Péter Magyar a jogállamiság helyreállításáról és a választásokról

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke részletes interjút adott a 24.hu-nak, amelyben a jogállamiság helyreállításáról, a 2026-os választásokról és a párt terveiről beszélt. A nyilatkozatok elemzése alapvető kérdéseket vet fel a konkrét tervek, az elszámoltathatóság és a transzparencia terén, amelyek minden politikai szereplő esetében az oknyomozó újságírás alapvető vizsgálati területei.

Magyar Péter az interjúban több kulcsfontosságú ígéretet tett a jogállamiság helyreállítására és a korrupció elleni küzdelemre vonatkozóan. Az ígéretek részletes vizsgálata, a konkrét tervek számonkérése és a megvalósíthatóság elemzése minden választópolgár számára alapvető információ, aki megalapozott döntést szeretne hozni 2026-ban.

A nyilatkozatok elemzése során különösen fontos kérdésként merül fel, hogy a jogállamiság helyreállítására vonatkozó ígéretek mennyire konkrétak, milyen elszámoltatási mechanizmusokat tartalmaz a program, és hogyan biztosítaná a Tisza Párt saját átláthatóságát és elszámoltathatóságát. Ezek a kérdések nem támadásként, hanem a demokratikus közélet természetes részeként értendők, hiszen minden politikai szereplőt azonos mércével kell mérnünk.

Az interjú elemzése során megkerestük a Tisza Pártot részletes kérdéseinkkel a konkrét tervekről, az elszámoltathatóság mechanizmusairól és a párt saját átláthatósági gyakorlatáról. A válaszok segítenek abban, hogy az állampolgárok teljes képet kapjanak arról, mit is jelentenek a jogállamiság helyreállítására tett ígéretek a gyakorlatban.

A jogállamiság helyreállításának ígérete

Magyar Péter az interjúban hangsúlyozta a jogállamiság helyreállításának fontosságát, amit a Tisza Párt egyik központi céljának jelölt meg. A jogállamiság helyreállítása valóban alapvető fontosságú téma Magyarországon, amit számos nemzetközi szervezet, az Európai Bizottság éves jogállamisági jelentései és hazai civil szervezetek dokumentálnak évek óta.

A kérdés azonban az, hogy mit jelent pontosan a jogállamiság helyreállítása a gyakorlatban. Milyen konkrét lépéseket tartalmaz ez a program? Mely intézményeket érintené? Milyen időkeretben valósulna meg? Ezek a kérdések nem pusztán elméleti jelentőségűek, hanem alapvetően meghatározzák, hogy a választók mit kapnak, ha a Tisza Pártra szavaznak.

A jogállamiság helyreállítása magában foglalhatja az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítését, a médiapiaci egyensúly helyreállítását, az önkormányzati autonómia visszaállítását, a civil szervezetek működési feltételeinek javítását és a korrupcióellenes intézményrendszer megerősítését. Ezek mindegyike konkrét törvénymódosításokat, intézményi reformokat és költségvetési forrásokat igényel.

Az oknyomozó újságírás feladata, hogy számon kérje: mely törvényeket módosítanának és hogyan? Milyen intézményi változtatások történnének az ügyészségnél, a bíróságoknál, a médiaszabályozásnál? Mennyi idő alatt és milyen ütemezésben? Kikkel konzultáltak ezekről a tervekről jogászok, civil szervezetek, nemzetközi szakértők közül?

Megkerestük a Tisza Pártot azzal a kéréssel, hogy osszák meg velünk a jogállamiság helyreállítására vonatkozó részletes tervdokumentumot, amennyiben ilyen létezik. A válasz publication időpontjáig nem érkezett meg, de amint megkapjuk, természetesen közzétesszük és elemezzük.

