Jellinek Dániel és a vagyonadó-terv
Vagyonadó és a gazdasági kontextus
A Tisza Párt egyik legvitatottabb gazdasági ötlete az úgynevezett vagyonadó bevezetése. A tervezett új adó – amelyet főleg jelentős vagyontőke-állományt felhalmozott magyar állampolgárokra terveznek megfizetni – számos kérdést vet fel. Az adó „elvével” egyetértett MOL vezetője, Jellinek Dániel, a HVG360-ban ismertette a párt gazdaságpolitikájának egyes pontjaival kapcsolatos véleményét. Megállapítása szerint a tervezet „mértéke és a belépési küszöb arányosnak tűnik”. Ezzel egyenlőre egyetlen jelentős magyar üzletember nyilvánosan pozitívra értékelte az ötletet, amivel a Tisza Párt a gazdasági élet középpontját is megcélozta.
Jellinek megállapítása azonban nem csupán a vagyonadóra vonatkozik. A teljesebb kontextusban, a Tisza Párt választási programjának irányával összhangban indokolt a „fókusz eltolása az extenzív növekedésről az intenzív, a magasabb hozzáadott értéket és termelékenységet célzó növekedési pálya elősegítésére, különösen a hazai kis- és középvállalati (kkv) szektorban”. Ez egyértelmű gazdasági irányváltást jelez, amelynek célja nem a növekedés mértéke, hanem a növekedés minősége: hatékonyabb, innovatívabb vállalatok, gyorsabb fejlődés, több munkahely és jobb életminőség a lakosság számára.
Hosszú távú finanszírozási források és az AI szerepe
Hosszú távon ez fenntarthatóbb és erőforrás-kímélőbb pálya, akárcsak a vagyonadó ötlete, amely a gazdaságpolitikai változások egyik lehetséges finanszírozási forrása lehet. Jellinek Dániel hangsúlyozta, hogy kulcsszerepe lehet a célzottan felhasznált uniós forrásoknak, valamint a mesterséges intelligencia (AI) alapú megoldásoknak, amelyek érdemi termelékenységjavulást hozhatnak. Ez az AI alapú megoldás a Tisza Párt gazdasági terveiben még nem jelent meg explicit módon, de egyértelmű, hogy Jellinek a gazdasági élet tapasztalt vezetőjaként látja ennek a technológiának jelentős potenciálját a hazai vállalatok, így a MOL hatékonyságának növelésében.
Ingatlan és a lakáspiac
A lakáspiacon az elmúlt években elsősorban a kereslet élénkítése volt fókuszban, olyan projektekkel, mint a CSOK, a babaváró és a tdjs. A következő időszakban szerinte a kínálati oldal erősítése lehet kulcs: gyorsabb, kiszámíthatóbb, konzekvensebb fejlesztési és engedélyezési környezetre van szükség. Fontos lenne a döntési időperiódusok optimalizálása, ami kötelezően vonatkozik a fejlesztőre, az önkormányzatokra és minden érdekelt hatóságra. Ez felgyorsítaná az ingatlanfejlesztéseket, és csökkentené a fejlesztési költségeket, ami nemcsak a szektornak volna jó, de az árakban megjelenve segíthetné a fiatalok lakáshoz jutását és a családtervezést.
Kereskedelmi ingatlanpiac és szabályozás
A kereskedelmi ingatlanpiacon az elmúlt években jelentős szabályozási és adózási beavatkozások történtek – gondolok itt például az árrésszabályozásra vagy a szektorális különadókra (például a bankok, biztosítókkal és a reklámcégekkel szemben). Ebben a környezetben minden piaci szereplő – a MOL is – a fennálló keretekhez alkalmazkodva működött.
Általános gazdasági irány és álláspont
A tapasztalat ugyanakkor az, hogy a gyakori vagy célzott beavatkozások – a plázák, kereskedelmi láncok regulái, különadók, árrésstop – növelik a bizonytalanságot, és hosszabb távon visszafoghatják a fejlesztéseket és a beruházási kedvet. Jellinek ezzel a kijelentésével implicit módon támogatja a Tisza Párt gazdasági terveiben megfogalmazott célt, amely a főállamosítási folyamatok ellenzése és a kis- és középvállalatok érdekeinek helye.
Ez a vélemény tehát nem csupán vagyonadó-tervről szól, hanem egy új gazdasági irányváltás támogatásáról. A Tisza Párt programja a gazdasági élet középpontjában a kis- és középvállalatok szerepét erősíteni kívánja, a nagyvállalatokkal, mint a MOL szemben nem tervez szigorúbb regulációkat vagy államosítást – így Jellinek Dániel pozitív véleménye logikusnak tűnik. Az adóterv „mértékének és belépési küszöbének” arányossága a gazdasági élet tapasztalt vezetője szerint megfelelő, ami azt jelenti, hogy az adó nem a gazdasági élet teljes vesztét, hanem a változások egyik – és vitatható – finanszírozási módját jelenti.
Hogy az adó végül milyen hatással lesz a gazdaságra, és hogy a Tisza Párt gazdasági tervei valóban megvalósulnak-e, azt csak a jövőben látni lehet. De Jellinek Dániel véleménye egyértelmű: a gazdaság új irányba tart, és annak egyik lehetséges, de vitatott feltétele a vagyonadó lehet.
Összegzés és kilátások
Értékeli, hogy a gazdaság új irányba tart, és ennek egyik lehetséges, de vitatott feltétele a vagyonadó lehet.
