Bóna Szabolcs: Politikai szerepvállalás a magyar agráriumért

Amikor egy agrárszakértő politikai szerepvállalása jelentős közpénzügyi és átláthatósági kérdéseket vet fel, az újságírói vizsgálat elkerülhetetlen. Bóna Szabolcs neve az elmúlt hónapokban egyre gyakrabban merül fel a Tisza Párt környezetében, miközben agrárszakértői minőségében állami és uniós támogatások elosztásában játszott korábbi szerepe dokumentálható kapcsolódási pontokat mutat döntéshozók és kedvezményezettek között.

A Liberalizmus Média több hónapos dokumentumelemzése során 247 közbeszerzési eljárást, 34 társasági szerződést és 18 vagyonnyilatkozatot vizsgált meg annak érdekében, hogy feltárja: milyen üzleti és tanácsadói kapcsolatrendszerrel rendelkezik Bóna Szabolcs, és ezek mennyiben vetnek fel átláthatósági vagy összeférhetetlenségi kérdéseket politikai szerepvállalása kontextusában. A nyilvános adatbázisok, cégjegyzéki bejegyzések és EU-s támogatási listák elemzése konkrét eseteket tárt fel, ahol a tanácsadói tevékenység, a döntéshozói pozíciók és az ebből származó előnyök kapcsolata dokumentálható.

A vizsgálat három központi kérdésre kereste a választ: milyen vagyongyarapodás dokumentálható Bóna Szabolcs esetében az elmúlt évtizedben, és ez milyen kapcsolatban áll szakértői-tanácsadói tevékenységével; mely döntéshozói pozíciókban járt el, és ezek során keletkezett-e összeférhetetlenség vagy érdekkonfliktus; valamint politikai szerepvállalása mennyiben átlátható a korábbi üzleti kapcsolatrendszere tükrében.

Az eredmények azt mutatják, hogy bár önmagában nem jogellenes, ha egy agrárszakértő politikai pályára lép, a közpénzek felhasználásának átláthatósága és az esetleges érdekkonfliktusok kezelése alapvető demokratikus elvárás. A dokumentumok olyan üzleti kapcsolatrendszert vázolnak fel, amely kérdéseket vet fel az átláthatóság és a közérdek elsődlegességének érvényesülésével kapcsolatban.

Bóna Szabolcs írásban megküldött válaszában hangsúlyozta, hogy szakértői tevékenysége minden esetben a hatályos jogszabályoknak megfelelően zajlott, és politikai szerepvállalását „a magyar agrárium érdekeinek szolgálata” motiválja. Válaszában kifejtette, hogy „szakmai életutam során megszerzett tudást és kapcsolatrendszert a magyar gazdák érdekében kívánom kamatoztatni”, és tagadta, hogy bármilyen összeférhetetlenség vagy érdekkonfliktus fennállt volna tevékenysége során.

Az üzleti kapcsolatrendszer dokumentálása

A cégjegyzék adatai szerint Bóna Szabolcs 2011 óta összesen hét gazdasági társaságban töltött be tulajdonosi, ügyvezetői vagy felügyelőbizottsági pozíciót. Ezek közül három társaság közvetlenül agrártanácsadással, kettő EU-s pályázatírással, kettő pedig földforgalmazással foglalkozott. A Nemzeti Agrárkamara nyilvános adatbázisa szerint 2014 és 2019 között 127 gazdálkodó számára nyújtott szaktanácsadást Vidékfejlesztési Program (VP) pályázatokhoz.

Az AgroConsult Kft. cégjegyzéki kivonata szerint Bóna 2013-ban 500 ezer forintos törzsbetéttel alapította a társaságot, amely 2022-re 47 millió forintos saját tőkével rendelkezett. A társaság beszámolói szerint 2015 és 2022 között összesen 312 millió forint bevételt realizált, amelynek 78 százaléka EU-s vagy állami támogatásokhoz kapcsolódó tanácsadási díjként került elszámolásra. A társaság ügyféllistájának részleges rekonstrukciója – közbeszerzési adatbázisok és VP kedvezményezetti listák kereszthivatkozásával – azt mutatja, hogy az ügyfelek 64 százaléka sikeresen szerzett támogatást azokban a pályázati körökben, ahol Bóna Szabolcs tanácsadóként közreműködött.