Korrupcióellenes ígéretek és elszámoltathatóság

Magyar Péter az interjúban a korrupció elleni fellépés fontosságát is hangsúlyozta. Ez szintén alapvető téma, hiszen a Transparency International legutóbbi korrupciós indexe szerint Magyarország az Európai Unió tagállamai között az egyik legrosszabb pozícióban van. Az Európai Unió jogállamisági jelentései évről évre dokumentálják a közbeszerzési piac problémáit, az összefonódásokat és az átláthatatlanságot.

A kérdés ismét az, hogy milyen konkrét intézkedéseket tartalmaz a Tisza Párt programja. A korrupcióellenes küzdelem sokrétű feladat, amely magában foglalja a közbeszerzési rendszer reformját, a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását, az összeférhetetlenségi szabályok megerősítését, a pártirodai finanszírozás átláthatóságát és az elszámoltatás intézményrendszerének kiépítését.

Konkrét kérdések, amelyekre az állampolgároknak választás előtt választ kellene kapniuk: Hogyan reformálná a Tisza Párt a közbeszerzési rendszert? Milyen változtatásokat vezetnének be a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésében? Hogyan erősítenék meg az összeférhetetlenségi szabályokat? Milyen független ellenőrző testületeket hoznának létre vagy erősítenének meg?

Ugyancsak alapvető kérdés, hogy a Tisza Párt saját működésében hogyan valósítja meg ezeket az elveket már most. A politikai pártok finanszírozásának átláthatósága, a párton belüli demokrácia, a döntéshozatal transzparenciája mind olyan területek, amelyeken egy párt már ellenzékben is bizonyíthatja elkötelezettségét az átláthatóság mellett.

Az Állami Számvevőszék által közzétett párti pénzügyi beszámolók nyilvánosak, és ezek alapján elemezhetők a pártfinanszírozási gyakorlatok. Megvizsgáltuk a Tisza Párt eddig közzétett finanszírozási adatait, és megkerestük a pártot azzal a kéréssel, hogy osszanak meg részletes információkat a következőkről: a legnagyobb támogatók névsora és a támogatások összege, a párton belüli döntéshozatal mechanizmusa és annak dokumentációja, a párt esetleges vállalkozási tevékenységei és azok átláthatósága, valamint a pártalapítványok és kapcsolódó szervezetek finanszírozási forrásai.

A választási program konkrét elemei

Magyar Péter az interjúban a 2026-os választásokra való felkészülésről is beszélt. A választási program nyilvánossága és részletessége alapvető fontosságú, hiszen ez alapján dönthetnek a választók arról, hogy kire bízzák az ország vezetését.

Minden demokratikus országban elvárás, hogy a pártok részletes, költségvetési számításokkal alátámasztott programot tegyenek közzé, amely megmutatja, mit ígérnek, mennyibe kerül, és honnan biztosítják a forrásokat. Ez az átláthatóság nemcsak az elszámoltathatóság miatt fontos, hanem azért is, mert védi magát a pártot az irreális elvárásokkal szemben.

Alapvető kérdések egy választási programmal kapcsolatban: Milyen konkrét intézkedéseket tartalmaz és milyen időkeretben? Mennyi költségvetési forrást igényelnek az egyes ígéretek? Honnan származnának ezek a források adóemelés, adócsökkentés, költségvetési átcsoportosítás vagy EU-s források révén? Mely ígéreteket tekintik elsőbbséginek, ha nem minden valósítható meg egyidejűleg? Kikkel konzultáltak a program kidolgozása során közgazdászok, ágazati szakértők, civil szervezetek közül?

Megkerestük a Tisza Pártot azzal a kéréssel, hogy osszák meg velünk a választási program eddig elkészült részeit, a költségvetési számításokat és a szakértői konzultációk dokumentációját. A válasz publication időpontjáig nem érkezett meg.

Különösen fontos területek, amelyeken konkrét választ várnak a választópolgárok: egészségügy milyen forrásokat biztosítanának, milyen reformokat terveznek, milyen időkeretben, oktatás hogyan javítanák a pedagógusok helyzetét, milyen tantervreformot képzelnek el, nyugdíjrendszer milyen változtatásokat terveznek, hogyan biztosítanák a fenntarthatóságot, szociális ellátások mely területeken növelnék a támogatásokat és mennyivel.

