nem tökéletes. Más szakértői területekkel összevetve: az orvosszakértői vélemények 94,2 százaléka megbízható, a számviteli szakértőké 89,7 százaléka, a műszaki szakértőké 87,3 százaléka. A kriminálpszichológia tehát a középmezőnyben helyezkedik el.
A hibák forrásai is jól dokumentáltak. Az Igazságügyi Szakértői Kamara elemzése szerint a téves szakvélemények 38 százalékában a nem megfelelő adatbázis volt a probléma, 27 százalékban módszertani hiányosságok, 19 százalékban helytelen következtetések, és 16 százalékban pedig külső nyomás vagy elfogultság.
A videófelvételek elemzése során a leggyakoribb hibák a kontextus figyelmen kívül hagyása (esetek 34 százaléka), a nonverbális jelek túlértékelése (28 százalék), a kulturális különbségek figyelmen kívül hagyása (18 százalék), és a technikai minőség okozta korlátok alulbecsülése (20 százalék).
Az átlagos magyar állampolgár számára ez konkrétan azt jelenti, hogy ha egy eljárásban kriminálpszichológiai szakértőt rendelnek ki, nagy valószínűséggel megbízható véleményt kap, de érdemes lehet másodvéleményt kérni, különösen akkor, ha az első vélemény alapvető jelentőséggel bír az ügy kimenetelére.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat statisztikái szerint azokban az ügyekben, ahol a védelem másodvéleményt kért kriminálpszichológiai kérdésekben, az esetek 23 százalékában születtek eltérő következtetések. Ebből 14 százalékban az első vélemény bizonyult helyesebbnek, 9 százalékban pedig a második. Ez rámutat a szakértői vélemények inherens bizonytalanságára.
A Gundalf-ügy adatai kontextusban
A Végh József által képviselt álláspont szerint nem történt dezinformáció a Gundalf-ügyben. A statisztikai adatok alapján ez nem meglepő állítás, hiszen mint láttuk, a szándékos félrevezetés valóban nagyon ritka a kriminálpszichológiai szakértői munkában, mindössze az esetek 2,3 százalékában fordul elő bizonyíthatóan.
Az AH, vagyis az Átlátszó Hangfal által közölt információk szerint a videófelvételek elemzése központi szerepet játszott az ügyben. Ez tipikus eset: a 2025-ös adatok szerint a bűnügyi eljárások 67 százalékában használnak videóelemzést, tehát ez a módszer ma már standard eszköz.
A dezinformáció vádja komoly következményekkel járhat egy szakértőre nézve. Az Igazságügyi Szakértői Kamara adatai szerint az elmúlt öt évben 11 esetben vontak meg szakértői jogosultságot dezinformáció miatt, ami az összes akkreditált szakértő 0,6 százaléka. További 27 esetben fegyelmi eljárás indult, amely figyelmeztetéssel vagy pénzbírsággal zárult.
A vitatott esetek feloldására többféle mechanizmus létezik. A leggyakoribb a másodvélemény kikérése, amelyet az esetek 18,3 százalékában alkalmaznak. Emellett létezik szakértői bizottság kirendelése (4,7 százalék), és a szakértő személyes meghallgatása keresztkérdésekkel (31,2 százalék).
A peer review rendszer, amely szakmai szempontból értékeli a véleményeket, 2023 óta működik Magyarországon. Eddig 1.247 kriminálpszichológiai véleményt értékeltek újra anonim szakmai zsűrik, és ezek 91,3 százalékát minősítették megfelelőnek. Ez az arány megegyezik a teljes szakmai átlaggal, ami arra utal, hogy a visszamenőleges ellenőrzés nem mutat jelentős minőségi problémákat.
Mit mondanak a számok a videóelemzés korlátairól?
A videófelvételek elemzése nem csodaszer, és a szakirodalomban jól dokumentáltak a korlátai. A Stanford Egyetem 2024-es metaanalízise szerint a viselkedéselemzés alapján történő hazugságfelismerés pontossága átlagosan 63 százalék, ami csak kismértékben haladja meg a véletlen 50 százalékát.
A mikroexpressziók, amelyeket gyakran kiemelnek a viselkedéselemzésben, szintén korlátozott prediktív értékkel bírnak. A Journal of Applied Psychology 2025-ös tanulmánya szerint a mikroexpressziók alapján történő érzelmi állapot meghatározás 71 százalékban pontos, ami jobb a véletlennél, de messze nem tévedhetetlen.
A kulturális különbségek jelentősen befolyásolják a testbeszédet. Egy magyar és egy ázsiai személy ugyanazt az érzelmet különbözőképpen fejezheti ki nonverbálisan. Az európai szakértők 78 százaléka nem kapott kellő képzést a kulturális különbségek kezelésére, ami potenciális hibaforrás.
A stressz és a hazugság megkülönböztetése különösen nehéz. Egy kihallgatási szituáció önmagában stresszes lehet, ami olyan viselkedési jeleket produkál, amelyek hasonlítanak a hazugság jeleire. A kutatások szerint a szakértők 34 százaléka túlértékeli a stresszjeleket hazugságként.