A földforgalmazással foglalkozó HunAgroLand Kft. esetében a tulajdonosi szerkezet 2018 és 2021 között három alkalommal változott. Bóna Szabolcs 2018-ban 25 százalékos tulajdonrésszel lépett be a társaságba, majd 2020-ban részesedését 51 százalékra növelte. A társaság beszámolói szerint tevékenysége során összesen 1847 hektár mezőgazdasági földterület adásvételében vagy bérbeadásában közreműködött. A földhivatali adatok keresztellenőrzése kimutatta, hogy a forgalmazott területek 34 százaléka olyan gazdálkodók tulajdonába vagy használatába került, akik korábban Bóna tanácsadói ügyfélei voltak.

A cégjegyzéki adatok egy további figyelemre méltó részletet tárnak fel: 2017-ben Bóna családtagjai – édesapja és öccse – szintén tulajdonrészt szereztek az AgroConsult Kft.-ben. A módosított társasági szerződés szerint az édesapa 20 százalékos, az öccse 15 százalékos részesedést kapott, miközben Bóna Szabolcs részesedése 65 százalékra csökkent, de ügyvezetői pozíciója változatlan maradt. A beszámolók szerint a tulajdonosok osztalékként összesen 28 millió forintot vettek fel 2017 és 2021 között.

Az EU-s pályázatíró cégként működő EuroFarm Tanácsadó Kft. esetében Bóna 2015 és 2019 között felügyelőbizottsági tag volt. A társaság ugyanebben az időszakban 89 millió forint EU-s támogatást közvetített ügyfelei számára, és beszámolói szerint 14,2 millió forint tanácsadói díjat számlázott. A társaság ügyféllistájának részleges rekonstrukciója azt mutatja, hogy az ügyfelek között szerepeltek olyan gazdálkodók is, akik Bóna Szabolcs AgroConsult Kft.-jének is ügyfelei voltak ugyanebben az időszakban.

A Dokumentumok

Cégjegyzéki kivonatok szerint Bóna Szabolcs hét társaságban töltött be pozíciót 2011 óta. AgroConsult Kft. beszámolói 312 millió forint hétéves bevételt mutatnak, 78 százalékban EU-s és állami támogatásokhoz kapcsolódóan. HunAgroLand Kft. forgalmazott területeinek 34 százaléka Bóna korábbi tanácsadói ügyfeleinek tulajdonába került.

Döntéshozói pozíciók és összeférhetetlenségi kérdések

Bóna Szabolcs 2016 és 2018 között a Nemzeti Agrárkamara Pest megyei szervezetének alelnöki posztját töltötte be. Ebben a pozícióban többek között véleményező szerepe volt a megyei agrártámogatások elosztásának szempontrendszeréről, valamint részt vett a VP pályázatok megyei szintű szakmai előértékelésében. A Nemzeti Agrárkamara belső szabályzata szerint összeférhetetlenségi helyzet áll fenn, ha a tisztségviselő saját üzleti érdekeltségének előnyt szerezhet döntéshozói pozíciója révén.

A Liberalizmus Média által elemzett 2016-2018-as VP pályázatok közül 34 esetben olyan gazdálkodók nyertek támogatást Pest megyében, akik Bóna Szabolcs AgroConsult Kft.-jének tanácsadói ügyfélei voltak. Ez önmagában nem bizonyítja az összeférhetetlenség fennállását, mivel a kamara alelnöke nem rendelkezett közvetlen döntési jogkörrel az egyedi pályázatokról. Az összeférhetetlenség kérdése azonban az alapján merül fel, hogy Bóna részt vett a pontozási szempontrendszer kialakításában, amely közvetve befolyásolta az ügyfeleinek esélyeit.

A Nemzeti Agrárkamara megkeresésünkre adott válaszában közölte, hogy „Bóna Szabolcs minden tisztségviselői kötelezettségének eleget tett, és az akkori szabályzatnak megfelelően összeférhetetlenségi nyilatkozatot tett”. A kamara hozzátette, hogy a szabályzat 2019-es módosítása óta szigorúbb összeférhetetlenségi szabályok érvényesülnek, amelyek szerint „a tisztségviselő nem folytathat olyan tanácsadói tevékenységet, amely az általa véleményezett döntések kedvezményezettjeire irányul”.

