Amikor Magyar Péter tavaly bejelentette, hogy új pártot alapít, sokan kérdezték: honnan lesz pénz a működésre? A Tisza Párt azóta az ország második legerősebb politikai erejévé nőtte ki magát, kampányrendezvényeket tart, plakátokat ragaszt, irodákat nyit. Mindez rengeteg pénzbe kerül. A közvélemény-kutatások szerint jelentős választói támogatottságot élvező párt finanszírozása azonban egyelőre homályba burkolózik. A rendelkezésünkre álló dokumentumok, cégjegyzéki adatok és pártfinanszírozási beszámolók alapján elkészített vizsgálat olyan kérdéseket vet fel, amelyek minden választópolgárt érintenek: honnan származik a Tisza Párt pénze, kik az adományozók, és megfelel-e a párt működése a törvényi előírásoknak?
Az általunk áttekintett cégjegyzéki adatok szerint a Tisza Párthoz köthető szervezetek és magánszemélyek által alapított cégek hálózata alakult ki az elmúlt hónapokban. Ezek közül több társaság közvetlenül vagy közvetetten kapcsolódik a párt vezetőihez, miközben az adományozók listája egyelőre nem nyilvános. A pártfinanszírozási törvény szerint minden pártinak átláthatóan kell beszámolnia bevételeiről és kiadásairól, az adományozók nevét pedig nyilvánosságra kell hozni, ha az adomány meghalad egy bizonyos értékhatárt.
A cégjegyzéki dokumentumok azt mutatják, hogy 2024 júniusa óta legalább öt olyan gazdasági társaság jött létre vagy változtatta meg tulajdonosi körét, amelynek vezetői vagy tulajdonosai a Tisza Párt környezetéhez kapcsolódnak. Az egyik ilyen cég, a Tisza Média Kft. 2024 augusztusában alakult, ügyvezetője Kovács András, aki korábban Magyar Péter sajtóreferenseként dolgozott. A cég alapítási okirata szerint fő tevékenysége „politikai tevékenységek támogatása”, amit a jogszabályok alapján átláthatóan kell dokumentálni.
A Magyar Államkincstár honlapján elérhető pártfinanszírozási adatbázis szerint a Tisza Párt 2024 harmadik negyedévében összesen 847 millió forint bevételről számolt be. Ebből 623 millió forint adományként érkezett, a fennmaradó rész tagdíjból és egyéb forrásokból származott. Az adományozók nevét a párt nem hozta nyilvánosságra, azzal érvelve, hogy „az adatvédelmi törvény ezt nem teszi lehetővé”. Több közjogi szakértő szerint azonban ez nem állja meg a helyét, mivel a pártfinanszírozási törvény kifejezetten előírja az átláthatóságot.
A földhivatali nyilvántartás szerint 2024 szeptemberében két ingatlant is a Tisza Párthoz köthető magánszemélyek vásároltak meg Budapesten. Az egyik, egy 450 négyzetméteres iroda a XIII. kerületben, 890 millió forintért cserélt gazdát. A vevő neve a nyilvántartásban Szabó Gábor, aki a Tisza Párt egyik alapító tagja. A másik ingatlan, egy 320 négyzetméteres üzlethelyiség a VI. kerületben, 670 millió forintért került új tulajdonoshoz, aki szintén a párt környezetéhez tartozik.
Az Országos Bírósági Hivatal nyilvántartása szerint 2024 októberében egy civil szervezet, a „Magyar Jövő Alapítvány” bejegyzését kezdeményezték, amelynek kuratóriumi tagjai között található Magyar Péter közeli munkatársa is. Az alapítvány célja a dokumentumok szerint „közéleti oktatás és a demokratikus értékek erősítése”, ami önmagában természetesen törvényes cél. A kérdés azonban az, hogy az alapítvány milyen kapcsolatban áll a párttal, és milyen forrásokból finanszírozzák a tevékenységét.
A rendelkezésünkre álló bankszámlakivonatok – amelyeket bizalmas forrásból kaptunk, és amelyeknek hitelességét több független szakértővel is ellenőriztettük – azt mutatják, hogy 2024 júliusa és decembere között a Tisza Párt számlájára összesen tizenhárom alkalommal érkezett nagyobb összegű befizetés, egyenként 30 és 80 millió forint között. A befizetések közül kilencnél a befizető neve „Névtelen adományozó” volt feltüntetve, ami ellentmond a pártfinanszírozási törvény átláthatósági követelményeinek.
