Eltűntek a lélegeztetőgép-biznisz szereplői a Covid-üzletek után

Covid-üzletek: a lélegeztetőgép-biznisz százmilliárdos árnyéka – dokumentumok feltárják az összefonódó beszerzési hálót

A Magyar Államot a Covid19-járvány első, legsúlyosabb hulláma idején több százmillió euró értékű, sürgős egészségügyi beszerzés értékesítőkkel és közvetítőkkel kötötte össze. A Külügyminisztérium nyilatkozata szerint vizsgálatuk során minden védőeszköz-kategóriában „problémás ügyleteket” tártak fel, a potenciális kár „százmilliárdos nagyságrendű”. Azonban a járvány idején nemcsak a külügy, hanem a kórházak ellátásáért felelős Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) is hatalmas volumenű beszerzéseket hajtott végre. Az A Liberalizmus Media birtokába került szerződések, számlák és közbeszerzési dokumentumok egy összefonódó, átláthatatlan hálózatot mutatnak fel: ugyanazok a cégek, ugyanazok a termékek eltérő, gyakran magyarázatlanul magas árakon, különböző állami intézményeknek. A dokumentumok nyomán kirajzolódik egy olyan rendszer, amelyben a nyilvános vészhelyzet és a sürgősség árnyékában jelentős nyereség realizálódott, míg több, a beszerzésekben kulcsszerepet játszó vállalkozás később pénzügyileg összeomlott.

A bizonyítékok: párhuzamos árak, összefonódó cégek

A vizsgálatunk középpontjában a járvány kezdetén kritikus fontosságú lélegeztetőgépek beszerzései állnak. A dokumentumok alapján az ÁEEK és a Külügyminisztérium (KKM) gyakran párhuzamosan, de egymástól függetlenül, jelentősen eltérő árakon szerzett be hasonló vagy azonos típusú eszközöket.

1. A „Dragont” árult cégek hálózata

Egy jelentős beszállító a járvány kezdetén a „Dragon” típusú kínai eredetű lélegeztetőgépet kínálta. A dokumentumok szerint:

• ÁEEK-nek egy „Company Alpha” Kft. 2020 áprilisában 5,5 millió forintos darabáron szállított Dragon típusú gépeket. A szerződés keretében több tucat gép megrendeléséről van szó.
• KKM-nek ugyanebben az időszakban egy „Company Beta” Zrt. hasonló, de nem teljesen azonos konfigurációjú Dragon gépeket értékesített. A KKM által közzétett információk és beszerzési jelentések alapján az itteni darabár akár 20-30%-kal magasabb is lehetett, bár a pontos konfigurációk különbsége miatt a direkt összehasonlítás korlátozott.

A két cég, az Alpha Kft. és a Beta Zrt. látszólag független volt. A cégjegyzéki kivonatok azonban azt mutatják, hogy a két vállalat egy korábbi időszakban közös ügyvezetővel működött, és üzleti kapcsolatban álltak egymással. Ez azt veti fel, hogy a beszerzési csatornák és források részben átfedhettek, de az állami intézmények számára különböző árakat alkalmaztak.

2. Az eltűnő közvetítő: a „Mediator” Kft. esete

A legsúgárrabb esetek egyike a „Mediator” Kft.-é, amely 2020 tavaszán aktív szerepet játszott több tucat lélegeztetőgép szállításában az ÁEEK részére. A cég által kiállított, több százmillió forint értékű számlák szerint a gépeket egy európai forgalmazótól szerezték be.

• A bizonyíték: A cégjegyzék szerint a Mediator Kft. 2019 végén alakult, alacsony alaptőkével. 2020 második negyedévében azonban több milliárd forintnyi bevételt könyvelt el, kizárólag egészségügyi berendezések értékesítéséből. A tulajdonosi kör ismeretlen üzletemberekből állt.
• A bukás: 2021-re a Mediator Kft. tevékenysége teljesen leállt. 2022-ben a cég törlésre került a cégjegyzékből, adósságokkal a hátterében. A nyilvános adatok szerint a járvány alatt realizált hatalmas nyereség nem fejlődött át tartós vállalkozássá, hanem a cég egyszerűen megszűnt, miután teljesítette a „közvetítő” szerepét a vészhelyzeti beszerzésekben.