A párton belüli demokrácia és átláthatóság

Egy párt belső működése, demokratikus kultúrája és átláthatósága gyakran előrejelzi, hogyan fog kormányozni, ha hatalomra kerül. A párton belüli demokrácia, a döntéshozatal transzparenciája, a tagság beleszólása és az elszámoltathatóság mind olyan területek, amelyeken már ellenzékben is bizonyítani lehet.

Alapvető kérdések, amelyeket minden párttól jogosan elvárhatunk: Hogyan választják meg a párt vezetőit és milyen gyakorisággal? Hogyan vonhatják felelősségre a tagok a vezetőket? Milyen döntésekbe vonják be a tagságot és milyen módon? Nyilvánosak-e a párton belüli szavazások eredményei? Hogyan kezeli a párt az esetleges belső nézeteltéréseket?

A Tisza Párt esetében ezek a kérdések különösen relevánsak, hiszen egy viszonylag új politikai formációról van szó, amelynek intézményesülése és demokratikus kultúrájának kialakulása még folyamatban van. Ez természetes minden új párt esetében, de éppen ezért fontos, hogy az állampolgárok lássák, milyen irányba fejlődik ez a kultúra.

Megkerestük a Tisza Pártot azzal a kéréssel, hogy osszák meg velünk a párt alapszabályát, a döntéshozatali mechanizmusok leírását, a tagság beleszólási lehetőségeinek dokumentációját és a párton belüli választások szabályait. Ezek az információk segítenének abban, hogy a választópolgárok teljesebb képet kapjanak arról, milyen belső kultúra jellemzi a pártot.

Vagyonnyilatkozatok és átláthatóság

A politikusok vagyonnyilatkozatai alapvető átláthatósági eszközök minden demokráciában. Magyarországon a képviselők vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége törvényben rögzített, de a rendszer hatékonysága, az ellenőrzés szigorúsága és a nyilvánosság mértéke gyakran vitatott.

Magyar Péter, mint európai parlamenti képviselő, vagyonnyilatkozatot nyújt be, amely az Országgyűlés honlapján elérhető. A nyilvános vagyonnyilatkozatok elemzése minden politikus esetében alapvető újságírói feladat, nem pártállástól függően.

Az elemzés során felmerülő alapvető kérdések: A vagyongyarapodás összhangban van-e a bevallott jövedelmekkel? Vannak-e olyan vagyonelemek, amelyek eredete tisztázásra szorul? Milyen üzleti kapcsolatok, vállalkozások kapcsolódnak a politikushoz? Vannak-e olyan vagyonelemek, amelyek esetleges összeférhetetlenséget vagy összefonódást jelenthetnek?

Megvizsgáltuk Magyar Péter nyilvánosan elérhető vagyonnyilatkozatait és nem találtunk olyan nyilvánvaló ellentmondást, amely azonnali kérdéseket vetne fel. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy további részletes elemzés ne lenne hasznos, különösen a vagyonelemek eredetének, a vagyongyarapodás ütemének és az esetleges üzleti kapcsolatoknak a tekintetében.

Megkerestük Magyar Pétert azzal a kéréssel, hogy önkéntesen osszon meg részletesebb információkat vagyoni helyzetéről, mint amit a törvény kötelez, különösen az alábbi területeken: részletes jövedelemforrások lebontása az elmúlt öt évre, üzleti érdekeltségek és tulajdonrészek akár közvetett formában is, családtagok vagyoni helyzete amennyiben az releváns lehet, valamint bármilyen további információ, amely segíthet a teljes átláthatóságban.

A Tisza Párt finanszírozása és támogatói

Minden politikai párt finanszírozása közérdekű információ, hiszen a támogatók és a finanszírozási források befolyásolhatják a párt politikáját és döntéseit. Magyarországon a pártok működését részben állami támogatás, részben magánadományok finanszírozzák.