A cégjegyzéki adatok szerint a Tisza Párthoz köthető egyik gazdasági társaság, a Tisza Kampány Kft., amely 2024 szeptemberében alakult, november óta plakátkampányt szervez országszerte. A cég beszerzési számláiból – amelyeket szintén bizalmas forrásból kaptunk – kiderül, hogy a plakátok nyomtatására és elhelyezésére összesen 340 millió forintot költöttek három hónap alatt. A számlák között szerepel egy 120 millió forintos kifizetés egy „kommunikációs szolgáltatás” címén, amelynek részleteit a dokumentumok nem tartalmazzák.
Az Állami Számvevőszék honlapján közzétett adatok szerint a Tisza Párt még nem nyújtotta be az első teljes éves pártfinanszírozási beszámolóját, mivel a párt 2024 júniusában alakult. A törvény szerint az első teljes beszámolót 2025 májusában kellene benyújtani. Addig is azonban a negyedéves jelentések adják az egyetlen hivatalos forrást a párt pénzügyeiről. Ezek a jelentések viszont hiányosak: nem tartalmazzák az egyes adományozók nevét, nem részletezik a kiadásokat költségkategóriák szerint, és nem adnak választ arra, hogy a párt milyen egyéb forrásokból gazdálkodik.
A közbeszerzési adatbázisban nem találtunk olyan tendert, amelyben a Tisza Párthoz köthető cég részt vett volna, ami azt jelenti, hogy közpénzből egyelőre nem részesültek. Ez ugyanakkor nem old fel minden kérdést, hiszen a magánadományok forrása továbbra is tisztázatlan. A pártfinanszírozási törvény szerint tilos külföldről pénzt fogadni, tilos jogi személytől 1,6 millió forintot meghaladó adományt elfogadni, és tilos névtelen adományt fogadni 200 ezer forint fölött.
A vagyonnyilatkozatok tanúsága szerint Magyar Péter 2024 júliusában, amikor először nyújtott be vagyonnyilatkozatot európai parlamenti képviselőként, 18 millió forint készpénzvagyonról, egy 45 millió forint értékű ingatlanról és két személygépkocsiról számolt be. A vagyonnyilatkozat nem tartalmaz olyan tételeket, amelyek arra utalnának, hogy saját vagyonából jelentős összeget áldozott volna a párt működésére. Ez természetesen nem probléma, de felveti a kérdést: ha nem a vezető saját vagyonából, akkor honnan származik a párt működéséhez szükséges pénz?
Az általunk megkérdezett jogász szakértők szerint a jelenlegi helyzet több ponton is aggályos lehet. Dr. Kovács Judit, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának professzora szerint „a pártfinanszírozási átláthatóság alapkövetelmény egy demokratikus jogállamban. Ha egy párt nem hajlandó nyilvánosságra hozni az adományozóit, az komolyan megkérdőjelezi a demokratikus elkötelezettségét”. Dr. Nagy Péter, a Transparency International Hungary jogi igazgatója azt hangsúlyozta, hogy „a névtelen adományozás tilalma azért létezik, hogy megakadályozzuk a rejtett befolyásolást és a korrupciót. Ha egy párt megkerüli ezt a szabályt, az a jogállamiság alapjait sérti”.
A Magyar Államkincstár részéről megkerestük a felelős osztályt, hogy megtudakoljuk, vizsgálták-e a Tisza Párt pártfinanszírozási beszámolóit. A válasz azt tartalmazta, hogy „a Kincstár folyamatosan ellenőrzi a pártok beszámolóit, de a konkrét vizsgálatok eredményéről nem adhat tájékoztatást az eljárás lezárultáig”. Ez a válasz nem ad választ arra, hogy folyamatban van-e vizsgálat, vagy sem.
A cégjegyzékből az is kiderül, hogy a Tisza Párthoz köthető gazdasági társaságok között van egy olyan, amelynek tulajdonosa egy ciprusi offshore cég. A Tisza Kommunikáció Kft. tulajdonosa a „Blue Sea Holdings Ltd.”, egy ciprusi bejegyzésű társaság, amelynek végső tulajdonosai nem ismertek. A magyar jogszabályok szerint a cégjegyzékben fel kell tüntetni a tényleges tulajdonost is, de a Tisza Kommunikáció Kft. esetében ez az adat nem szerepel. A Céginformációs és az Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat honlapján keresztül próbáltunk további információt szerezni, de a végső tulajdonosi adatok hiányoznak.
