Az április 12-i parlamenti választások után pár nap elteltével a leendő kormány még hivatalba sem lépett. Egyetlen konkrét intézkedés vagy új törvény sem született. Ennek ellenére a magyar futball, különösen annak a jelentős állami támogatásokból működő felsőbb szintje, méhkasnak hasonlító zűrzavart és bizonytalanságot él át.
A pánikhangulat oka lehet egy választási kampányfogás utóhatása. A Nemzeti Sport már két hónappal a Tisza Párt győzelme előtt petíció kitöltésére buzdított olvasóit. Ebben felvázolták egy Fidesz vereség következményeit: az utánpótlás-nevelés ellehetetlenülne, az akadémiai rendszerek összeomlanának, a sportolói adókedvezmények eltörölnének, sportlétesítmények zárnának be, és drasztikus adóemelés következne. A sportvezetők ezek alapján sürgősen cselekedni próbálnak.
Másik magyarázat, hogy a Fidesz-kormányhoz kötődő klubtulajdonosok saját információk és gazdasági helyzetük alapján jövőbeli bevételcsökkenést prognosztizálnak. Ezért az elmúlt években jelentős állami támogatásokat kapó NB I-es klubok szorító intézkedéseket fontolgatnak. Utána járunk, miért ilyen nagy a pánik, van-e alapja a félelemnek, és milyen konkrét lépésekre készülnek a klubok.
Fő faktorok, amelyek a bizonytalanságot erősítik
Több tényező együttménye okozza a futballvilág nyugtalanságát.
- Hatalmas állami támogatások függősége: Az élvonalbeli klubok működése az elmúlt években nagy mértékben állami vagy állami közeli forrásokra támaszkodott. A támogatások célja, összegének mértéke és elosztási módja központilag, politikai döntések alapján történt. Az új kormányzat sportfinanszírozási politikája teljesen ismeretlen. Ez alapvető kérdést vet fel: vajon az újítási kormány azonos mértékben és formában folytatja-e a támogatást?
- Politikai kötődésű tulajdonosi kör: Számos NB I-es klub tulajdonosa vagy vezetője közvetlen vagy közvetett kapcsolatban állt a korábbi kormánypárt, a Fidesz politikai és gazdasági körével. A politikai erejű támogatások ezen kapcsolatok mentén érkeztek. Kormányváltás után a politikai kapcsolatok és a támogatások egyaránt újraértékelődnek.
- Magas költségvetés és növekedési tervek: A támogatásokból a klubok magas költségvetéseket építettek ki, nagy átlagos szerződésekkel, infrastruktúra-fejlesztési tervekkel, és hosszú távú stratégiával. Ha a támogatások megszakadnak vagy drasztikusan csökkennek, ezek a tervek fenntarthatóvá válnak? Megszorító intézkedésekre kényszerülnek a klubok?
Van-e alapja a félelemnek?
A félelem alapja valóságos lehet, de a mértéke függ a leendő kormány tényleges politikájától. Néhány pontot megvizsgálva:
1. Általános sportpolitikai váltás
A demokratikus kormányváltás számos más európai országban történt, általában nem vezetett a sportszektor teljes összeomlásához. A Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció vezetésében várhatóan új kormány célja valószínűleg nem az összes sportinfrastruktúra bezárása vagy az utánpótlás-rendszer eltörlése. Prioritások és finanszírozási struktúrák változására kell számítani.
2. Klubtámogatások átalakulása
Az új kormány valószínűleg átgondolja a klubtámogatások rendszerét. Támogatási formát, transparenciát, igazolási kritériumokat és elosztási módszert módosíthat. Ez nem minden klubra jelent egyenletes negatív hatást. Összeomlástól inkább átállításról, prioritások módosításáról beszélhetünk.
3. Közvetlen személyi és politikai kapcsolatok
Politikai erejű állami támogatások adományokká változnak. Az új kormány biztosan új személyeket és új kapcsolati rendszert épít. Ez a korábbi politikai kapcsolatok mentén működő klubokra negatív hatással lehet, míg mások pozitívan érinthetnek.
Konkrét lépéseket fontolgató klubok
Az NB I-es klubok már előre prognosztizálnak bevételcsökkenést és kényszerhelyzetet. Néhány konkrét, országszerte hallható intézkedési ötlet és lépés:
- Játékosszerződés-korrekciók: Néhány klub már fontolgatja a megszorításokat. Nagy átlagos szerződésekkel élő játékosok új, alacsonyabb díjazási konstrukciókat kapnak. Széles körű szerződés-módosításra készülnek, hogy költségvetés-csökkentést előkészítsenek.
- Infrastruktúra-fejlesztési tervek visszafogása: Korábban támogatásokból finanszírozva épített vagy tervezett infrastruktúra-fejlesztési projektek – új edzőpályák, szállodák, akademiai központok – időszakosan vagy teljesen leállíthatók vagy módosíthatók.
- Marketing- és gazdasági partner-kampányok megújítás: Állami támogatások csökkenésével klubok nagyobb marketing- és gazdasági partner-kampányokat indítanak, hogy saját bevételeket növeljenek. További kereskedelmi partner, szponzoráció és látogatói forrásra támaszkodnak.
- Akadémiai és utánpótlás-központok fenntartási módjának változása: Az utánpótlás-nevelés az állami támogatások csökkenésével új fenntartási formát kereshet. Költségcsökkentés, közösségi vagy regionális partnerközösség alapján működhetnek tovább.
- Klub-egyesítések és kooperációk: Ha a finanszírozási helyzet drasztikusan romlik, klubok egyesítése vagy kooperációs megállapodások jöhetnek létre. Regionális vagy országos mentőakciók és együttműködés formájában fenntarthatóak maradnak.
Végső következtetés
A félelem alapja valóságos, de mértéke függ a leendő kormány későbbi sportpolitikai döntéseitől. Az NB I-es kluboknak a korábbi állami támogatások függősége miatt kényszerhelyzet alakul ki. Konkrét megszorító intézkedéseket fontolgatnak, hogy pénzügyi fenntarthatóságot teremtsenek. Az új kormány sportpolitikája átalakulhat, de nem szükségszerűen teljes összeomlást jelent. Az NB I-es kluboknak új fenntartási formát, partnerkapcsolatokat és gazdasági struktúrákat kell keresni, hogy a politikai váltás után is működőképesek maradjanak.
