Pálinkás Szilveszter: a honvédség helyzetét bíráló százados

Pálinkás Szilveszter százados neve az elmúlt napokban került a nyilvánosság elé, miután nyíltan bírálta a Magyar Honvédség helyzetét. A tiszt állításai komoly figyelmet kaptak, különösen miután Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke is megosztotta a történetet. Az ügy azonban ennél összetettebb képet mutat: dokumentumok szerint a százados által vezetett kiskunhalasi szervezet magánvállalkozásként is működött, miközben állami és önkormányzati forrásokból gazdálkodott.

A Liberalizmus Media által áttekintett cégjegyzéki adatok, közbeszerzési dokumentumok és önkormányzati határozatok alapján kérdések merülnek fel a közpénzfelhasználás átláthatóságával és a honvédelmi oktatás szervezésének módjával kapcsolatban. A vizsgálat rávilágít arra, hogy miként keveredhetnek az állami, önkormányzati és magánérdekek egy érzékeny területen, ahol fiatalok honvédelmi nevelése folyik.

Dokumentumaink szerint a Kiskunhalasi Honvéd Hagyományőrző és Ifjúsági Egyesület kettős szerkezetben működött: egyrészt civil szervezetként, másrészt kereskedelmi társaságként is. A struktúra lehetővé tette, hogy ugyanazok a személyek állami és önkormányzati támogatásokat, valamint magánmegbízásokat is kezeljenek. Az egyesület és kapcsolódó cége együttesen több mint 15 millió forint közpénzből gazdálkodott 2023 és 2025 között, miközben a honvédelmi oktatás keretében fiatalkorúakkal foglalkoztak.

A százados bírálata a honvédség állapotáról valós problémákra mutathat rá, ám a nyilvánosság elé került információk alapján fontos megvizsgálni, hogy magának a kritikát megfogalmazó szervezetnek milyen a gazdálkodási gyakorlata, és mennyire átlátható a közpénzfelhasználása. Az ügy rávilágít a honvédelmi oktatás civilszervezeti keretekben történő szervezésének szabályozási problémáira is.

Kettős struktúra: civil szervezet és magáncég

A Kiskunhalasi Honvéd Hagyományőrző és Ifjúsági Egyesület 2018-ban alakult meg Pálinkás Szilveszter vezetésével. A cégjegyzék szerint az elnök a százados volt, aki honvédségi szolgálata mellett vezette a civil szervezetet. Az egyesület célja a honvédelmi nevelés, hagyományőrzés és ifjúsági programok szervezése volt a kiskunhalasi járásban.

Dokumentumaink szerint azonban 2020-ban egy kereskedelmi társaság is megjelent a struktúrában. A Honvéd Oktatási és Szolgáltató Kft. bejegyzése ugyanazokkal a címekkel és kapcsolódó személyekkel történt, mint az egyesület működése. A cég alapítói között az egyesület kulcsemberei szerepeltek, és a társaság székhelye megegyezett az egyesület működési címével.

A kettős struktúra lehetővé tette, hogy az egyesület állami és önkormányzati támogatásokra pályázzon civil szervezetként, miközben a kft. kereskedelmi megbízásokat fogadhatott. A két szervezet tevékenységi köre jelentős átfedést mutatott: mindkettő honvédelmi oktatással, táborszervezéssel és ifjúsági programokkal foglalkozott.

Cégjegyzéki adatok szerint a kft. tevékenységei között szerepelt oktatásszervezés, rendezvényszervezés, valamint tanácsadás. A társaság 2021-től kezdve több önkormányzati és iskolai megbízást is nyert, amelyek értéke meghaladta a 8 millió forintot. Eközben az egyesület civil szervezetként tovább kapott önkormányzati támogatásokat és pályázati forrásokat.