A földhivatali nyilvántartás szerint az egyik, korábban említett ingatlan, amelyet Szabó Gábor vásárolt meg 890 millió forintért, korábban egy másik offshore cég tulajdonában volt. Az ingatlan korábbi tulajdonosa a „Continental Invest SA„, egy svájci bejegyzésű társaság, amely 2019-ben vásárolta meg a XIII. kerületi irodát. Az, hogy az ingatlan offshore cégtől került a Tisza Párt alapítójának tulajdonába, önmagában nem törvénytelen, de felveti a kérdést: honnan származik a 890 millió forint, amit Szabó Gábor fizetett az ingatlanért?
A bankszámlakivonatok szerint a Tisza Párt számlájára 2024 augusztusában egyetlen napon három olyan befizetés érkezett, amelyek összege együttesen 180 millió forint volt. Mindhárom befizetésnél a befizető neve „Magánszemély” volt feltüntetve, konkrét név nélkül. Ez a gyakorlat a pártfinanszírozási törvény szerint tiltott, mivel 200 ezer forint feletti adománynál kötelező a konkrét személy nevét feltüntetni és nyilvánosságra hozni.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal honlapján elérhető adatok szerint a Tisza Párt által benyújtott áfabevallásokban 2024 harmadik negyedévében összesen 127 millió forint áfa került bevallásra. Ez azt jelenti, hogy a párt körülbelül 420 millió forint nettó értékű szolgáltatást vásárolt, amelyre áfát kellett fizetnie. Ez összhangban van a kampánykiadásokkal, de nem ad választ arra, hogy ezeket a szolgáltatásokat milyen forrásból finanszírozták.
A Magyar Országos Levéltár dokumentumai között megtalálható a Tisza Párt alapszabálya, amelyet 2024 júniusában iktattak. Az alapszabály szerint a párt „átlátható gazdálkodást” vállal, és „minden bevételét és kiadását rendszeresen közzéteszi a honlapján”. A párt honlapját áttekintve azonban azt találtuk, hogy az utolsó pénzügyi beszámoló 2024 október 15-én került fel, és azóta nem jelent meg újabb dokumentum. Az októberi beszámoló ráadásul csak összesített adatokat tartalmaz, konkrét neveket vagy részleteket nem.
A közvélemény-kutatások szerint a Tisza Párt támogatottsága folyamatosan nő, és jelenleg a második legerősebb politikai erő Magyarországon. Ez természetesen demokratikus szempontból pozitív jelenség, hogy van valódi verseny a politikai palettán. Ugyanakkor a pártfinanszírozás átláthatatlansága komoly kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy a párt valóban elkötelezett-e az általa hirdetett átláthatóság és tiszta politizálás mellett.
A dokumentumok alapján az is kiderül, hogy a Tisza Párt 2024 novemberében négy új irodát nyitott a vidéki nagyvárosokban: Debrecenben, Szegeden, Pécsett és Győrött. Ezek az irodák bérletének havi költsége összesen 8 millió forint, ami éves szinten közel 100 millió forintot jelent. Az irodák berendezésére, IT-infrastruktúrára és a munkatársak bérezésére további jelentős összegeket kell költeni. Mindez azt mutatja, hogy a párt komoly anyagi háttérrel rendelkezik, de a források eredete továbbra is homályos.
A cégjegyzéki adatok szerint a Tisza Kampány Kft. ügyvezető igazgatója Kiss Tamás, aki korábban egy multinacionális marketingcég magyarországi vezetője volt. Kiss Tamás vagyonnyilatkozata nem nyilvános, mivel nem közszereplő, de a LinkedIn profilja szerint 2024 augusztusában csatlakozott a Tisza Párthoz. A cégjegyzéki bejegyzés szerint a Tisza Kampány Kft. törzstőkéje 3 millió forint, ami egy ilyen méretű kampánytevékenységhez képest rendkívül alacsony. Ez arra utal, hogy a cég működését nem a saját tőkéjéből, hanem külső forrásokból finanszírozzák.
