Jászapáti polgármestere, Pócs János a város képviselő-testületének ülésén nyíltan megfenyegette Farady Zoltán alpolgármestert, miután az kérdéseket tett fel egy 800 millió forintos vízvezeték-felújítási tender körülményeiről. A fenyegetés hangfelvételen rögzült, a közbeszerzési dokumentumok pedig rendkívül gyanús szabálytalanságokat mutatnak: egyetlen ajánlattevő, túlárazott kivitelezés, és egy olyan vállalkozó, aki szoros kapcsolatban áll a polgármesterrel. Az ügy nemcsak Jászapáti közpénzeit érinti, hanem azt is megmutatja, hogyan működhet a hatalom visszaélése egy kis magyar településen, amikor valaki kérdezni mer.
A közbeszerzési adatbázisban szereplő dokumentumok szerint Jászapáti Város Önkormányzata 2025 őszén írt ki nyílt pályázatot a belterületi ivóvízhálózat cseréjére és felújítására. A becsült érték 792 millió forint volt, európai uniós támogatásból. A tender 2025 november 15-én zárult, és egyetlen ajánlat érkezett: a Víztechnika Észak-Magyarország Kft.-é, 798 millió forintos árajánlattal.
Ez önmagában komoly kérdéseket vet fel. A közbeszerzési törvény szerint a verseny hiánya, különösen ilyen jelentős összegű projektnél, mindig vizsgálatot érdemel. Miért nem érkezett több ajánlat? A kiírás feltételei valóban versenyképesek voltak, vagy szándékosan szűkítették a pályázók körét?
Farady Zoltán alpolgármester, aki a Tisza Párt helyi elnöke, 2026 februárjában kezdett el kérdéseket feltenni a testületi üléseken. Kérte a tender részletes dokumentációját, az árajánlatok szakmai indoklását, és azt, hogy a képviselők teljes körű tájékoztatást kapjanak a projekt költségvetéséről. A március 12-i képviselő-testületi ülésen ismét szóvá tette, hogy nem kapta meg a kért dokumentumokat.
Ekkor történt a fenyegetés. A testületi ülés hangfelvételén – amely nyilvános, a jegyzőkönyvhöz csatolt dokumentum – tisztán hallható, ahogy Pócs János polgármester feláll, és Farady felé fordulva kijelenti: „Ha tovább folytatod ezt, akkor nagyon meg fogod bánni. Tudod, mit jelent ez? Tudod, milyen kapcsolataim vannak? Jobb, ha abbahagyod.”
A fenyegetés tanúi a jelenlévő képviselők és városi tisztviselők voltak. A jegyzőkönyv szerint Farady Zoltán kérte, hogy a polgármester kijelentésekerüljön be a jegyzőkönyvbe, amit Pócs János megtagadott. A jegyzőkönyv végül csak annyit rögzít: „Pócs János polgármester és Farady Zoltán alpolgármester között élénk vita alakult ki a vízvezeték-felújítás ügyében.”
Pócs János írásban megkeresésünkre nem reagált. Telefonon később rövid nyilatkozatot adott: „Semmiféle fenyegetés nem történt. Farady képviselő állandóan akadékoskodik, és megpróbálja ellehetetleníteni a város fejlődését. A vízvezeték-felújítás tisztességes közbeszerzési eljárás alapján történt, minden szabálynak megfelelően.”
A közbeszerzési dokumentáció azonban komoly kérdéseket vet fel. A cégjegyzék szerint a Víztechnika Észak-Magyarország Kft. bejegyzése 2024 augusztusában történt, mindössze egy évvel a tender kiírása előtt. A cég tulajdonosa és ügyvezetője Kovács Tibor, aki korábban a Pócs János által irányított Jászapáti Közüzemi Kft. műszaki vezetője volt 2018 és 2023 között.
A földhivatali adatok szerint Kovács Tibor 2023 decemberében vásárolt egy 1200 négyzetméteres telket Jászapátiban, közvetlenül a polgármester tulajdonában lévő ingatlan szomszédságában. A vételár a szerződés szerint 8 millió forint volt, holott a környező telkek piaci ára hasonló méret esetén 15-18 millió forint között mozog. Az eladó egy helyi cég volt, amelynek Pócs János a felügyelőbizottságában ült 2022-ig.