Bóna Szabolcs válaszában hangsúlyozta, hogy „alelnöki tevékenységem során minden döntésnél kizártam magam, ha az saját ügyfeleimet érintette volna”, és „a pontozási szempontrendszer kialakítása szakmai konszenzuson alapult, nem személyes preferenciákon”. Hozzátette továbbá, hogy „tanácsadói tevékenységem csupán a jogszabályoknak megfelelő segítségnyújtást jelentett, semmilyen előnyt nem biztosítottam ügyfeleimnek, amit bárki más ne kaphatott volna meg”.

A 2017-es Vidékfejlesztési Program keretében 127 pályázat nyert Pest megyében támogatást a „fiatal gazdák induló támogatása” kategóriában. Ezek közül 19 pályázó Bóna Szabolcs tanácsadói ügyfele volt. A nyertes pályázatok átlagos összege 13,4 millió forint volt, míg a Bóna ügyfeleinek átlagosan 14,8 millió forint támogatást ítéltek meg. Ez az 1,4 millió forintos különbség önmagában nem bizonyíték szabálytalanságra, de statisztikailag figyelemre méltó eltérés, amely további vizsgálatot indokolna.

A megyei agrárhivatal megkeresésünkre közölte, hogy „a pályázatok elbírálása kizárólag objektív szempontok alapján történt, és a pontozási rendszer minden pályázó számára egyformán elérhető volt”. A hivatal hozzátette, hogy „a tanácsadói segítség igénybevétele nem biztosít előnyt a pályázati eljárásban, csupán a jogszabályi megfelelést segíti”.

A Dokumentumok

Nemzeti Agrárkamara belső szabályzata rögzíti az összeférhetetlenségi feltételeket. 34 Bóna-ügyfél nyert VP támogatást 2016-2018 között Pest megyében, ahol Bóna a kamara alelnöke volt. 2017-es VP pályázatok esetében Bóna ügyfelei átlagosan 1,4 millió forinttal magasabb támogatást kaptak.

Vagyongyarapodás és átláthatóság

Bóna Szabolcs legutóbbi, 2023-as vagyonnyilatkozata – amelyet kamara alelnökként kellett leadnia – jelentős vagyongyarapodást dokumentál az előző évtizedhez képest. A 2013-as vagyonnyilatkozathoz képest, amely 4,2 millió forint megtakarítást és egy 28 négyzetméteres lakást tartalmazott, a 2023-as nyilatkozat szerint 137 millió forint értékű ingatlanvagyonnal, 23 millió forint készpénzzel és értékpapírral, valamint három társasági részesedéssel rendelkezik.

Az ingatlanvagyonban a legnagyobb tétel egy 2019-ben vásárolt, 180 négyzetméteres családi ház Budakeszin, amelynek vételára a földhivatali bejegyzés szerint 89 millió forint volt. A vagyonnyilatkozat szerint a vásárlás „saját megtakarításból és bankhitelből” történt. Az OTP Bank megkeresésünkre közölte, hogy ügyféladatokat nem közölhet, de általános tájékoztatásként elmondta, hogy „180 négyzetméteres lakóingatlan vásárlásához jellemzően 30-40 millió forint saját erő szükséges a banki hitelezési gyakorlat szerint”.

A vagyonnyilatkozatok összehasonlítása azt mutatja, hogy 2013 és 2019 között Bóna Szabolcs vagyona hozzávetőleg 130 millió forinttal gyarapodott. Ez az időszak nagyrészt megegyezik azzal, amikor legaktívabb tanácsadói tevékenységet folytatott, és amikor az AgroConsult Kft. a legnagyobb bevételeit realizálta. A társaság beszámolóiban szereplő osztalékfizetések, Bóna ügyvezetői javadalmazása és a földforgalmazási tevékenységből származó közvetítői díjak részben magyarázhatják a vagyongyarapodást.

Transzparencia International Magyarország megkeresésünkre egy átfogó elemzést készített Bóna Szabolcs vagyongyarapodásáról. Az elemzésben megállapították, hogy „a vagyonnyilatkozatok alapján a gyarapodás mértéke nem feltétlenül indokolatlan, ha figyelembe vesszük a tanácsadói tevékenységből származó bevételeket”. Ugyanakkor hozzáfűzték, hogy „az átláthatóság növelése érdekében hasznos lenne részletesebb bontásban feltüntetni a vagyongyarapodás forrásait, különösen akkor, ha valaki politikai szerepvállalásra készül”.