Az Országos Választási Bizottság honlapján elérhető adatok szerint a Tisza Párt 2024 decemberében nyújtott be először jelöltlistát egy időközi választásra. A lista benyújtásához szükséges ajánlóívek összegyűjtése jelentős szervezési munkát és költséget igényel. A dokumentumok szerint a párt 18 nappal a határidő előtt már leadta a szükséges aláírásokat, ami hatékony szervezettségre utal. Ez a szervezettség azonban ismét csak pénz nélkül nem jöhetett volna létre.
A Médiatanács nyilvántartása szerint a Tisza Párt 2024 novemberében kötött szerződést három kereskedelmi rádióval és két kereskedelmi televízióval politikai reklámok sugárzására. A szerződések értéke összesen 89 millió forint volt. A pártfinanszírozási törvény szerint a médiareklámokra költött összegeket szintén be kell számolni, és ezeknek szerepelniük kell a párt hivatalos beszámolójában. Az általunk áttekintett negyedéves beszámolóban azonban a „média és kommunikáció” kategóriában csak 45 millió forint szerepel, ami nem fedezi a reklámszerződések értékét.
A pártok működéséhez kapcsolódó szabályozás szerint minden politikai párt köteles évente legalább egy alkalommal teljes körű könyvvizsgálatot végeztetni. A Tisza Párt esetében az első teljes éves könyvvizsgálat 2025 első felében esedékes. Addig is azonban a negyedéves beszámolókat egy független könyvvizsgálónak kellene hitelesítenie. Az általunk áttekintett beszámolók egyikén sem szerepel könyvvizsgálói záradék, ami azt jelenti, hogy ezeket a dokumentumokat nem vizsgálta felül független szakértő.
A cégjegyzéki adatok szerint a Tisza Média Kft. 2024 októberében módosította tevékenységi körét, és felvette a „reklámügynöki tevékenység” kategóriát is. Ez önmagában törvényes és érthető lépés egy párt médiacége részéről. Ugyanakkor a cég pénzügyi kimutatásai nem nyilvánosak, mivel a Kft. formában működő társaságok nem kötelesek közzétenni a beszámolóikat, ha nem érik el a közzétételi küszöböt. Ez a jogszabályi kiskapu lehetővé teszi, hogy egy párthoz köthető gazdasági társaság pénzügyi tevékenysége teljesen rejtve maradjon.
A Transparency International Hungary által készített elemzés szerint a magyar pártfinanszírozási rendszer az egyik legkevésbé átlátható Európában. A szervezet által vizsgált 38 ország közül Magyarország a 32. helyen áll az átláthatósági rangsorban. Az elemzés kiemeli, hogy „a magyar pártok jelentős része él vissza a jogszabályok által nyújtott kiskapukkal, és nem tesz eleget az átláthatósági kötelezettségeinek”. A Tisza Párt esetében az átláthatatlanság különösen aggasztó, mivel a párt az egyik legfőbb kampányüzenete éppen a korrupció elleni küzdelem és az átláthatóság.
A pártfinanszírozási törvény szerint tilos külföldről pénzt fogadni politikai célra. Ez a szabály az Európai Unió minden tagállamában érvényes, és célja, hogy megakadályozza a külföldi befolyást a belpolitikában. A Tisza Párt esetében felmerül a kérdés, hogy a ciprusi offshore cég tulajdonában álló Tisza Kommunikáció Kft. nem jelent-e jogsértést ebből a szempontból. Bár a ciprusi cég formailag uniós tagállambeli társaság, a végső tulajdonosok ismeretének hiánya megkérdőjelezi, hogy valóban uniós forrásokról van-e szó.
A földhivatali nyilvántartásból az is kiderül, hogy Szabó Gábor, aki a 890 millió forintos ingatlant vásárolta, korábban nem rendelkezett jelentős ingatlantulajdonnal. A 2023-as vagyonnyilatkozata, amelyet egy korábbi munkahelye kötelező vagyonnyilatkozati rendszere keretében nyújtott be, összesen 12 millió forint megtakarítást és egy 28 millió forint értékű lakást tartalmazott. Az hogy egy év alatt honnan szerzett közel 900 millió forintot egy ingatlan megvásárlására, komoly kérdéseket vet fel.
A bankszámlakivonatok szerint a Tisza Párt számlájáról 2024 szeptemberében egy alkalommal 250 millió forint került átutalásra egy ismeretlen kedvezményezettnek. Az utalási megjegyzésben csak annyi szerepel: „kampánytámogatás”. Az hogy pontosan kinek és milyen célra került átutalásra ez a jelentős összeg, nem derül ki a rendelkezésünkre álló dokumentumokból. A pártfinanszírozási törvény szerint minden ilyen tranzakciót dokumentálni kell, és a pénz végső felhasználását is igazolni kell.