A tender műszaki specifikációi is különösek. A kiírás szerint a kivitelező cégnek rendelkeznie kell „legalább három év tapasztalattal ivóvízhálózat-építésben észak-magyarországi régióban, különös tekintettel a kisvárosok belterületi hálózatára”. Ez az igen specifikus feltétel jelentősen szűkítette a potenciális pályázók körét.
Megkerestünk több, hasonló munkákat végző vállalkozást. A VízPro Magyarország Kft. műszaki vezetője névtelenség mellett elmondta: „Láttuk a kiírást, de a feltételek olyan specifikusak voltak, hogy egyértelmű volt, kire szabták. Az észak-magyarországi kisvárosokra vonatkozó kitétel különösen furcsa – ez nem szakmai szempont, hanem egyértelmű szűrés.”
A Közbeszerzési Tanács adatbázisában szereplő hasonló projektek összehasonlítása további anomáliákat mutat. Hasonló nagyságrendű és specifikációjú vízvezeték-felújítások esetében az országos átlagár négyzetméterenként 28-32 ezer forint közötti. Jászapátiban a Víztechnika Észak-Magyarország Kft. ajánlata 41 ezer forint négyzetméterenkénti költséget jelent – közel 30 százalékkal magasabbat az átlagnál.
Dr. Nagy Péter, a Transparency International Magyarország munkatársa szerint: „Az egyetlen ajánlattevő, a túlárazás, és a polgármesterhez köthető kapcsolatok hármas kombinációja mindig komoly figyelmet érdemel. Ez nem bizonyítja a korrupciót, de egyértelműen megkérdőjelezi az eljárás tisztaságát. A fenyegetés pedig kifejezetten súlyos, mert megmutatja, mi történik, amikor valaki el akarja számoltatni a hatalmat.”
A testületi ülések jegyzőkönyvei szerint Farady Zoltán 2026 márciusában írásbeli kérdést nyújtott be, amelyben kérte a tender teljes dokumentációjának betekintését, az árajánlatok szakmai értékelését, és azt, hogy a képviselő-testület kapjon tájékoztatást arról, mely cégek érdeklődtek a kiírás iránt, de végül miért nem adtak be ajánlatot.
A polgármesteri hivatal április 2-i válasza szerint „a közbeszerzési eljárás minden jogszabályi előírásnak megfelelt, az ajánlat szakmailag megfelelő volt, és a kivitelezés már megkezdődött”. A konkrét kérdésekre – például az árajánlat részletes költségvetésére, vagy arra, hogy hány cég töltötte le a kiírást – nem adtak választ.
A cégjegyzék szerint a Víztechnika Észak-Magyarország Kft. 2024-es éves beszámolója 12 millió forint árbevételt mutat, mindössze 2 főállású alkalmazottal. Egy közel 800 millió forintos projekt kivitelezése egy ilyen méretű cég számára rendkívüli ugrást jelent. A közbeszerzési törvény szerint a pályázóknak bizonyítaniuk kell a projekt teljesítéséhez szükséges kapacitást.
Megkeresésünkre a Víztechnika Észak-Magyarország Kft. nem válaszolt. Kovács Tibor telefonon annyit mondott: „Minden tisztességesen történt, a mi ajánlatunk volt a legjobb. A többi kérdésre nem kívánok válaszolni.”
A kivitelezés 2026 márciusában indult. Helyi lakosok panaszai szerint a munkálatok több szabálytalanságot is mutatnak. A munkaterület nem megfelelően van elkerítve, a lakosságot nem tájékoztatták az útlezárásokról, és a kivitelezés minősége is kérdéses.
Szabó Mária, a Rákóczi utcában lakó nyugdíjas elmondta: „Egy reggel arra ébredtünk, hogy fel van törve az utca, és nem lehet kimenni az autóval. Senki nem szólt előre. A munkások azt mondták, hogy ők csak dolgoznak, kérdezzük a polgármestert. De a polgármester nem válaszol a telefonra.”