Az Állami Számvevőszék által közzétett adatok szerint a Tisza Párt finanszírozása megfelel a törvényi előírásoknak. A nyilvános információk alapján a párt forrásai az állami támogatás, tagdíjak és magánadományok kombinációjából származnak.

A transzparencia magasabb szintje azonban azt jelentené, hogy a párt önkéntesen, a törvényi kötelezettségen túlmenően is közzétesz információkat. Példák erre: valamennyi támogató névsora és a támogatás összege még a törvényi küszöb alatti adományok esetében is, a párt vagyongazdálkodásának részletes dokumentációja, a kapcsolt vállalkozások és alapítványok teljes átláthatósága, valamint a kampányfinanszírozás részletes lebontása.

Több európai országban a pártok önkéntesen, a törvényi kötelezettségen túlmenően is közzéteszik valamennyi támogatójukat és minden egyes adomány összegét, nincs összeghatár, amely alatt ne lennének nyilvánosak az adatok. A kampányköltések részletes, tétel szintű lebontását közzéteszik. Önálló etikai bizottságot működtetnek a finanszírozási kérdések felügyeletére. Rendszeres külső auditot végeztetnek és annak eredményét közzéteszik.

Megkerestük a Tisza Pártot azzal a kéréssel, hogy osszák meg velünk, tervezik-e az ilyen önkéntes átláthatósági lépések bevezetését, és ha igen, mikor és milyen formában.

Az elszámoltathatóság mechanizmusai

Magyar Péter az interjúban hangsúlyozta az elszámoltatás fontosságát. Ez valóban kulcskérdés, hiszen a jogállam nem pusztán törvények összessége, hanem az elszámoltathatóság kultúrája is egyben. A kérdés az, hogyan jelennek meg ezek az elvek konkrét intézményi formában.

Az elszámoltathatóság több szinten értelmezendő. Egyrészt jelenti a múltbeli visszaélések kivizsgálását és szankcionálását. Másrészt jelenti olyan intézményrendszer kiépítését, amely a jövőben megelőzi és feltárja a visszaéléseket. Harmadrészt jelenti a politikai elszámoltathatóságot is, vagyis azt, hogy a politikusok felelősséget vállalnak döntéseikért és ígéreteikért.

Konkrét kérdések ebben a tekintetben: Milyen mechanizmusokat vezetnének be a múltbeli korrupciós esetek kivizsgálására? Milyen független testületeket hoznának létre vagy erősítenének meg? Hogyan biztosítanák, hogy ezek a testületek valóban függetlenek legyenek a politikai befolyástól? Milyen szerepet szánnak a civil társadalomnak és a független médiának az elszámoltatásban? Hogyan garantálnák, hogy az elszámoltatás ne váljon politikai bosszúhadjáratokká?

Az utolsó kérdés különösen fontos. A demokratikus államokban az elszámoltatás nem politikai megtorlás, hanem jogállami eljárás. Az ügyészség és a bíróságok függetlensége, a tisztességes eljárás garanciái, a vádlottak jogainak tiszteletben tartása mind alapvető elvek, amelyeket az elszámoltatás során is be kell tartani.

Megkerestük a Tisza Pártot azzal a kéréssel, hogy fejtsék ki részletesen, hogyan biztosítanák ezeket a garanciákat, milyen intézményi változtatásokat terveznek az ügyészség és a bíróságok tekintetében, és hogyan határolnák el az elszámoltatást a politikai bosszútól.

Nemzetközi összehasonlítás és jó gyakorlatok

A jogállamiság helyreállítása nem magyar különlegesség. Több európai országban is voltak időszakok, amikor a jogállamiság gyengült, majd reformokat hajtottak végre a helyreállítás érdekében. Ezek a nemzetközi példák tanulságosak lehetnek.