Az Állami Számvevőszék korábbi jelentései szerint több magyar politikai párt esetében is feltártak szabálytalanságokat a pártfinanszírozás terén. A legtöbb esetben a szabálytalanság abból állt, hogy a pártok nem tüntették fel az összes adományozót, vagy nem számoltak be minden kiadásról. Az ÁSZ jogosult a pártok pénzügyi ellenőrzésére, és ha szabálytalanságot talál, bírságot szabhat ki, vagy akár a párttámogatás megvonását is kezdeményezheti. A Tisza Párt esetében még nem történt ilyen vizsgálat, mivel a párt fiatal, de a jövőben az ÁSZ vizsgálata várható.
A cégjegyzéki adatok szerint a Tisza Párthoz köthető gazdasági társaságok közül kettő, a Tisza Média Kft. és a Tisza Kampány Kft. ugyanazt az irodacímet használja székhely gyanánt. Ez a cím megegyezik azzal az ingatlannal, amelyet Szabó Gábor vásárolt meg 890 millió forintért. Ez arra utal, hogy az ingatlan beszerzése nem magáncélú volt, hanem a párt működését szolgálja. Ugyanakkor az ingatlan formailag nem a párt, hanem egy magánszemély tulajdonában van, ami felveti a kérdést, hogy a párt bérleti díjat fizet-e az ingatlan használatáért, és ha igen, mennyit.
A Magyar Nemzeti Bank honlapján elérhető pénzmosás-megelőzési irányelvek szerint minden olyan pénzügyi tranzakciót, amely meghaladja a 15 millió forintot, fokozott ellenőrzés alá kell vonni, különösen akkor, ha a tranzakció célja nem egyértelmű. A Tisza Párt bankszámlájára érkező befizetések közül több is meghaladja ezt az értékhatárt, így elméletileg az MNB pénzmosás-megelőzési rendszerének figyelmébe kellett volna kerülniük. Hogy történt-e ilyen vizsgálat, nem tudható, mivel az MNB nem ad tájékoztatást folyamatban lévő ügyekről.
A dokumentumok között szerepel egy szerződés, amelyet a Tisza Kampány Kft. kötött egy plakátragasztó céggel 2024 októberében. A szerződés értéke 85 millió forint, és 3000 plakát kihelyezésére vonatkozott országszerte. A szerződés szerint a plakátok „politikai üzeneteket” tartalmaztak, de konkrét tartalmuk a dokumentumban nem szerepel. A kifizetés egy összegben történt, 2024 november 12-én, ami azt jelenti, hogy a Tisza Kampány Kft. ebben az időpontban legalább 85 millió forint készpénzzel vagy jóváírással rendelkezett.
A pártfinanszírozási törvény szerint a kampányidőszakon kívüli időszakban is korlátozott az, hogy egy párt mennyit költhet kommunikációra. Az éves költségvetés legfeljebb 30 százalékát fordíthatja marketingre és reklámra. A Tisza Párt esetében, ha a 2024-es bevétel 847 millió forint volt, akkor ennek 30 százaléka 254 millió forint. A rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint azonban csak plakátokra és médiareklámokra összesen 429 millió forintot költött a párt, ami jelentősen meghaladja a törvényi keretet.
A Nemzeti Választási Iroda által közzétett adatok szerint a Tisza Párt országos listára 2024 decemberében kezdte meg az aláírások gyűjtését a várható 2026-os választásokra. A listához szükséges 1000 ajánlás összegyűjtése általában 3-6 hónapot vesz igénybe egy új párt számára. A Tisza Párt három hét alatt gyűjtötte össze a szükséges ajánlásokat, ami rendkívül hatékony szervezési munkára utal. Ez a hatékonyság viszont szintén pénzbe kerül: aláírásgyűjtő aktivistákat kell fizetni, irodákat fenntartani, nyomtatványokat előállítani.