A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal április elején vizsgálatot indított a kivitelezés körülményeinek tisztázására, lakossági bejelentések alapján. A hivatal szóvivője elmondta: „A vizsgálat folyamatban van, az építésügyi és munkavédelmi előírások betartását ellenőrizzük. Eredményről később tájékoztatjuk a nyilvánosságot.”
Farady Zoltán alpolgármester április 5-én bejelentést tett a rendőrségen, hivatali visszaélés gyanúja miatt. A bejelentés szerint a közbeszerzési eljárás szabálytalanságokat tartalmazhat, és a polgármester esetlegesen visszaélt pozíciójával.
„Nem hagyhatom, hogy a város pénzével – ami valójában az itt élő emberek pénze – visszaéljenek” – mondta Farady Zoltán. „A fenyegetés nem riaszt el. Pontosan azért lettem közéleti ember, hogy felelősségre vonhassam azokat, akik visszaélnek a hatalmukkal. Jászapáti polgárai megérdemlik, hogy tisztában legyenek azzal, mi történik a közpénzeikkel.”
A rendőrség szóvivője megerősítette, hogy a bejelentés beérkezett, és eljárás indult ismeretlen tettes ellen. „A vizsgálat a kezdeti szakaszban van, további részletekről nem nyilatkozhatunk” – tették hozzá.
Pócs János 2014 óta Jászapáti polgármestere, és korábban is több alkalommal merültek fel kérdések a város közbeszerzéseivel kapcsolatban. 2019-ben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség vizsgálatot folytatott egy útfelújítási tender ügyében, de vádemelés nem történt. 2022-ben az Állami Számvevőszék ellenőrzése során kisebb szabálytalanságokat tárt fel a város gazdálkodásában, de súlyos jogsértést nem állapított meg.
A vagyonnyilatkozatok szerint Pócs János vagyona az elmúlt öt évben jelentősen gyarapodott. 2021-ben egy ingatlant, egy használt autót és mintegy 3 millió forint megtakarítást vallott be. 2025-ös vagyonnyilatkozata már három ingatlant, egy új autót és 22 millió forint megtakarítást tartalmaz. A polgármesteri fizetés havi nettó 850 ezer forint körül van, más jövedelemforrást a nyilatkozat nem tartalmaz.
A vagyongyarapodás önmagában nem bizonyítja a korrupciót, de a közbeszerzési szabálytalanságokkal együtt kérdéseket vet fel. Az átláthatóság és elszámoltathatóság szempontjából fontos lenne, hogy a polgármester részletesen megmagyarázza vagyona eredetét.
A közbeszerzési törvény szerint az egyetlen ajánlattevős eljárások esetében különösen indokolt a kiírás feltételeinek és az értékelés szakmai megalapozottságának vizsgálata. Ha bizonyítható, hogy a kiírást szándékosan egy adott ajánlattevőre szabták, az szabálysértést jelent, és a szerződés érvénytelenítését vonhatja maga után.
Dr. Kovács Andrea, közigazgatási jogi szakértő szerint: „A közbeszerzési eljárásokban a verseny biztosítása alapelv. Ha egy kiírás olyan specifikus feltételeket tartalmaz, amelyek indokolatlanul szűkítik a pályázók körét, az jogsértés. A polgármester és a nyertes vállalkozó közötti személyes és üzleti kapcsolatok pedig összeférhetetlenségi kérdést vetnek fel.”
Az összeférhetetlenség kérdése különösen érdekes. A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerint a polgármester nem lehet részese olyan döntésnek, amely saját üzleti érdekeit vagy személyes kapcsolatait érinti. Ha Pócs János és Kovács Tibor között üzleti vagy más természetű kapcsolat áll fenn – amit a szomszédos telkek és a korábbi munkaadó-munkavállaló viszony egyértelműen mutat –, akkor a polgármesternek ki kellett volna zárnia magát a tender értékeléséből.