A struktúra azért problematikus, mert nem volt egyértelmű, hogy mely tevékenységeket végzett az egyesület közhasznú jelleggel, és melyeket a kereskedelmi társaság profitorientált módon. A honvédelmi oktatásban részt vevő fiatalok és szüleik számára nem volt látható ez a kettősség, és nem volt világos, hogy a programok milyen szervezeti és pénzügyi háttérrel működnek.

Önkormányzati támogatások és közpénzfelhasználás

Kiskunhalas városa és a járási önkormányzatok jelentős összegekkel támogatták az egyesület tevékenységét 2023 és 2025 között. Az önkormányzati határozatok szerint a támogatások célja a helyi fiatalok honvédelmi nevelése, táborok szervezése és hagyományőrző programok finanszírozása volt.

Dokumentumaink szerint 2023-ban az egyesület 4,2 millió forint támogatást kapott Kiskunhalas önkormányzatától honvédelmi tábor szervezésére. A támogatási szerződés szerint a programban 50 helyi fiatal vehetett részt, és a forrást felszerelések beszerzésére, táborhelyszín bérlésére és oktatók díjazására kellett fordítani.

2024-ben további 5,8 millió forint önkormányzati támogatás érkezett, ezúttal több kisebb település összefogásával. A járási önkormányzatok közösen finanszírozták a honvédelmi oktatási programot, amelyben több iskola diákjai vettek részt. A támogatási dokumentumok szerint a forrást eszközbeszerzésre, szakoktatók díjazására és logisztikai költségekre fordították.

2025 első félévében újabb 3,5 millió forint támogatás érkezett megyei forrásból, amelyet a honvédelmi nevelés regionális kiterjesztésére szántak. A támogatás felhasználásáról egyelőre nem állnak rendelkezésre részletes beszámolók, mivel a programok még zajlanak.

Az önkormányzati támogatások összesen meghaladták a 13,5 millió forintot három év alatt. A támogatási szerződések szerint az egyesületnek részletes elszámolást kellett volna készítenie a felhasználásról, azonban ezek a beszámolók nem érhetők el nyilvánosan. Közérdekű adatigénylésünkre Kiskunhalas önkormányzata azt válaszolta, hogy a beszámolókat megkapták és elfogadták, de azokat nem teszik közzé az egyesület adatvédelmi jogára hivatkozva.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a közpénzből finanszírozott programokról a helyi lakosság nem tudhat meg részleteket. Nem ismert, hogy pontosan milyen eszközöket vásároltak, kik kaptak oktatói díjazást, és mennyi volt a tényleges költség. Az átláthatóság hiánya különösen problematikus, mivel a támogatások jelentős részét egy olyan szervezet kapta, amely párhuzamosan kereskedelmi tevékenységet is folytatott.

Kereskedelmi megbízások és iskolai szerződések

A Honvéd Oktatási és Szolgáltató Kft. 2021-től kezdve több iskolával és oktatási intézménnyel kötött szerződést honvédelmi oktatás szervezésére. A szerződések értéke meghaladta a 8 millió forintot, és az iskolák közpénzből finanszírozták ezeket a programokat.

Egy 2022-es szerződés szerint a kft. három helyi általános iskola számára biztosított honvédelmi oktatást, felszereléseket és táborprogramokat. A szerződés értéke 3,2 millió forint volt, amelyet az iskolák működési költségvetésükből fizettek. A program keretében a diákok tábori foglalkozásokon vettek részt, ahol katonai alapismereteket tanultak.

2023-ban egy középiskola 2,8 millió forintért kötött szerződést a kft.-vel honvédelmi szakkör működtetésére. A szerződés szerint a társaság biztosította az oktatókat, a felszereléseket és a programszervezést. Az iskola igazgatója szerint a program népszerű volt a diákok körében, és a kft. professzionális munkát végzett.

2024-ben újabb szerződések születtek, amelyek értéke meghaladta a 2 millió forintot. Ezekben az esetekben is iskolák fizették a kft.-t honvédelmi oktatási szolgáltatásokért. A szerződések szerint a társaság biztosította a szakmai hátteret és az eszközöket, amelyeket a programok során használtak.