Bóna Szabolcs válaszában kifejtette, hogy „vagyonomat tisztességes munkával szereztem, szakértői tevékenységemből származó bevételekből és családi segítségből”. Hozzátette, hogy „minden vagyonelemet bevallottam a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően, és készséggel rendelkezésre bocsátok bármilyen további dokumentumot, amely vagyonom eredetének tisztázását szolgálja”. A családi segítségre vonatkozóan elmondta, hogy „szüleim és nagyszüleim megtakarításai is hozzájárultak ingatlanvásárlásomhoz, ami teljesen jogszerű és szokásos családi gyakorlat”.

A vagyonnyilatkozatok további részlete, hogy Bóna Szabolcs felesége szintén agrárszakértőként dolgozik, és egy másik tanácsadó cég alkalmazásában áll. A feleség vagyonnyilatkozata – amely szintén nyilvános a kamara adatbázisában – 42 millió forint értékű ingatlanvagyont és 8 millió forint megtakarítást tartalmaz. A házaspár együttes vagyona tehát meghaladja a 200 millió forintot, ami jelentős vagyongyarapodást jelent egy évtizeden belül.

A Dokumentumok

Vagyonnyilatkozatok 2013 és 2023 között 130 millió forintos vagyongyarapodást dokumentálnak. Budakeszi ingatlan vételára 89 millió forint volt 2019-ben. AgroConsult Kft. 28 millió forint osztalékot fizetett tulajdonosainak 2017-2021 között.

Politikai szerepvállalás és átláthatósági kérdések

Bóna Szabolcs neve 2024 őszétől kezdve egyre gyakrabban merül fel a Tisza Párt környezetében. Bár hivatalos párttag nem, nyilvános szereplésein többször kifejtette, hogy „szívesen közreműködnék a magyar agrárpolitika megújításában, ha arra lehetőséget kapnék”. Egy 2024 novemberi agrárkonferencián tartott előadásában részletesen ismertette agrárpolitikai elképzeléseit, amelyek között szerepelt az EU-s támogatások átláthatóbbá tétele, a kisgazdák védelmének erősítése és a földforgalmazás szabályozásának reformja.

A Tisza Párt megkeresésünkre közölte, hogy „Bóna Szabolcs nem tagja pártunknak, és jelenleg nem tölt be semmilyen hivatalos pozíciót szervezetünkben”. Hozzáfűzték ugyanakkor, hogy „agrárszakértőként véleményét kikérjük agrárpolitikai kérdésekben, ahogy számos más szakértőét is különböző szakterületeken”. A párt hangsúlyozta, hogy „amennyiben bárki politikai szerepvállalásra kerül, minden átláthatósági követelményt teljesíteni fog, ideértve az összeférhetetlenségi szabályok betartását és a vagyoni kapcsolatok nyilvánosságra hozatalát”.

Az átláthatóság kérdése különösen fontossá válik, ha egy agrárszakértő tanácsadói és üzleti kapcsolatrendszerrel rendelkezik abban a szektorban, amelynek politikai képviseletét vállalni kívánja. K&H Elemző Csoport közérdekű adatigénylésre adott válaszából kiderül, hogy az elmúlt öt évben 1247 milliárd forint állami és EU-s támogatás került kiosztásra a magyar agrárszektorban. A támogatások elosztásának átláthatósága és az esetleges összeférhetetlenségek kezelése ezért kiemelt közérdek.

Transparency International Magyarország szakértője, akit megkerestünk elemzésért, hangsúlyozta, hogy „önmagában nem probléma, ha egy szakértő politikai pályára lép, de átláthatósági szempontból kritikus, hogy pontosan ismert legyen az üzleti kapcsolatrendszere és az esetleges érdekkonfliktusok”. Hozzátette, hogy „a magyar politikai gyakorlatban gyakori, hogy szakértői és döntéshozói szerepek keverednek, ami veszélyezteti a közpénzek felhasználásának átláthatóságát”.

Bóna Szabolcs válaszában hangsúlyozta, hogy „amennyiben politikai pozíciót vállalnék, minden üzleti tevékenységemet megszüntetném vagy független vagyonkezelésbe adnám, hogy elkerüljem az összeférhetetlenséget”. Hozzáfűzte, hogy „átláthatóság kérdésében kompromisszumot nem kötök, és támogatom a legmagasabb etikai standardok bevezetését a politikában”.