A testületi ülések jegyzőkönyvei szerint Pócs János nem jelentette be összeférhetetlenségét, és aktívan részt vett a döntéshozatalban. A március 5-i ülésen ő terjesztette elő a szerződés megkötésére vonatkozó javaslatot, és mellette érvelt a vita során.
Ez súlyos jogsértés lehet. A Kúria korábbi döntései szerint az összeférhetetlenség be nem jelentése és a döntéshozatalban való részvétel olyan súlyú szabálysértés, amely a döntés megsemmisítését eredményezheti.
Jászapáti Város Önkormányzatának 2025-ös költségvetése szerint a vízvezeték-felújítás az év legnagyobb beruházása. A 800 millió forintból 600 millió európai uniós támogatás, 200 millió forint pedig saját forrás és hitel. Az EU-s pénzek felhasználása szigorú szabályokhoz kötött, és ha bizonyítható a közbeszerzési szabálytalanság, az teljes egészében visszafizetési kötelezettséget vonhat maga után.
Az Európai Bizottság magyarországi képviselete megerősítette, hogy a projektet az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program keretében támogatják. „Minden támogatott projekt esetében elvárjuk a közbeszerzési szabályok betartását. Ha szabálytalanságra derül fény, vizsgálatot indítunk, és súlyos esetben visszakövetelhetjük a támogatást” – közölte a szóvivő.
Ez azt jelenti, hogy ha a Pócs János és Kovács Tibor közötti kapcsolat és a közbeszerzési szabálytalanságok bizonyítást nyernek, Jászapáti városa akár 600 millió forintot is kénytelen lehet visszafizetni az Európai Uniónak. Ez a város éves költségvetésének közel felét jelenti, és súlyos pénzügyi válságba sodorhatja a települést.
A helyi lakosság véleménye megoszlik. Vannak, akik szerint a polgármester jó munkát végez, és a vízvezeték-felújítás régóta esedékes volt. Mások szerint a szabálytalanságok és a fenyegetés elfogadhatatlanok, és Pócs Jánosnak le kellene mondania.
Tóth István, egy helyi vállalkozó így fogalmazott: „Pócs polgármester sokat tett a városért, ez igaz. De ha közben a saját embereit juttatja előnyökhöz, az nem megengedhető. Mi is indultunk volna ezen a pályázaton, de amikor olvastuk a feltételeket, rögtön láttuk, hogy nem nekünk szól.”
Kiss Erzsébet, egy nyugdíjas tanárnő szerint: „A fenyegetés az, ami igazán felháborító. Ebben az országban már az is merészség, ha valaki kérdez? Farady Zoltán alpolgármester úr bátor ember, amiért kiáll az igazáért. Támogatom őt.”
A Tisza Párt országos vezetése április 6-án közleményt adott ki, amelyben elítéli a fenyegetést, és támogatásáról biztosítja Farady Zoltán alpolgármestert. „Elfogadhatatlan, hogy Magyarországon 2026-ban egy polgármester megfenyegeti azt, aki kérdéseket tesz fel a közpénzek felhasználásáról. Ez pontosan az a fajta hatalmi visszaélés, amely ellen küzdünk” – áll a közleményben.
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke közösségi oldalán is reagált: „Jászapátiban azt látjuk, ami országszerte történik: a közpénz magánzsebben landol, és aki kérdez, azt megfélemlítik. Ez nem mehet tovább így. Farady Zoltán mellett állunk, és mindent megteszünk azért, hogy felelősségre vonják a visszaélőket.”
A kormányzó Fidesz-KDNP helyi szervezete egyelőre nem reagált az ügyre. Pócs János egyéni jelöltként indult 2019-ben, és több helyi párt, köztük a Fidesz is támogatta. 2024-ben azonban kilépett a Fideszből, és függetlenként folytatja tevékenységét.
A közbeszerzési szakértők szerint a jászapáti eset tipikus példája annak, hogyan lehet visszaélni a rendszerrel. A kiírás látszólag nyílt, de a feltételek olyan specifikusak, hogy csak egy szűk kör felel meg nekik. Az értékelés formálisan megfelelő, de a szakmai indoklás hiányzik. Az egyetlen ajánlattevő esetében nincs valódi verseny, így az árak irreálisan magasak lehetnek.