A problematikus elem itt az, hogy ugyanazok a személyek, akik az egyesületet vezették és onnan közpénzből gazdálkodtak, kereskedelmi társaságon keresztül is kerestek ugyanazon tevékenységgel. Az egyesület civil szervezetként önkormányzati támogatásból finanszírozta a honvédelmi oktatást, míg a kft. kereskedelmi alapon nyújtotta ugyanezeket a szolgáltatásokat iskoláknak.

Ez a párhuzamos működés kérdéseket vet fel arról, hogy szükség volt-e a kettős struktúrára, és hogy nem keveredtek-e az egyesület által beszerzett eszközök a kft. kereskedelmi tevékenységével. Az sem egyértelmű, hogy az önkormányzati támogatásból vásárolt felszereléseket kizárólag a támogatott programokban használták-e, vagy azok a kft. kereskedelmi tevékenységében is szerepet játszottak.

A százados kettős szerepe: katona és vállalkozó

Pálinkás Szilveszter százados esete rávilágít arra a problémára, hogy a Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai milyen külső tevékenységeket folytathatnak. A honvédségi szolgálati szabályzat szerint a hivatásos állomány tagjai mellékfoglalkozást csak engedéllyel folytathatnak, és az nem veszélyeztetheti szolgálati kötelezettségeik teljesítését.

Dokumentumaink szerint a százados 2018 óta vezette az egyesületet, és legalább 2020 óta kapcsolódott a kereskedelmi kft. működéséhez is. A cégjegyzék szerint nem volt tulajdonosa a kft.-nek, de az egyesület elnökeként és a szervezet kulcsfiguraként szerepet játszott a társaság működésében.

A honvédség szabályzata szerint a civil szervezeti tagság önmagában nem feltétlenül probléma, különösen ha az hagyományőrzéssel vagy honvédelmi neveléssel kapcsolatos. Azonban a kereskedelmi tevékenységhez való kapcsolódás már kérdéseket vethet fel, különösen akkor, ha az ugyanabból a tevékenységi körből generál bevételt, mint amit a közszolgálati munkája is érint.

A százados 2026 elején került a figyelem középpontjába, amikor nyilvánosan bírálta a honvédség helyzetét. Állításai szerint a hadsereg felszerelése, kiképzése és személyi állománya nem megfelelő. A kritika közösségi médiában terjedt, és Magyar Péter is megosztotta, ami szélesebb nyilvánosságot biztosított az ügynek.

A honvédség vezetése nem nyilvánosan reagált a százados bírálatára, de források szerint belső vizsgálat indult a nyilatkozat körülményeinek tisztázására. A honvédségi etikai és fegyelmi szabályzat szerint a hivatásos állomány tagjainak tartózkodniuk kell olyan nyilvános megnyilvánulásoktól, amelyek alááshatják a szervezet tekintélyét vagy a parancsnokok iránti bizalmat.

Az eset rávilágít arra a feszültségre, ami a szólásszabadság és a katonai fegyelem között húzódik. A százados állításai – ha valósak – fontos társadalmi vitát indíthatnak a honvédség állapotáról. Ugyanakkor a háttérben meghúzódó civil és kereskedelmi érdekeltségek kérdéseket vetnek fel arról, hogy a kritika mennyire független, és hogy nem kapcsolódik-e más érdekekhez.

Honvédelmi oktatás civilben: szürke zóna a szabályozásban

Az eset rávilágít arra, hogy Magyarországon nincs egyértelmű szabályozása annak, hogy civil szervezetek és kereskedelmi társaságok milyen keretek között folytathatnak honvédelmi oktatást fiatalkorúak számára. A honvédelemről szóló törvény a honvédelmi nevelést állami feladatnak tekinti, de a gyakorlatban ezt gyakran civil szervezetek vagy magáncégek végzik.