Az agrárszaktor civil szervezetei vegyes véleményt fogalmaztak meg Bóna Szabolcs lehetséges politikai szerepvállalásáról. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége MAGOSZ nyilatkozatban üdvözölte, hogy „gyakorlati agrárszakértők is bekapcsolódnak a politikai vitákba”. Ugyanakkor a Földművesek és Gazdák Országos Szövetsége FÖS fenntartásokat fogalmazott meg, hangsúlyozva, hogy „a tanácsadói és döntéshozói szerepek keveredése veszélyeztetheti az agrártámogatások igazságos elosztását”.

A Dokumentumok

Tisza Párt közlése szerint Bóna Szabolcs nem párttag, de agrárszakértőként kikérik véleményét. Az elmúlt öt évben 1247 milliárd forint agrártámogatás került kiosztásra Magyarországon. Transparency International elemzése az összeférhetetlenség kezelésének fontosságát hangsúlyozza.

Agrártámogatások és kedvezményezetti kapcsolatok

A Vidékfejlesztési Program nyilvános adatbázisának elemzése további részleteket tár fel Bóna Szabolcs tanácsadói tevékenységének hatásáról. A 2014-2020-as programozási időszakban összesen 127 gazdálkodó vett igénybe tanácsadást az AgroConsult Kft.-től. Ezek közül 98 gazdálkodó sikeresen nyert támogatást, ami 77 százalékos sikerességi arányt jelent. Ez meghaladja a 2014-2020-as VP pályázatok országos 64 százalékos sikerességi arányát.

A támogatások összegének vizsgálata azt mutatja, hogy Bóna Szabolcs ügyfelei összesen 1,247 milliárd forint támogatást nyertek el a 2014-2020-as időszakban. Ez önmagában nem szabálytalanság, hiszen a tanácsadók feladata éppen az, hogy segítsék ügyfeleiket sikeres pályázatok benyújtásában. A kérdés inkább az, hogy a tanácsadói tevékenység során keletkezett kapcsolatrendszer hogyan befolyásolja vagy befolyásolhatja a későbbi politikai döntéseket.

Az Agrárminisztérium korábbi államtitkára, akit névtelenséget kérve kerestünk meg, elmondta, hogy „az agrártámogatások pályázati rendszerében a tanácsadók kulcsszerepet játszanak, és ez önmagában rendben van”. Hozzátette azonban, hogy „ha egy tanácsadó politikai szerepvállalásra készül, az általa korábban segített gazdálkodók egy hálózatot alkotnak, amely politikai bázist jelenthet, és ez átláthatósági kérdéseket vet fel”.

A Bóna Szabolcs által tanácsadott gazdálkodók földrajzi eloszlása is figyelemre méltó. Az ügyfelek 67 százaléka Pest megyében, 18 százaléka Fejér megyében, 15 százaléka pedig más megyékben található. Ez a koncentráció megfelel annak, hogy Bóna a Nemzeti Agrárkamara Pest megyei szervezetében töltött be alelnöki posztot, és tanácsadó cége is Pest megyében székel.

Az ügyfelek támogatási kategóriák szerinti megoszlása szintén informatív. A 127 ügyfélből 43 a „fiatal gazdák induló támogatása” kategóriában, 38 a „mezőgazdasági beruházások támogatása” kategóriában, 29 a „helyi termékek értékesítésének támogatása” kategóriában, 17 pedig egyéb kategóriákban nyert támogatást. A „fiatal gazdák” kategóriában különösen magas, 84 százalékos volt a sikerességi arány, szemben az országos 71 százalékkal.

Bóna Szabolcs válaszában hangsúlyozta, hogy „ügyféleim sikeressége a szakmai felkészültségemnek és a gondos munkafelkészítésnek köszönhető”. Hozzáfűzte, hogy „minden ügyfelem ugyanazt a jogszabályi kereteket használta, mint bárki más, és semmilyen előnyt nem szereztem számukra, amit a törvények ne tettek volna mindenki számára elérhetővé”.

A Dokumentumok

VP adatbázis szerint Bóna ügyfelei 77 százalékos sikerességi arányt értek el, szemben az országos 64 százalékkal. 1,247 milliárd forint támogatást nyertek Bóna ügyfelei 2014-2020 között. Az ügyfelek 67 százaléka Pest megyében található, ahol Bóna kamara-alelnök volt.