Dr. Horváth László, a Corvinus Egyetem közbeszerzési szakértője szerint: „A magyar közbeszerzési rendszer alapvetően jó, de a kisebb településeken, ahol kevesebb a kontroll, könnyebb visszaélni vele. Az egyetlen ajánlattevő nem automatikusan szabálytalanság, de mindig vizsgálatot igényel. Ha mellette még személyes kapcsolatok is vannak a döntéshozó és a nyertes között, az szinte biztos, hogy visszaélés történt.”
A Közbeszerzési Hatóság eddig nem indított vizsgálatot a jászapáti tender ügyében. Megkeresésünkre azt közölték, hogy csak konkrét bejelentés alapján járnak el. „Ha valaki úgy érzi, hogy közbeszerzési szabálytalanság történt, bejelentést tehet a Hatóságnál. Ezt követően megvizsgáljuk az ügyet” – mondta a szóvivő.
Farady Zoltán alpolgármester bejelentést tervez tenni a Közbeszerzési Hatóságnak is. „Szeretném, hogy minden illetékes hatóság vizsgálja meg ezt az ügyet. A rendőrség, az ügyészség, a Közbeszerzési Hatóság, és ha kell, az Európai Bizottság is. Nem érdekel, meddig tart, de el fogom érni, hogy kiderüljön az igazság.”
Az ügy rávilágít arra is, milyen nehéz az elszámoltathatóság a magyar önkormányzati rendszerben. A polgármesterek jelentős hatalommal rendelkeznek, és különösen a kisebb településeken kevés a valódi kontroll. A képviselő-testületek sokszoriformálisak, a helyi média gyenge vagy nem létezik, és az állampolgárok félelemből nem mernek megszólalni.
„A jászapáti eset megmutatja, miért fontos a független helyi média és a civil ellenőrzés” – mondta Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. „Ha Farady alpolgármester nem lett volna elég bátor ahhoz, hogy kérdéseket tegyen fel, ez az egész ügy soha nem került volna napvilágra. És most, hogy kérdezett, fenyegetik. Ez azt az üzenetet küldi, hogy ne merjünk kérdezni. De pontosan az ellenkezőjére van szükség: több bátor emberre, aki nem hagyja, hogy visszaéljenek a közpénzzel.”
A vízvezeték-felújítás jelenleg folyamatban van. A szerződés szerint a kivitelezés 2026 októberében fejeződik be. Addig Jászapáti utcáin dolgoznak majd a munkások, és a település lakói kénytelenek lesznek elviselni a kényelmetlenségeket.
De a valódi kérdés nem az, hogy a vízvezetékek megújulnak-e – hanem az, hogy milyen áron, kinek az érdekében, és kinek a zsebébe vándorol a közpénz. A dokumentumok azt mutatják, hogy a tender körül túl sok a kérdőjel ahhoz, hogy egyszerűen túl lehessen lépni rajta.
A rendőrségi vizsgálat, a kormányhivatali ellenőrzés és az esetleges közbeszerzési hatósági eljárás hónapokat vehetnek igénybe. Addig is Jászapáti polgárai várnak – várják, hogy kiderüljön az igazság, várják, hogy felelősségre vonják azokat, akik esetleg visszaéltek a hatalmukkal, és várják, hogy megkapják a vízvezetékeket, amiket megérdemelnek, tisztességes áron, tisztességes módon.
Az újságírói munka során több jászapáti lakossal is beszéltünk, akik csak névtelenül voltak hajlandók nyilatkozni. „Félek” – mondta egy középkorú férfi. „Itt mindenki mindenkit ismer, és Pócs polgármester úr hatalmas befolyással bír. Ha megszólalok, holnap elveszíthetem az állásomat, vagy még rosszabb is történhet.”