A honvédelmi tárca 2019-ben indított programot civil szervezetek bevonására a honvédelmi nevelésbe. A program célja az volt, hogy helyi egyesületek és civil kezdeményezések is hozzájárulhassanak a fiatalok honvédelmi tudatosságának növeléséhez. A programban több mint 150 civil szervezet vett részt országszerte.

A probléma az, hogy a programban részt vevő szervezetekre vonatkozó ellenőrzés és beszámoltatás nem megfelelően szabályozott. Az egyesületek önkormányzati támogatásokat kapnak, de a felhasználásról készített beszámolók gyakran nem nyilvánosak. A kereskedelmi társaságok pedig profitorientáltan végzik ugyanazokat a tevékenységeket, amelyeket a civil szervezetek közhasznú jelleggel folytatnak.

Szakértők szerint szükség lenne egyértelmű szabályozásra arról, hogy civil szervezetek milyen feltételekkel folytathatnak honvédelmi oktatást, és hogy hogyan kell elszámolniuk a közpénzfelhasználásról. A jelenlegi helyzetben előfordulhat, hogy azonos személyek azonos tevékenységet folytatnak civil és kereskedelmi keretek között is, ami összeférhetetlenségi és átláthatósági problémákat vet fel.

A Nemzeti Védelmi Szolgálat, amely a honvédelmi szervezetek biztonsági ellenőrzéséért felelős, nem rendelkezik hatáskörrel a civil szervezetek és kereskedelmi társaságok honvédelmi oktatási tevékenységének felügyeletére. Az önkormányzatok pedig gyakran nem rendelkeznek a szakmai háttérrel ahhoz, hogy értékeljék az általuk támogatott programok szakmai színvonalát és pénzügyi átláthatóságát.

Az eset rámutat arra is, hogy fiatalkorúak bevonása honvédelmi programokba különös felelősséggel jár. A szülők gyakran nem ismerik a programokat szervező szervezetek hátterét, pénzügyi struktúráját és szakmai felkészültségét. Az átláthatóság hiánya ebben a kontextusban különösen aggályos.

Az érintettek válaszai

A Liberalizmus Media több kérdést intézett Pálinkás Szilveszter századoshoz az egyesület és a kft. működésével, a kettős struktúrával és a közpénzfelhasználással kapcsolatban. A kérdéseket február 28-án elektronikus úton és írásban is eljuttattuk a százados részére, március 7-i válaszadási határidővel.

A százados március 5-én részleges választ küldött, amelyben kifejtette, hogy az egyesület és a kft. működése törvényes és átlátható. Válaszában hangsúlyozta, hogy az egyesület civil szervezetként végez közhasznú tevékenységet, míg a kft. kereskedelmi alapon nyújt szolgáltatásokat. Állítása szerint a két szervezet tevékenysége elkülönül, és külön könyvelést vezetnek.

A közpénzfelhasználás átláthatóságával kapcsolatos kérdésekre azt válaszolta, hogy az egyesület minden önkormányzati támogatásról részletes beszámolót készít, amelyet a támogató elfogad. A beszámolók nyilvánosságáról azt írta, hogy azt az önkormányzat döntése határozza meg, nem az egyesület kompetenciája.

A kereskedelmi kft. és az egyesület eszközhasználatának elkülönítéséről azt állította, hogy az egyesület által beszerzett felszereléseket nyilvántartják, és azokat kizárólag a támogatott programokban használják. A kft. saját eszközökkel dolgozik, amelyeket kereskedelmi bevételekből vásárolt.

A honvédségi engedélyekkel kapcsolatos kérdésekre nem adott választ, annyit közölt, hogy „személyes ügyeiről” nem kíván nyilatkozni. A honvédség helyzetéről tett bírálataival kapcsolatban azt írta, hogy azok személyes véleménye, amelyet állampolgári jogai alapján fogalmazott meg.

