A Magyar Nemzeti Bank (MNB) megerősítette: egyelőre nem fogják sem kivonni a forgalomból a legkisebb címletű érmét, az ötforintost, sem bevezetni az ötvenezres bankjegyet. A döntésről Banai Péter Benő alelnök számolt be a parlamentnek, amelyben azt hangsúlyozta, hogy a jegybank szakmai alapon, a fizetési szokások alapos elemzése után hoz ilyen jellegű intézkedéseket.
A kérdést Novák Előd, a Mi Hazánk Mozgalom országgyűlési képviselője tette fel, aki az EU-csúcsot döntő magyar infláció hátterében sürgeti mind az ötforintos kivonását, mind egy nagyobb címlet, az ötvenezres bevezetését. Novák Előd érvelése szerint az ötforintos már „színesfémhulladékként” többet ér, mint fizetőeszközként, az infláció pedig indokolttá tenné egy magasabb címlet forgalomba hozatalát is.
A bank szemszögéből: szokások és számok
Banai alelnök válaszában az MNB álláspontját részletezte. A jegybank rendszeresen kutatja a lakosság fizetési szokásait. Ezek elemzése alapján – állítja az intézmény – nem találtak olyan körülményt, amely a jelenlegi címlet-struktúra megváltoztatását indokolná. Két fő érv szerepel a döntés hátterében.
Egyrészt, az elmúlt évtizedekben az infláció nem gyökeresen változtatta meg a magyarok készpénzhasználati szokásait a mindennapi, kisebb tételes vásárlások terén. Másrészt, a nagyobb összegű tranzakcióknál folyamatosan és dinamikusan terjed az elektronikus fizetés (bankkártya, átutalás, mobilfizetés). Ez csökkenti a nagyobb címletek napi forgalmi szükségességét.
Az MNB hangsúlyozza, hogy folyamatosan figyeli a helyzetet, és ha a gazdasági vagy fizetési trendek úgy kívánják, meghozzák a bankjegy- és érme-ciklus szerkezetét érintő szükséges intézkedéseket. Egyelőre azonban nem látják ennek szükségességét.
A politikai vita: infláció, vásárlóerő és szimbolikus lépések
Novák Előd kérdése és az MNB válasza mögött mélyebb gazdasági és szimbolikus vita húzódik meg. A Mi Hazánk képviselője számos számot is felhozott támogatásul.
Emlékeztetett arra, hogy a legnagyobb jelenlegi bankjegy, a húszezres 2001-ben került forgalomba. Azóta eltelt több mint két évtized, amely alatt – főleg az elmúlt évek magas inflációjával – a forint vásárlóereje jelentősen csökkent. Novák számítása szerint az a 20 ezer forint, amelyet akkor bocsátottak ki, mai értéke körülbelül 62 ezer forintnak felelne meg. Ez számára azt jelzi, hogy új, nagyobb címletre lett volna már szükség.
A KSH 2025-ös bruttó átlagkereset adatát (789.200 forint) felhasználva azt is megjegyezte, hogy a logika szerint „akár már a 100.000 forintos címletet kellene kibocsátani”. Véleménye szerint az MNB féli beismerni a forint vásárlóerejének hosszútávú gyengülését, ezért kerüli az újabb, nagyobb címlet bevezetését.
A Mi Hazánk korábban már meg is jelentetett két tervezetet egy leendő ötvenezres bankjegyről, melyen Horthy Miklóst vagy Kossuth Lajost ajánlotta portréként, jelezve, hogy a kérdés számukra nem pusztán gazdasági, hanem kulturális-politikai jelentőséggel is bír.
Végső soron: a jelenlegi címletek maradnak
Az MNB álláspontja egyértelmű: a történelem és a politikai szimbolikum helyett a mai fizetési szokások és a készpénzforgalom racionális elemzése az irányadó. Amíg a népesség jelentős része használja az ötforintost a kisebb vásárlásokon, és amíg nem mutatkozik igény a húszezresnél nagyobb címletre a mindennapi életben, az intézkedés – a magas infláció ellenére – szakmailag nem indokolt.
A vita jól tükrözi a készpénz jövőjéről folyó globális vitát: mennyire marad fizetőeszköz, és mennyire válik inkább szimbolikus, kulturális értékké. Az MNB döntése egyelőre azt sugallja, hogy Magyarországon a készpénz, és benne az ötforintos, marad a mindennapi fizetések része, nem szüntetik meg. Az ötvenezres bankjegy pedig továbbra is csak politikai vita és tervezgetés tárgya marad.