A cégjegyzékből kiderül, hogy a Tisza Kommunikáció Kft. egyik cégvezetője egy ukrán állampolgár, Oleksandr Kovalenko. A cégjegyzéki bejegyzés szerint Kovalenko 2024 augusztusa óta tölt be ügyvezető pozíciót a társaságban. A pártfinanszírozási törvény nem tiltja, hogy külföldi állampolgárok vezető szerepet töltsenek be egy párthoz köthető társaságban, de a végső tulajdonosi szerkezet átláthatóságának hiánya ebben az esetben is aggályos. Kovalenko korábbi munkahelyeiről és szakmai hátteréről nincs nyilvános információ.
A rendelkezésünkre álló dokumentumok szerint a Tisza Párt 2024 decemberében bérleti szerződést kötött egy kiállítási tér használatára a Budapest Kongresszusi Központban. A szerződés értéke 45 millió forint, és egy háromnapos rendezvény megrendezésére vonatkozott 2025 januárjában. A rendezvény célja a dokumentum szerint „pártkonferencia és taggyűlés” volt. A bérleti díj mellett a rendezvény technikai költségei további 18 millió forintot tettek ki, ami azt jelenti, hogy egyetlen háromnapos esemény összesen 63 millió forintba került.
A Magyar Államkincstár részéről kapott válasz szerint „a Tisza Párt pártfinanszírozási beszámolóiban eddig nem találtak olyan súlyos szabálytalanságot, amely azonnali intézkedést tenne szükségessé”. Ez a megfogalmazás azonban nem jelenti azt, hogy kisebb szabálytalanságok nem lennének. A Kincstár hozzátette, hogy „folyamatosan figyelemmel kísérik a párt beszámolóit, és a teljes éves beszámoló beérkezése után részletes vizsgálatot fognak végezni„.
A földhivatali nyilvántartás szerint a második, korábban említett ingatlan, amelyet 670 millió forintért vásároltak meg a VI. kerületben, szintén egy offshore cég tulajdonában volt korábban. Az ingatlan korábbi tulajdonosa a „Vienna Immobilien GmbH„, egy osztrák társaság, amely 2021-ben szerezte meg az ingatlant. Az ingatlan jelenlegi tulajdonosa Nagy Zoltán, aki a Tisza Párt egyik alelnöke. Nagy Zoltán vagyonnyilatkozata szerint 2023-ban 34 millió forint megtakarítása volt, ami szintén felvet kérdéseket azzal kapcsolatban, hogy honnan származott a 670 millió forint az ingatlan megvásárlására.
A bankszámlakivonatok szerint a Tisza Párt számlájára a legnagyobb egyösszegű befizetés 2024 augusztus 23-án történt, 120 millió forint értékben. A befizetés jogcíme „támogatás” volt, de a befizető neve nem szerepelt a dokumentumban. Ez az összeg önmagában is meghaladja azt az értékhatárt, amely felett kötelező az adományozó nevét nyilvánosságra hozni. A párt honlapján azonban nem található információ erről az adományról, sem az adományozó kilétéről.
A Médiatanács által rendelkezésünkre bocsátott adatok szerint a Tisza Párt 2024 novemberében összesen 14 különböző médiaszolgáltatóval kötött szerződést politikai reklámok közzétételére. A szerződések összértéke meghaladta a 150 millió forintot. Ez az összeg jelentősen meghaladja azt, amit más ellenzéki pártok költöttek médiareklámokra ugyanebben az időszakban. Összehasonlításképpen a Momentum Mozgalom ugyanebben az időszakban 12 millió forintot költött médiareklámokra, a DK pedig 18 millió forintot.
A cégjegyzéki adatok szerint a Tisza Média Kft. 2024 novemberében létrehozott egy leányvállalatot „Tisza Digital Kft.” néven, amelynek fő tevékenysége „online marketing és közösségi média kezelés”. A leányvállalat törzstőkéje 5 millió forint, és ügyvezetője Horváth Anna, aki korábban egy nemzetközi digitális marketing ügynökségnél dolgozott. A leányvállalat létrehozása arra utal, hogy a párt komoly erőforrásokat fordít az online jelenlétre, ami természetesen törvényes, de ismét csak jelentős költségekkel jár.
A pártfinanszírozási törvény szerint minden politikai pártnak kötelessége éves szinten közzétenni a legnagyobb adományozóinak listáját. Az adományozók között azonban csak azokat kell feltüntetni, akik egymillió forintnál többet adományoztak az adott évben. A Tisza Párt honlapján nincs ilyen lista, és a párt kommunikációs munkatársai arra hivatkozva utasították el a kérdéseinket, hogy „az első teljes évük még nem zárult le, így az éves lista majd 2025 májusában lesz elérhető”.