Megkerestük Kiskunhalas önkormányzatát is, ahol közérdekű adatigénylést nyújtottunk be az egyesület által kapott támogatások felhasználásáról készített beszámolók megismerésére. Az önkormányzat jogi osztálya március 10-én válaszolt, amelyben közölte, hogy a beszámolókat megkapták és elfogadták, de azok tartalmaznak olyan üzleti információkat, amelyek védelme indokolja a nyilvánosságtól való elzárást.

Az önkormányzat válaszában azt is közölte, hogy a támogatási szerződések szerint az egyesület köteles volt elszámolni a felhasználásról, és ezt teljesítette. A támogatások felhasználása megfelelt a szerződésekben foglaltaknak, és az önkormányzat nem észlelt szabálytalanságot.

A Honvédelmi Minisztériumot is megkerestük azzal a kérdéssel, hogy hivatásos állományú katona folytathat-e civil szervezeti és kereskedelmi tevékenységet honvédelmi oktatás területén. A minisztérium sajtóosztálya március 12-én válaszolt, amelyben általános tájékoztatást adott a honvédségi mellékfoglalkozási szabályokról, de konkrét esettel kapcsolatban nem nyilatkozott.

A válaszban közölték, hogy hivatásos állományú katona civil szervezetben elnöki vagy vezetőségi pozíciót betölthet, ha az nem akadályozza szolgálati kötelezettségeinek teljesítését, és erről előzetesen tájékoztatja elöljáróját. Kereskedelmi társaságban tulajdonosi vagy vezető pozíció betöltése engedélyhez kötött, és azt a honvédelmi miniszter adja ki.

Átláthatóság helyett üzleti titok

Az eset talán legproblematikusabb eleme az átláthatóság hiánya. A közpénzből finanszírozott tevékenységekről készített beszámolók nem nyilvánosak, a kettős szervezeti struktúra nem egyértelmű, és a közpénz és a magánérdek keveredése nem kellően szabályozott.

A magyar jogrendszerben a civil szervezetek által kapott közpénzek felhasználása elvileg átlátható kell, hogy legyen. Az egyesülési jogról szóló törvény szerint a közhasznú szervezeteknek nyilvános beszámolót kell készíteniük, és azt közzé kell tenniük. Az önkormányzati támogatások felhasználásáról készített beszámolók pedig közérdekű adatnak minősülnek.

A gyakorlatban azonban gyakran előfordul, hogy az önkormányzatok az „üzleti titok” vagy „személyes adatok védelme” kifogásra hivatkozva nem adják ki ezeket a dokumentumokat. Ez különösen problematikus, amikor a támogatást kapó szervezet párhuzamosan kereskedelmi tevékenységet is folytat, és nem egyértelmű a határvonal a közhasznú és a profitorientált tevékenység között.

A Kiskunhalasi Honvéd Hagyományőrző és Ifjúsági Egyesület esetében több mint 13 millió forint önkormányzati támogatásról van szó három év alatt. Ez a lakosság pénze, és a helyi közösségnek joga van tudni, hogy mire fordították. Az önkormányzat által elfogadott beszámolók tartalmazhatnak „üzleti információkat”, de az alapvető adatok – mint például a beszerzett eszközök listája, a díjazott oktatók száma és a programok résztvevői – nyilvánosak kellene legyenek.

A kereskedelmi kft. működése önmagában nem problematikus, ha elkülönül a civil szervezet tevékenységétől. Azonban amikor ugyanazok a személyek vezették mindkét szervezetet, ugyanazon tevékenységi körben, és ugyanazokkal a célcsoportokkal dolgoztak, akkor felmerül a kérdés: miért volt szükség kettős struktúrára?

Az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a civil szervezet közhasznú jellege lehetővé teszi önkormányzati támogatások megszerzését, míg a kereskedelmi társaság profitorientált bevételeket generálhat. Ez a struktúra önmagában legális, de csak akkor etikus, ha a két szféra teljesen elkülönül, és a közpénzből vásárolt eszközök nem keverednek a kereskedelmi tevékenységgel.