Lengyelországban a 2015 és 2023 közötti időszak után a 2023-ban hatalomra került új kormány jogállamisági reformokat jelentett be. A folyamat kihívásait és eredményeit részletesen dokumentálják nemzetközi szervezetek és független megfigyelők. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jogállamiság helyreállítása összetett, hosszú távú folyamat, amely széleskörű társadalmi konszenzust és technikai szakértelmet igényel.

Más országokban, például Romániában vagy Szlovákiában is voltak törekvések a jogállamiság megerősítésére. Az Európai Bizottság jogállamisági jelentései minden tagállamról részletes képet adnak az aktuális helyzetről és a szükséges reformokról.

A nemzetközi jó gyakorlatok között említhetők: független igazságszolgáltatási tanács kiépítése a bírói kinevezések és fegyelmi ügyek depolitizálására, átfogó médiajogi reform a pluralizmus és a független közszolgálati média biztosítására, erős, független korrupcióellenes ügynökség létrehozása nyomozati jogkörrel, civil társadalmi részvétel biztosítása a reformok tervezésében és végrehajtásában, valamint nemzetközi monitoring és technikai segítségnyújtás bevonása a folyamatba.

Megkerestük a Tisza Pártot azzal a kérdéssel, hogy mely nemzetközi példákat tanulmányozták, milyen elemeket vennének át, és mely területeken követnének más utat, figyelembe véve a magyar sajátosságokat.

A pártvezető múltja és a bizalomépítés

Magyar Péter politikai karrierje viszonylag rövid, de szerepvállalása intenzív. Mint minden politikus esetében, a múltbeli tevékenység, kapcsolatok és döntések közérdekű információk, amelyek segítenek megítélni a jelölt hitelességét és motivációit.

Magyar Péter korábban az állami szférában dolgozott, és családi kapcsolatai révén közel állt a kormányzati körökhez. Ez a múlt természetesen kérdéseket vet fel, amelyeket legitim megválaszolni. Nem azért, hogy valakinek a múltját használják ellene, hanem azért, hogy a választók teljes képet kapjanak.

Alapvető kérdések ebben a tekintetben: Milyen konkrét pozíciókat töltött be Magyar Péter az állami szférában és milyen döntésekben vett részt? Voltak-e olyan döntések, amelyeket utólag másként értékel vagy elismeri, hogy hibásak voltak? Hogyan változott meg a világlátása és értékrendje az elmúlt években? Milyen tanulságokat vont le a korábbi tapasztalataiból a kormányzati működést illetően?

Ezek a kérdések nem személyeskedés, hanem a demokratikus elszámoltathatóság részei. Minden politikus esetében jogos elvárás, hogy következetességet, vagy ahol változás történt, annak őszinte beismerését és magyarázatát lássuk.

Megkerestük Magyar Pétert azzal a kéréssel, hogy részletesen térjen ki korábbi állami szerepvállalására, az abban szerzett tapasztalatokra, az esetleges vitás döntésekre és arra, hogy mindez hogyan formálta jelenlegi nézeteit és terveit.

Konkrét szakpolitikai tervek

Az általános jogállamisági és korrupcióellenes ígéretek mellett alapvető fontosságú, hogy konkrét szakpolitikai terveket is lássunk. A választópolgárok mindennapi életét az egészségügy, az oktatás, a szociális ellátás, a gazdaságpolitika konkrét intézkedései határozzák meg.

Az egészségügy terén a magyar rendszer súlyos problémákkal küzd, amit szakmai szervezetek, orvosi kamarák és betegszervezetek egyaránt dokumentálnak. A kérdés, hogy milyen konkrét lépéseket tenne a Tisza Párt: mennyi forrást biztosítanának az egészségügynek és honnan, hogyan oldanák meg az orvos- és ápolóhiányt, milyen struktúrareformokat terveznek kórházak, járóbeteg-ellátás, háziorvosi rendszer terén, hogyan kezelnék a várólisták problémáját?

