Az osztrák Erste Bank Magyarországra vonatkozó nyilatkozata rövid, de súlyos. A bank megerősítette a Telexnek, hogy „az elmúlt időszakban több alkalommal volt kitéve hátrányos, eseteként jogszerűség tekintetében megkérdőjelezhető bánásmódnak.” Ez a kijelentés nem csupán egy bank panasza. Egy olyan piaci visszhang, amely a magyar gazdasági környezet egyik legfontosabb, de legégetőbb kérdését érinti: a versenysemleges, kiszámítható és jogszerű feltételek hiányát.
A piac fundamentumainak ingása
Ez az eset, amelyet a bank válasza közvetve megerősít, túlmutat egy személyes konfliktuson vagy egy szigorú ellenőrzésen. Tiszta piaci alapon működő gazdaságokban a szabályozó szerepe nem a megfélemlítés, hanem a szabályok előre látható, egyenletes és mindenki számára ugyanolyan érvényű alkalmazása. A jegybank, mint a pénzügyi stabilitás őre, különösen érzékeny területen mozog. Ha a szabályozói döntések mögött nem a piaci és makrogazdasági kockázatok mérlegelése, hanem külső, esetleg politikai tényezők állnak, az az egész pénzügyi rendszer bizalmának alapvető megingását jelenti.
Az Erste Bank magyarországi válasza – amely a jogszerűség tekintetében megkérdőjelezhető bánásmód kifejezést használja – súlyos vád. Nem csupán panaszkodik egy szigorú bánásmód miatt, hanem azt sugallja, hogy az intézkedések alkotmányossága, a törvényesség maga is kétséges lehet. Egy ilyen környezetben a bankok és minden más piaci szereplő számára lehetetlenné válik a hosszú távú tervezés. A beruházások, a kockázatvállalás nem az előírásokon és a gazdasági logikán, hanem a politikai légkör pillanatnyi változásain múlik.
A háttérben zajló gazdasági háború
Az Erste Bank esete nem váratlanul érkezett. A bank az elmúlt időszakban számos látható nyomás alá került. Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban konkrétan a „háború kutyája” és a „halál vámszedője” kifejezésekkel illette a bankot, egy választás előtti gyűlésén, a Shell társasággal együtt. Később az Erste már nem szerepelt abban a listában sem, amelyet Nagy Márton távozó nemzetgazdasági miniszter készített a szívesen látott pénzintézetekről.
Emellett a bank egyértelműen a politikai változás iránti szimpátiáját is jelezte. Az Erste vezérigazgatója és egyben a Magyar Bankszövetség elnöke, Jelasity Radován nemrég azt nyilatkozta egy podcastban, hogy megkönnyebbült a júniusi európai parlamenti és helyi önkormányzati választások eredményétől, másnap pedig kokárdát is kitűzött. Az is feltűnő tényező, hogy a Tisza Párt pénzügyminiszter-jelöltje, Kármán András korábban az Erste Banknál dolgozott, bár ő az Orbán-kormányban is szolgált államtitkárként.
Gazdaságpolitikai következmények: a megbízhatóság árverésen
Ezek az események egybevágó szövetet alkotnak, amely aggasztó képet fest a magyar üzleti környezetről. A gazdaságot hajtó erők – a beruházások, az innováció, a hatékonyság – csak biztonságos, kiszámítható alapokon növekedhetnek. Amikor a szabályozói testületek intézkedéseit a piaci szereplők a jogszerűség szempontjából is megkérdőjelezhetőnek látják, az a következő katasztrofális hatásokhoz vezethet:
- Idegenberuházások visszavonulása: A nemzetközi pénzügyi szervezetek különösen érzékenyen reagálnak az ilyen jelekre. Az Erste esete jelzőfény minden más hazai tevékenységet folytató nemzetközi bank és vállalat számára. A beruházási döntések alapja a kockázat kiértékelése. Egy politikai jellegű szabályozói kockázat sok esetben elfogadhatatlan.
- Belső innováció fojtása: A hazai vállalkozók is a pálya szabályainak változatlanságára támaszkodnak. Ha a verseny feltételei nem tiszták, ha a szabályok alkalmazása szelektív, akkor a legjobb ötletek és vállalkozások is megtorpanhatnak, vagy külföldre orientálódnak. A gazdasági növekedés motorja, a vállalkozói szellem, megbízható intézmények nélkül nem pöröghet.
- A gazdasági szuverenitás gyengülése: Európai uniós tagállamként Magyarország legnagyobb erőforrása az integrációba való mély beágyazódás. Az EU-tagállamok közötti tőkeáramlás, a kereskedelmi kapcsolatok alapja a kölcsönös bizalom és a közös szabályok tiszteletben tartása. A nemzetközi szabályokkal és gyakorlattal ellentétes intézkedések hosszú távon elszigetelhetik az országot a legfontosabb gazdasági kapcsolataitól.
Az Erste válasza és a jövő reménye
Az érdekes és talán pozitív momentum az Erste nyilatkozata utolsó mondatában rejlik: „Az Erste előre tekint, bízva egy olyan Magyarországban, amely a piaci szereplőknek jogszerű, kiszámítható és versenysemleges feltételeket biztosít.” Ez egyértelmű várakozás és közben egy alapvető követelés is. A bank nem fenyegetőzik a távozással, hanem egy normál, európai szabványoknak megfelelő üzleti környezetre vágyik.
Ez a vágy nem csupán az Erste Banké, hanem minden olyan vállalkozó, kisvállalkozó, megtakarító és dolgozó magyará, akinek érdekében áll, hogy az ország gazdasága versenyképes, innovatív és növekvő legyen. A jegybank szabályozói szerepének visszaállítása a professzionális, politikai behatásoktól mentes alapokra nem bankok kiszolgálása, hanem a nemzetgazdaság védelme. Amikor a pénzügyi szabályozó intézkedéseinek jogszerűsége kérdésessé válik, akkor nem csupán egy bankot, hanem az egész pénzügyi rendszer biztonságát, és végül minden állampolgár megtakarításait és gazdasági jövőjét veszélyeztetjük. A piac csak akkor működik, ha a szabályok világosak, és mindenkire egyformán vonatkoznak. Ennek hiánya a leggyengébb láncszem, amely egy egész gazdaság fenntarthatóságát veszélyezteti.