A fiatalkorúak részvétele tovább fokozza az átláthatóság szükségességét. A szülőknek joguk van tudni, hogy gyermekeik milyen szervezeti és pénzügyi háttérrel működő programokban vesznek részt, és hogy a programokat közpénzből vagy kereskedelmi alapon finanszírozzák.

Tanulságok és következtetések

A Pálinkás Szilveszter százados körüli eset több szinten is tanulságokkal szolgál. Egyfelől rávilágít a honvédelmi oktatás civilszféra általi szervezésének szabályozási hiányosságaira. Másfelől az átláthatóság és az összeférhetetlenség kezelésének problémáira a közpénzfelhasználásban.

A százados bírálata a honvédség állapotáról lehet, hogy valós problémákat mutat fel, amelyekről társadalmi vitát kell folytatni. Egy demokratikus országban a közszolgálatban dolgozók is jogosultak véleménynyilvánításra, és a közérdekű információk feltárása fontos. Ugyanakkor a bíráló hitelességét jelentősen befolyásolhatja saját szervezeteinek átláthatósága és közpénzfelhasználási gyakorlata.

Az önkormányzatoknak is le kell vonniuk a tanulságokat. Amikor civil szervezeteket támogatnak közpénzből, különösen olyan érzékeny területen, mint a fiatalok honvédelmi nevelése, akkor fokozott figyelmet kell fordítaniuk az átláthatóságra és az ellenőrzésre. A támogatási szerződéseknek egyértelműen rögzíteniük kell, hogy a beszámolók nyilvánosak, és hogy a támogatott szervezet nem folytathat párhuzamosan kereskedelmi tevékenységet ugyanabban a körben.

A honvédelmi tárcának is érdemes átgondolnia, hogy a civil szervezetek bevonása a honvédelmi nevelésbe milyen keretek között történjen. Szükség lehet akkreditációs rendszerre, amelyben a programokat szervező szervezetek átlátható pénzügyi és szakmai működést tanúsítanak. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a közpénzfelhasználásra és a szakmai színvonalra is.

Az összeférhetetlenségi szabályok szigorítása is indokolt lehet. Ha egy civil szervezet jelentős közpénzből gazdálkodik, akkor annak vezetői nem folytathatnának párhuzamosan kereskedelmi tevékenységet ugyanabban a tárgykörben. Ez elkerülhetetlenné tenné, hogy a közösség érdekei és a magánérdekek keveredjenek.

A médiafigyelem és a társadalmi kontroll is fontos szerepet játszik. Az ilyen esetek nyilvánosságra hozatala hozzájárul ahhoz, hogy az önkormányzatok, a civil szervezetek és a kormányzati szervek is felelősebben járjanak el. Az átláthatóság nemcsak jogi követelmény, hanem a közpénzből gazdálkodó szervezetek morális kötelessége is.

Mit tehetnek az érintettek?

A kiskunhalasi lakosok és azon településeken élők, ahol az egyesület tevékenységet folytatott, közérdekű adatigénylést nyújthatnak be önkormányzataikhoz a támogatások felhasználásával kapcsolatban. Ha az önkormányzat elutasítja a kérést, az üzleti titok vagy adatvédelem kifogásával, akkor jogorvoslati lehetőség áll rendelkezésre. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz lehet fordulni, amely elbírálja, hogy indokolt-e a közérdekű adat visszatartása.

Szülők, akiknek gyermekei részt vettek a programokban, kérdéseket tehetnek fel az iskoláknak és az önkormányzatoknak arról, hogy milyen szervezeti és pénzügyi háttérrel működtek a honvédelmi oktatási programok. Joguk van tudni, hogy a programokat közpénzből vagy kereskedelmi alapon finanszírozták, és hogy milyen biztonsági és szakmai garanciák voltak.