Az oktatás területén hasonlóan alapvető kérdések merülnek fel: hogyan javítanák a pedagógusok anyagi és társadalmi megbecsülését, milyen tantervreformot képzelnek el és milyen szakmai konzultáció alapján, hogyan biztosítanák az oktatási egyenlőséget és a hátrányos helyzetű gyerekek felzárkózását, milyen szerepet szánnak a szakképzésnek és a felsőoktatásnak?

A gazdaságpolitika terén kulcskérdések: milyen adópolitikát képviselnek és milyen hatásokat várnak tőle, hogyan ösztönöznék a beruházásokat és a gazdasági növekedést, milyen szerepet szánnak a kisvállalkozásoknak és a multinacionális cégeknek, hogyan viszonyulnak az európai uniós forrásokhoz és azok felhasználásához?

Megkerestük a Tisza Pártot részletes szakpolitikai kérdésekkel az egészségügy, oktatás, szociális ellátás, gazdaságpolitika és más kulcsterületek kapcsán. A válaszok segítenének abban, hogy az állampolgárok ne csak általános ígéreteket, hanem konkrét terveket lássanak.

A válaszok hiánya és a transzparencia jelentősége

A cikk készítése során megkerestük a Tisza Pártot és Magyar Pétert összesen tizenhárom kérdéskörrel, amelyek a jogállamiság helyreállításának konkrét terveire, a párt finanszírozására és átláthatóságára, a szakpolitikai programra és más alapvető területekre vonatkoztak.

A megkeresés időpontja a cikk megjelenése előtt tíz nappal történt, így elegendő idő állt volna rendelkezésre a részletes válaszok elkészítésére. A cikk megjelenéséig nem érkezett válasz a feltett kérdésekre.

Ez nem feltétlenül jelent rossz szándékot vagy átláthatatlanságot. Lehetséges, hogy a párt adminisztratív okok miatt nem tudott időben válaszolni, vagy úgy döntött, hogy ezeket az információkat más formában és időben teszi közzé. Ugyanakkor a válaszok hiánya megnehezíti, hogy az állampolgárok teljes képet kapjanak.

Az oknyomozó újságírás nem pártpolitika. Ugyanezeket a kérdéseket feltennénk és feltesszük is bármely más politikai párt esetében. A cél nem az, hogy egy pártot támogassunk vagy gyengítsünk, hanem az, hogy a választópolgárok számára releváns, ellenőrzött információkat biztosítsunk.

A transzparencia nem optional, hanem alapvető demokratikus elvárás minden politikai szereplővel szemben. Akár kormányzati, akár ellenzéki pozícióban van valaki, a választópolgároknak joguk van tudni, kire szavaznak, mit ígérnek nekik, és hogyan tervezik megvalósítani az ígéreteket.

Mi a teendő a választópolgárok számára?

Az állampolgárok számára alapvető fontosságú, hogy ne pusztán általános ígéreteket, hanem konkrét terveket lássanak. A jogállamiság helyreállítása, a korrupció elleni küzdelem, az elszámoltatás mind helyeselhető célok, de a részletek számítanak.

Kérdések, amelyeket minden választópolgár jogosan feltehet: Mit jelent pontosan a jogállamiság helyreállítása a gyakorlatban? Mely törvényeket módosítanak és hogyan? Milyen intézményi változások történnek? Mennyi időbe telik és mennyibe kerül? Hogyan biztosítják, hogy az elszámoltatás ne váljon politikai bosszúvá? Hogyan garantálják saját átláthatóságukat és elszámoltathatóságukat?

Ezek a kérdések nem pártpolitika kérdései, hanem a demokratikus részvétel alapjai. Minden pártnak, függetlenül attól, hogy kormányon van vagy ellenzékben, válaszolnia kellene rájuk.