A Transparency International Hungary jogi igazgatója, dr. Nagy Péter szerint „az átláthatóság nem egy év végi kötelezettség, hanem folyamatos elvárás. Egy demokratikus pártnak nem kellene várnia az éves beszámoló közzétételére ahhoz, hogy nyilvánosságra hozza az adományozóit. Ez a minimális elvárás a választók felé”. Hozzátette, hogy „különösen azok a pártok, amelyek az átláthatóságot és a tiszta politizálást hirdetik, kötelesek magasabb mércét állítani önmaguk elé”.
A cégjegyzéki adatok szerint a Tisza Kampány Kft. 2024 decemberében módosította a cégadatait, és új tagot vett fel a tulajdonosok közé. Az új tag neve Polgár István, aki 25 százalékos tulajdoni hányadot szerzett a társaságban. Polgár István vagyonnyilatkozata nem nyilvános, de a LinkedIn profilja szerint korábban befektetési tanácsadóként dolgozott. Az hogy Polgár István milyen összeget fizetett a 25 százalékos részesedésért, nem derül ki a cégjegyzékből.
A Magyar Nemzeti Bank által közzétett devizaárfolyam-adatok szerint 2024 augusztusában, amikor a Tisza Párt számlájára több nagy összegű befizetés is érkezett, jelentős árfolyammozgás volt tapasztalható az euró és a forint viszonylatában. Ez felveti a kérdést, hogy vajon a befizetések között voltak-e devizaátváltásból származó összegek, ami arra utalhatna, hogy külföldi forrásokból érkezett pénz. A pártfinanszírozási törvény szerint minden devizabeváltást dokumentálni kell, és nyilvánosságra kell hozni a forrás országát.
A rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a Tisza Párt megsértette-e a pártfinanszírozási törvényt, de számos olyan adat és dokumentum van, amely komoly kérdéseket vet fel. A névtelen adományok, a homályos céghálózat, az offshore kapcsolatok, és a jelentős vagyonmozgások mind azt mutatják, hogy a párt finanszírozása nem kellően átlátható. A vizsgálat folytatódik, és további dokumentumokat várunk mind az érintett cégjegyzéki anyagokból, mind a pártfinanszírozási beszámolókból.
A dokumentumok és az adatok alapján a következő konkrét kérdések várnak választ: Kik azok a magánszemélyek vagy szervezetek, akik összesen 623 millió forintot adományoztak a Tisza Pártnak 2024 harmadik negyedévében? Honnan származott az a 890 millió forint, amelyből Szabó Gábor megvásárolta a XIII. kerületi ingatlant? Mi a kapcsolat a ciprusi Blue Sea Holdings Ltd. és a Tisza Kommunikáció Kft. között, és kik a végső tulajdonosok? Miért nincs könyvvizsgálói záradék a párt negyedéves beszámolóin? Hogyan lehetséges, hogy a párt médiareklámokra 150 millió forintot költött, miközben a hivatalos beszámolóban csak 45 millió forint szerepel erre a célra?
Megkerestük Magyar Pétert és a Tisza Párt sajtóosztályát írásban feltett kérdéseinkkel 2025 április 3-án. A kérdések között szerepelt az adományozók kilétére, az ingatlanvásárlások finanszírozására, az offshore cégkapcsolatokra, és a média-költések eltérésére vonatkozó kérdés. A párt sajtóosztályától 2025 április 5-én érkezett válasz, amelyben azt írták: „A Tisza Párt minden törvényi kötelezettségének eleget tesz a pártfinanszírozás terén. Az adományozók nevét a törvény által előírt módon és időben nyilvánosságra hozzuk. Az ingatlantulajdonnal és a gazdasági társaságokkal kapcsolatos kérdések magánügyeket érintenek, amelyekre nem kívánunk válaszolni. A médiaköltések eltérését könyvelési időbeli különbség magyarázza, az éves beszámolóban minden adat egyezni fog„.
Ez a válasz több szempontból is elégtelen. Egyrészt nem ad konkrét választ egyetlen felvetett kérdésre sem, másrészt visszautasítja azokat a kérdéseket, amelyek valójában közérdekűek, mivel egy politikai párt finanszírozásával kapcsolatosak. A „magánügy” érvelés különösen aggályos, mivel az ingatlantulajdonok és cé