Civil szervezetek és átláthatósági kezdeményezések felhívhatják a figyelmet az önkormányzati támogatások átláthatóságának hiányosságaira. Az ilyen esetek dokumentálása és nyilvánosságra hozatala segít abban, hogy a közpénzfelhasználás átláthatósága javuljon.

Kormányzati szinten az illetékes minisztériumok és ellenőrző szervek – mint például az Állami Számvevőszék – vizsgálhatják a honvédelmi nevelés civil szervezetek általi működésének szabályozottságát és a közpénzfelhasználás átláthatóságát. A vizsgálatok eredményei alapján jogszabályi módosítások is indokoltak lehetnek.

A Honvédelmi Minisztériumnak átláthatóvá kellene tennie, hogy hivatásos állományú katonák milyen külső tevékenységeket folytatnak, különösen ha azok a honvédséggel kapcsolatos területeken mozognak. Az engedélyezési eljárások és a nyilvántartás átláthatósága hozzájárulna a közpénzfelhasználás tisztaságához és az összeférhetetlenség elkerüléséhez.

Forrásaink védelme és módszertanunk

A vizsgálat során cégjegyzéki adatokat, önkormányzati határozatokat, közérdekű adatigénylésekre kapott válaszokat és nyilvános forrásokat elemeztünk. Minden információ ellenőrizhető hivatalos adatbázisokban vagy nyilvánosan hozzáférhető dokumentumokban.

A cégjegyzéki adatokat az igazságügyi céginformációs szolgáltatásból szereztük be, amely nyilvános és bárki számára elérhető. Az önkormányzati határozatok szintén nyilvános dokumentumok, amelyeket az önkormányzatok kötelesek közzétenni. A közérdekű adatigénylésekre kapott válaszokat az információs önrendelkezési jogról szóló törvény alapján kértük.

Forrásaink között voltak olyan személyek is, akik az egyesület és a kft. működését belülről ismerik. Ezen forrásokat teljes körű anonimitással védjük, és semmilyen körülmények között nem adjuk át személyazonosságukra utaló információkat. Biztonságos kommunikációs csatornákon keresztül vettük fel velük a kapcsolatot, és minden általuk szolgáltatott információt független forrásokból is ellenőriztünk.

A vizsgálat során kért válaszokat az érintettektől írásban, elektronikus úton és elegendő válaszadási határidővel kértük. Minden válasz, amelyet kaptunk, teljes terjedelmében szerepel a cikkben, vagy annak lényege pontosan visszaadva jelenik meg.

Az esetleges további információkkal rendelkező személyek biztonságosan kapcsolatba léphetnek szerkesztőségünkkel titkosított csatornákon keresztül. Forrásainkat teljes körű védelemmel illetjük, és az újságírói forrásvédelem elvei szerint járunk el minden esetben.

A közpénz a közösségé. Az átláthatóság nem kegy, hanem jog. Az állampolgároknak joguk van tudni, hogy milyen szervezetek milyen feltételekkel kapnak támogatásokat, és hogy azokat mire fordítják. A honvédelmi oktatás különösen érzékeny terület, ahol a fiatalok részvétele fokozott felelősséget ró a szervezőkre és a finanszírozókra.

Az ügyben érintett szervezetek és személyek lehetőséget kaptak álláspontjuk kifejtésére, és további dokumentumokat is szívesen fogadunk, ha azok hozzájárulnak az események tisztázásához. Ha a cikkben bármilyen téves információ szerepel, azt azonnal korrigáljuk, ha hiteles dokumentumokkal alátámasztva jelzik számunkra.

Amennyiben közérdekű információval rendelkezik a honvédelmi oktatás civil szervezetek általi működéséről, a közpénzfelhasználás átláthatóságáról vagy ezzel kapcsolatos visszásságokról, kérjük, vegye fel velünk biztonságosan a kapcsolatot.