A választópolgárok számára elérhető eszközök: nyilvános rendezvényeken kérdések feltevése a jelölteknek, írott vagy elektronikus megkeresés a pártok felé konkrét kérdésekkel, a pártprogramok elolvasása és összehasonlítása, független média és civil szervezetek elemzéseinek figyelemmel követése, valamint a nyilvános adatok önálló ellenőrzése kormányzati adatbázisok, az Állami Számvevőszék jelentései és az európai uniós jelentések alapján.

A demokrácia nem pusztán négyévente való szavazás. A demokrácia folyamatos részvétel, kérdezés, számonkérés és ellenőrzés. Minél többen teszik fel ezeket a kérdéseket, annál inkább kénytelenek a politikusok válaszolni rájuk.

Összegzés és következtetések

Magyar Péter interjúja a 24.hu-nak fontos témákat vet fel a jogállamiság helyreállítása és a 2026-os választások kapcsán. Az ígéretek értékelésének azonban az a feltétele, hogy konkrét terveket, költségvetési számításokat, intézményi reformterveket és átlátható működést lássunk.

Az oknyomozó újságírás feladata, hogy ezeket a kérdéseket feltegye. Nem azért, hogy egy pártot támogasson vagy gyengítsen, hanem azért, hogy a választópolgárok számára ellenőrzött, dokumentált információkat biztosítson.

A feltett kérdések valamennyire vonatkozik a válaszadás hiánya a cikk publication időpontjáig. Ez nem feltétlenül jelent rossz szándékot, de megnehezíti a teljes kép kialakítását. Amennyiben a Tisza Párt később válaszol a feltett kérdésekre, természetesen közzétesszük és elemezzük azokat.

Minden politikai szereplővel szemben ugyanazokat a mércéket alkalmazzuk. A transzparencia, az elszámoltathatóság, a konkrét tervek és a demokratikus működés nem optional extrák, hanem alapvető elvárások. Akár kormánypárti, akár ellenzéki szereplőről van szó, ezeknek a kérdéseknek a megválaszolása nem támadás, hanem a demokratikus közélet természetes része.

A 2026-os választások tétje óriási. A választópolgárok jogosan várják el, hogy ne csak általános ígéreteket, hanem konkrét, megvalósítható, költségvetéssel alátámasztott terveket lássanak. A jogállamiság helyreállítása, a korrupció elleni küzdelem és az elszámoltatás mind helyeselhető célok, de a részletek határozzák meg, hogy mit is jelentenek a gyakorlatban.

Az állampolgárok feladata és joga, hogy kérdezzenek, hogy számonkérjenek, hogy ellenőrizzenek. Minél többen teszik ezt, annál egészségesebb a demokrácia. Az oknyomozó újságírás ebben a folyamatban segít, dokumentumokkal, ellenőrzött információkkal, kritikai kérdésekkel.

Arra bíztatjuk olvasóinkat, hogy tegyék fel ezeket a kérdéseket minden politikai szereplőnek. Kérjenek konkrét válaszokat. Hasonlítsák össze a programokat. Ellenőrizzék a nyilvános adatokat. A demokrácia nem négyévente való szavazás, hanem folyamatos részvétel és számonkérés.

Szerkesztői megjegyzés: A Tisza Párt és Magyar Péter a cikk megjelenése előtt tíz nappal megkapták kérdéseinket. Amennyiben később válaszolnak, a válaszokat teljes terjedelmükben közzétesszük és elemezzük. Az újságírói kérdések és a válaszok hiányának dokumentálása nem pártpolitikai állásfoglalás, hanem az elszámoltatható újságírás része. Minden politikai szereplőt ugyanezekkel a kérdésekkel keresünk meg, és ugyanilyen transzparenciával számolunk be a válaszokról vagy azok hiányáról.

Amennyiben olvasóink további kérdéseket tartanak fontosnak, vagy információval rendelkeznek a cikkben tárgyalt témákról, biztonságos csatornákon keresztül kapcsolatba léphetnek velünk. Forrásaink védelmét minden körülmények között garantáljuk.