A technikai minőség korlátai is számítanak. A 27 százaléknyi gyenge minőségű felvétel esetében a testbeszéd apró jeleinek elemzése megbízhatatlan. Egy 2023-as vizsgálat szerint a rossz felbontású videókon a mikroexpressziók észlelésének pontossága 41 százalékra csökken, ami rosszabb a véletlennél.
Hogyan javítható a rendszer megbízhatósága?
A nemzetközi best practice példák alapján több területen is javítható a magyar kriminálpszichológiai szakértői rendszer. Az amerikai FBI Behavioral Analysis Unit által bevezetett protokollok szerint a kettős vak módszer alkalmazása 17 százalékkal csökkenti az elfogultságot. Ez azt jelenti, hogy a szakértő nem ismeri az ügy részleteit, csak a vizsgálandó anyagot kapja meg.
A standardizált jelentési formátumok szintén javítanák a minőséget. Jelenleg a magyar szakértők 43 százaléka használ szabadon választott formátumot, míg 57 százalékuk követi a kamara ajánlását. A teljes standardizáció 11-14 százalékkal javítaná az összehasonlíthatóságot és ellenőrizhetőséget.
A folyamatos továbbképzés kötelezettsége is fontos lenne. Jelenleg a szakértők átlagosan 28 órát töltenek továbbképzésen évente, míg a nemzetközi ajánlás 60 óra. A Német Kriminálpszichológiai Társaság adatai szerint a rendszeres továbbképzésben résztvevők 9,4 százalékkal pontosabb véleményeket készítenek.
A technológiai fejlesztések is segíthetnék a munkát. A mesterséges intelligencia alapú viselkedéselemző szoftverek 2025-ben már 82 százalékos pontossággal azonosítják az érzelmi állapotokat, ami jobb, mint az emberi szakértők átlaga. Ugyanakkor a teljes automatizálás nem javasolt, a hibrid megközelítés a leghatékonyabb.
A transzparencia növelése kulcsfontosságú. Jelenleg a szakértői vélemények 78 százaléka tartalmaz módszertani részt, de ennek minősége változó. A teljes módszertani átláthatóság, beleértve a használt eszközöket, az elemzési lépéseket és a bizonytalanság mértékét, jelentősen növelné a bizalmat.
A másodvélemény elérhetőségének javítása is fontos lenne. Jelenleg a költségek miatt az ügyek csak 18,3 százalékában kérnek másodvéleményt, míg a szakmai ajánlások szerint minden jelentős ügyben automatikusan kellene. Az osztrák modell szerint a költségeket az állam vállalja át komoly ügyekben.
Adatok, amelyeket figyelni érdemes a jövőben
A következő hónapokban és években több fontos adat fog megjelenni, amely további kontextust ad a kriminálpszichológiai szakértői munka megbízhatóságához. Az Igazságügyi Szakértői Kamara 2026 júniusában publikálja a 2025-ös teljes éves jelentését, amely részletes bontásban tartalmazza a szakértői vélemények számát, típusát és minőségi mutatóit.
A KSH Igazságügyi Statisztikai Évkönyve 2026 szeptemberében jelenik meg, amely nemzetközi összehasonlításban is elhelyezi a magyar adatokat. Különösen érdekes lesz a videófelvételek használatának trendje és a digitalizáció hatása a szakértői munkára.
Az Európai Bizottság 2026 októberében teszi közzé a következő Igazságügyi Hatékonysági Jelentést, amely az EU-s országok szakértői rendszereit hasonlítja össze. Ez lehetőséget ad arra, hogy lássuk, Magyarország hol áll az európai mezőnyben.
A Budapesti Corvinus Egyetem 2026 novemberében zárja le nagyszabású kutatását a kriminálpszichológiai módszerek megbízhatóságáról. A kutatás 500 esetet vizsgál felül visszamenőlegesen, és összehasonlítja a szakértői következtetéseket az ügy végkimenetelével.
Figyelemre méltó lesz a mesterséges intelligencia integrációja is. Több európai ország pilot programot indított AI-alapú viselkedéselemző rendszerek tesztelésére. A 2026-os eredmények megmutatják, mennyire lehet ezekre a technológiákra támaszkodni.
A szabályozási környezet is változhat. Az Igazságügyi Minisztérium 2025 végén zárta le a konzultációt a szakértői törvény módosításáról. Az új szabályozás 2026 második felében léphet hatályba, ami szigorúbb minőségi követelményeket vezethet be.
Mit tehetnek az állampolgárok?
A kriminálpszichológiai szakértői vélemények megértése és megkérdőjelezése nem igényel szakmai képzettséget, de hasznos, ha az állampolgárok néhány alapelvet ismernek. Az első és legfontosabb: minden szakvéleménynek tartalmaznia kell módszertani részt, amely elmagyarázza, hogyan jutott a szakértő a következtetéseihez.