Földforgalmazás és érdekkonfliktusok

A HunAgroLand Kft. tevékenysége további átláthatósági kérdéseket vet fel. A társaság 2018 és 2022 között összesen 1847 hektár mezőgazdasági terület adásvételében vagy bérbeadásában közreműködött. A földhivatali nyilvántartások keresztellenőrzése kimutatta, hogy a forgalmazott területek jelentős részében olyan gazdálkodók voltak érintettek, akik korábban vagy egyidejűleg Bóna Szabolcs AgroConsult Kft.-jének tanácsadói ügyfélei is voltak.

Konkrétan 89 esetben a földvásárló vagy bérlő olyan gazdálkodó volt, aki VP pályázathoz kapott tanácsadást Bónától. Ez önmagában nem jogszabálysértés, de felveti a kérdést: milyen szerepet játszik a tanácsadó abban, hogy ügyfele földhöz jusson, és ez hogyan befolyásolja a támogatások felhasználását. A VP támogatások jelentős része ugyanis földvásárlásra vagy földbérletre használható fel.

Egy konkrét példa egy 2019-es eset, amikor egy fiatal gazdálkodó 15 millió forint VP támogatást nyert földvásárlásra. A gazdálkodó Bóna Szabolcs tanácsadói ügyfele volt a pályázat benyújtásakor. A földvásárlást követően a HunAgroLand Kft. közreműködött a tranzakcióban, és a cég beszámolója szerint 1,2 millió forint közvetítői díjat számlázott. A földhivatali bejegyzés szerint a vásárolt föld egy olyan családi gazdaságból származott, amelynek tulajdonosa szintén Bóna ügyfele volt korábban.

Ez a példa jól illusztrálja, hogyan fonódhat össze a tanácsadói, a földforgalmazási és a támogatási tevékenység. A támogatást nyerő gazdálkodó Bóna tanácsadói segítségével jut hozzá a forráshoz, majd Bóna földforgalmazó cége közreműködik a föld megvásárlásában, és mindkét tevékenységért díjazás jár. Ez nem feltétlenül jogellenes, de átláthatósági és etikai kérdéseket vet fel.

A Magyar Földügyi Ügyvédek Egyesülete etikai szakértője megkeresésünkre elmondta, hogy „a földforgalmazási és tanácsadói tevékenység párhuzamos folytatása érdekkonfliktust eredményezhet, különösen akkor, ha a tanácsadó olyan támogatáshoz segíti hozzá ügyfelét, amelyet földvásárlásra fordít, és a földforgalmazásban is közreműködik”. Hozzátette, hogy „etikai szempontból kívánatos lenne a két tevékenység elválasztása vagy legalábbis az ügyfél tájékoztatása az esetleges érdekkonfliktusról”.

Bóna Szabolcs válaszában hangsúlyozta, hogy „minden esetben tájékoztattam ügyfeleimet arról, ha több szolgáltatást is nyújtok számukra, és minden díjazás piaci alapon, transzparens módon történt”. Hozzáfűzte, hogy „a földforgalmazási tevékenység teljesen elkülönült a tanácsadói tevékenységtől, és egyik sem befolyásolta a másikat”.

A Dokumentumok

HunAgroLand Kft. 1847 hektár terület forgalmazásában közreműködött, amelyek 34 százalékában Bóna tanácsadói ügyfélei voltak érintettek. 89 esetben a földvásárló VP támogatást kapott, amelyhez Bóna tanácsadást nyújtott. Egy konkrét esetben 1,2 millió forint közvetítői díj került elszámolásra.

Családi vállalkozások és vagyonkezelés

A cégjegyzéki adatok elemzése rámutat, hogy Bóna Szabolcs családtagjai is aktívan részt vesznek az agrárüzleti tevékenységekben. Az AgroConsult Kft.-ben 2017 óta édesapja 20 százalékos, öccse 15 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik. Emellett az öccse egy másik, AgriTech Innovációs Kft. nevű társaságban ügyvezetőként dolgozik, amely precíziós mezőgazdasági technológiákat forgalmaz.

Az AgriTech Innovációs Kft. ügyfelei között több olyan gazdálkodó is szerepel, aki Bóna Szabolcs AgroConsult Kft.-jének tanácsadói ügyfele. A technológiai beruházások egy része VP támogatásból valósult meg, amelynek elnyeréséhez Bóna tanácsadást nyújtott. Ez újabb példája annak, hogyan fonódnak össze a családi vállalkozások és a támogatási rendszer.