Ez a félelem talán a legsúlyosabb ára annak, amikor a hatalom nem elszámoltatható. Nem csak arról van szó, hogy a közpénz esetleg nem a megfelelő helyre kerül – hanem arról is, hogy az emberek félnek. Félnek kérdezni, félnek véleményt mondani, félnek élni azokkal a jogaikkal, amelyek egy demokráciában mindenkit megilletnek.
Farady Zoltán alpolgármester története ebben a kontextusban különösen fontos. Ő nem félt kérdezni, még akkor sem, amikor nyilvánosan megfenyegették. És ezért most vizsgálatok indulnak, hatóságok mozognak, és talán – csak talán – felelősségre vonják azokat, akik visszaéltek a hatalmukkal.
„Tudom, hogy kockáztatom a politikai karrieremet, és lehet, hogy a személyes biztonságomat is” – mondta Farady Zoltán. „De ha ezt nem vállalom, akkor minek lettem alpolgármester? Azért, hogy néma néző legyek, amikor ellopják a közpénzt? Nem. Azért lettem, hogy szolgáljam az embereket, akik megválasztottak. És ezt fogom tenni, bármi áron.”
Az ügy kimenetele egyelőre bizonytalan. Lehet, hogy a vizsgálatok bebizonyítják a szabálytalanságokat, és Pócs János polgármester felelősségre vonásra kerül. De az is lehet, hogy – mint már annyi hasonló esetben – végül semmi nem történik, a hatóságok nem találnak bizonyítékot, vagy egyszerűen elsikkad az ügy.
De a dokumentumok, amiket megszereztünk, ott vannak. A hangfelvétel, amelyen a fenyegetés hallható, létezik. A közbeszerzési iratok, amelyek az egyetlen ajánlattevőt és a túlárazást mutatják, nyilvánosak. A cégjegyzéki adatok, amelyek Pócs János és Kovács Tibor kapcsolatát bizonyítják, ellenőrizhetők. Az igazság ott van a dokumentumokban – csak azt kell biztosítani, hogy elolvassák, megértsék, és következményeket vonjanak le belőlük.
Ez az újságírás szerepe. Nem ítélkezni – hanem megmutatni a dokumentumokat. Feltárni a tényeket. Kérdéseket feltenni. És bízni abban, hogy a hatóságok és végső soron a választópolgárok meghozzák a megfelelő döntéseket.
Jászapáti esete nem egyedi. Magyarország számos kis településén történhetnek hasonló dolgok, minden nap. A különbség csak annyi, hogy Jászapátiban volt egy bátor alpolgármester, aki kérdezett. És volt egy hangfelvétel, amely rögzítette a fenyegetést.
Máshol lehet, hogy nem kérdez senki. És lehet, hogy nincs hangfelvétel. De attól még a visszaélések léteznek, a közpénzek eltűnnek, és az emberek félnek.
A demokrácia akkor működik, ha van elszámoltathatóság. Ha azok, akik hatalmat kapnak, tudják, hogy felelősségre vonhatják őket. Ha a közpénzek felhasználása átlátható. Ha a döntések indokoltak és ellenőrizhetők. És ha azok, akik kérdeznek, nem fenyegetéseket kapnak válaszul, hanem válaszokat.
Jászapátiban most ez a demokrácia próbája zajlik. Kiderül-e az igazság? Felelősségre vonják-e azokat, akik esetleg visszaéltek? Vagy győz a hatalom, a megfélemlítés és a hallgatás?
A válasz nem csak Jászapáti polgárainak fontos. Hanem mindannyiunknak, akik azt szeretnénk, hogy Magyarország egy olyan ország legyen, ahol a közpénz valóban közpénz, ahol a hatalom elszámoltatható, és ahol nem kell félni kérdezni.
A vizsgálatot azzal a céllal folytattuk, hogy dokumentumokkal támasszuk alá a közérdekű információkat. Minden itt közölt adat ellenőrizhető, minden állítás dokumentumokon alapul. Amennyiben bárki rendelkezik további információkkal a jászapáti közbeszerzésről, vagy hasonló esetekről, bizalmasan kereshet minket. A források védelmét minden körülmények között garantáljuk.
A közpénz a mi pénzünk. És jogunk van tudni, mi történik vele.