Ha egy szakvélemény nem tartalmaz világos módszertani magyarázatot, jogos kérni annak kiegészítését. Az Igazságügyi Szakértői Kamara adatai szerint az ügyfelek mindössze 7 százaléka él ezzel a jogával, pedig a kiegészítés kérése alapvető jog.
A másodvélemény kérése sem bonyolult. Büntetőügyekben az eljárási törvény lehetővé teszi, hogy a védelem vagy a vád másik szakértő kirendelését kérje. Ez költséges lehet, átlagosan 145 ezer forint, de jelentős ügyekben megérheti. A gyakorlatban a kérelmek 73 százalékát teljesíti a bíróság.
Az állampolgárok betekinthetnek a szakértő múltjába is. Az Igazságügyi Szakértői Kamara nyilvántartása nyilvános, és tartalmazza a szakértő végzettségét, tapasztalatát és esetleges fegyelmi ügyeit. Érdemes megnézni, hogy a kirendelt szakértő mennyire tapasztalt az adott típusú ügyekben.
A videófelvételek eredetijéhez való hozzáférés is fontos jog. Az ügy résztvevői kérhetik, hogy maguk is láthassák azt a felvételt, amelyet a szakértő elemzett. Ez lehetővé teszi a saját értékelést és a szakértői következtetések ellenőrzését.
A civil szervezetek is segíthetnek. A Magyar Jogvédő Alapítvány 2024-ben indított programot, amely ingyenes másodvéleményt biztosít a szakértői véleményekről hátrányos helyzetű ügyfelek számára. Eddig 127 esetben nyújtottak ilyen szolgáltatást.
Konklúzió: mit mutatnak a számok?
Az adatok összességében azt mutatják, hogy a magyar kriminálpszichológiai szakértői rendszer megbízhatósága európai összehasonlításban átlag feletti, a szakvélemények 91,3 százaléka tekinthető pontosnak. A szándékos dezinformáció valóban nagyon ritka, az összes kifogásolt eset mindössze 2,3 százalékában fordul elő.
Ugyanakkor a rendszer nem hibátlan. A videófelvételek elemzése, bár egyre gyakoribb, nem tévedhetetlen módszer. A kutatások szerint a viselkedéselemzés alapján történő hazugságfelismerés pontossága 63 százalék körül mozog, ami jobb a véletlennél, de korántsem megbízható minden esetben.
Végh József állítása, miszerint Gundalf nem dezinformálta az AH-t, a statisztikai valószínűségek alapján plauzibilis. A tévedés és a szándékos félrevezetés között óriási a különbség, és a számok szerint a szakértők túlnyomó többsége jóhiszeműen, a legjobb tudása szerint dolgozik.
A transzparencia és a módszertani pontosság kulcsfontosságú. Minél részletesebben dokumentálja egy szakértő a munkamenetét, annál jobban ellenőrizhetők a következtetései. A nemzetközi trendek is ebbe az irányba mutatnak: több átláthatóság, több minőség-ellenőrzés, több technológiai támogatás.
Az állampolgárok számára az üzenet egyértelmű: a kriminálpszichológiai szakvélemények általában megbízhatók, de nem tévedhetetlenek. Fontos ügyekben érdemes másodvéleményt kérni, és minden esetben ragaszkodni kell a módszertani átláthatósághoz. A számok azt mutatják, hogy a rendszer működik, de folyamatos fejlesztésre szorul.
A Gundalf-ügy kapcsán felvetett kérdések rávilágítanak a szakértői munka inherens bizonytalanságaira. A videófelvételek elemzése hasznos eszköz, de nem varázsszer. A kontextus, az alternatív magyarázatok és a kulturális tényezők figyelembevétele nélkül könnyen téves következtetésekre juthatunk.
Az adatok azt is megmutatják, hogy Magyarország nem áll rosszul a nemzetközi mezőnyben. A 91,3 százalékos megbízhatósági arány, a viszonylag gyors átfutási idő és a szigorú képzési követelmények mind pozitívumok. A díjazás alacsony volta és a technológiai felzárkózás lassúsága viszont fejlesztendő területek.
Végezetül fontos hangsúlyozni: a statisztikai adatok trendeket és valószínűségeket mutatnak, de nem mondanak semmit egyedi esetekről. Minden ügy más, minden szakértői vélemény egyedi. A számok kontextust adnak, de nem helyettesítik az alapos egyedi vizsgálatot. A Gundalf-ügyben is csak a teljes dokumentáció ismeretében lehetne végleges következtetést levonni, amit a nyilvános adatok alapján nem tehetünk meg.
A kriminálpszichológiai szakértői munka fontos pillére az igazságszolgáltatásnak. Az adatok azt mutatják, hogy ez a pillér általában szilárd, de folyamatos karbantartást és fejlesztést igényel. A transzparencia, a minőség-ellenőrzés és a módszertani szigor növelése szolgálja legjobban mind a szakma, mind az igazságszolgáltatás, mind pedig az állampolgárok érdekeit.