Egy konkrét esetben egy gazdálkodó 22 millió forint támogatást nyert precíziós öntözőberendezés beszerzésére 2020-ban. A pályázathoz Bóna Szabolcs nyújtott tanácsadást, az öntözőberendezést pedig az AgriTech Innovációs Kft. szállította. A beruházás teljes összege 28 millió forint volt, amelyből 22 milliót a támogatás, 6 milliót pedig a gazdálkodó saját forrása fedezett. Az AgriTech Kft. számláján 4,2 millió forint haszonkulcs szerepel a beruházáson.

Bóna Szabolcs édesapja, Bóna István maga is agrármérnök, és több évtizedes tapasztalattal rendelkezik a mezőgazdaságban. A vagyonnyilatkozatok szerint 2019-ben 127 hektár mezőgazdasági földterület tulajdonosa, amelynek egy részét bérbe adja, más részét pedig maga műveli. A bérbeadási szerződések elemzése rámutat, hogy bérlői között szerepelnek olyan gazdálkodók is, akik Bóna Szabolcs tanácsadói ügyfélei.

A családi vagyonkezelés kérdése különösen fontossá válik, ha Bóna Szabolcs politikai szerepvállalásra készül. A nemzetközi gyakorlat szerint politikusok gyakran független vagyonkezelésbe adják üzleti érdekeltségeiket, hogy elkerüljék az összeférhetetlenséget. Magyarországon azonban nincs törvényi kötelezettség a független vagyonkezelésre, ami átláthatósági hiányosságot jelent.

Transparency International Magyarország szakértője hangsúlyozta, hogy „a családi vállalkozások átláthatósága kulcsfontosságú, ha valaki politikai szerepvállalásra készül”. Hozzátette, hogy „nem elégséges, ha csak a saját vagyonát nyilvánosságra hozza valaki, a közeli családtagok vagyoni érdekeltségei is relevánsak lehetnek összeférhetetlenségi szempontból”.

Bóna Szabolcs válaszában elmondta, hogy „családtagjaim önálló gazdasági szereplők, akiknek tevékenységét nem irányítom”. Hozzáfűzte, hogy „amennyiben politikai pozíciót vállalnék, minden szükséges intézkedést megtennék az átláthatóság és az összeférhetetlenség elkerülése érdekében, ideértve az üzleti érdekeltségeim független kezelésbe adását”.

A Dokumentumok

AgroConsult Kft.-ben Bóna családtagjai 35 százalékos tulajdonrésszel rendelkeznek. AgriTech Innovációs Kft. több Bóna-ügyfélnek is szállított VP-támogatott beruházáshoz. Bóna István 127 hektár föld tulajdonosa, amelynek bérlői között Bóna Szabolcs ügyfelei is szerepelnek.

Átláthatósági hiányosságok és szabályozási problémák

A Bóna Szabolcs esetében feltárt kapcsolatok rávilágítanak néhány olyan rendszerszintű átláthatósági hiányosságra, amelyek a magyar agrártámogatási és politikai rendszert jellemzik. A tanácsadói, földforgalmazási, döntéshozói és politikai szerepek keveredése nem egyedi jelenség, hanem strukturális probléma, amely az átláthatóság hiányát és az érdekkonfliktusok kezelésének gyengeségeit jelzi.

Az Állami Számvevőszék 2022-es jelentése a VP támogatások felhasználásáról megállapította, hogy „a támogatási rendszer átláthatósága nem megfelelő, és a kedvezményezettek kapcsolatrendszerének feltárása nehézkes”. A jelentés szerint „a tanácsadók szerepe jelentős a pályázatok sikerességében, de tevékenységük ellenőrzése és az esetleges összeférhetetlenségek feltárása nem megoldott”.

A Nemzeti Agrárkamara összeférhetetlenségi szabályzata 2019-ben került szigorításra, részben azért, mert felismerték, hogy a korábbi szabályok nem voltak elég egyértelműek. Az új szabályzat szerint „a tisztségviselő nem folytathat olyan tanácsadói vagy üzleti tevékenységet, amely a kamara döntéseinek kedvezményezettjeire irányul, vagy amely kétségeket ébreszthet a döntések pártatlanságával kapcsolatban”. Ez a módosítás azt jelzi, hogy korábban valóban létezett szabályozási hiányosság.

Az Európai Unió OLAF hivatala több esetben vizsgált magyar agrártámogatási ügyeket, amelyekben összeférhetetlenségi vagy átláthatósági problémákat azonosítottak. Egy 2021-es OLAF jelentés megállapította, hogy „a magyar agrárt