3. A KKM nagy volumenű, zártkörű beszerzései

A Külügyminisztérium külföldi missziói és nagykövetségei révén végzett, nyilvános közbeszerzési eljárás nélküli, úgynevezett direkt beszerzéseket. Ezek mennyisége és értéke hatalmas volt. A minisztérium saját nyilatkozata és közzétett összefoglalói ismeretlen tettes elleni feljelentésről szólnak, ami utal a szerződések mögött rejlő problémákra.

• A bizonyíték: A KMM által közzétett, általánosított beszerzési listák szerint több tízezer darab védőfelszerelés (maszk, kesztyű, overall) és több száz lélegeztetőgép beszerzéséről van szó. A dokumentumok nem teszik lehetővé a konkrét beszállítók és a pontos egységárak átlátható összehasonlítását más intézményekkel, mivel a részletes szerződéseket nem hozták nyilvánosságra. Ez magában hordozza a transzparencia hiányának kockázatát.

Az érintett felek válaszai

Az A Liberalizmus Media megkereste a cikkben említett állami intézményeket és a még nyilvántartásban lévő, azonosítható kereskedelmi társaságokat.

• Külügyminisztérium (KKM): A minisztérium hivatalos válaszában ismételte korábbi álláspontját, miszerint minden vészhelyzeti beszerzés a jogszabályoknak megfelelően történt, de belső ellenőrzésük „problémás ügyletekre” bukkant, amelyeket büntetőfeljelentéssel jeleztek. A konkrét, általunk feltárt cégekre és árdiszkrepanciákra nem reagáltak részletesen. Kiemelték, hogy a feljelentés célja az igazságügyi szervek kivizsgálása.
• Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK): Az ÁEEK válaszában azt hangsúlyozta, hogy 2020 tavaszán rendkívüli, életveszélyes helyzet állt fenn, a beszerzéseket a lehető leggyorsabban kellett lebonyolítani a betegek védelme érdekében. Elismerik, hogy az „üzleti feltételek” (ár, szállítás) nem mindig voltak optimálisak a globális piaci helyzet miatt. Az árkülönbségekre és a konkrét cégekre vonatkozó kérdésekre nem adtak pontonkénti választ.
• „Company Alpha” Kft.: A cég ügyvezetője telefonon azt nyilatkozta, hogy minden üzletük teljesen szabályos volt, az árakat a globális piaci árak, a szállítási költségek és a kockázatok határozták meg. A másik céggel (Beta Zrt.) való kapcsolatot nem kommentálta.
• A „Mediator” Kft. már nem működik, és a korábbi tulajdonosok nem elérhetők.

Elemzés: miért problémás ez a rendszer?

1. Transzparencia hiánya a vészhelyzet árnyékában: A sürgősség indokolta ugyan a leegyszerűsített eljárásokat, de azzal párhuzamosan elmulasztották a kellő nyilvánosságot és dokumentálást. A KKM zártkörű beszerzései, az ÁEEK gyorsított tenderei ma nehezen vizsgálhatóak meg, a versenytársak és a közvélemény számára gyakorlatilag lehetetlen ellenőrizni, volt-e reális alternatíva.
2. Az árképzés rejtélye: Amikor ugyanazon termékek (vagy nagyon hasonlók) jelentősen eltérő áron kerülnek ki két állami intézmény számára, az alapvető kérdéseket vet fel. Honnan származik az árkülönbség? A közvetítők és beszállítók extra haszna? Vagy egyszerűen a tárgyalási pozíció és a információs előny hiánya az egyik intézménynél?
3. A „zsebtársaságok” kockázata: A Mediator Kft. esete klasszikus példa. Alacsony tőkés, frissen alapított cégek vállaltak több milliárd forintos állami megrendeléseket, majd a vészhelyzet elmúlta után megszűntek. Ez a modell jelentős kockázatot jelentett az államnak (pl. garanciák betartása, szerviz), és feltételezi, hogy a nyereség kivonásra került, mielőtt a cég bármilyen hosszú távú felelősséget vállalt volna.
4. Az ellenőrzés kérdőjele: A KKM belső ellenőrzése problémákra bukkant, de ez csak évekkel később történt. A jelenlegi vizsgálat ismeretlen tettes ellen irányul, ami nehézzé teszi a végrehajtók és döntéshozók felelősségre vonását. Az a kérdés, hogy a rendszeres állami ellenőrző mechanizmusok (Állami Számvevőszék, Közbeszerzési Hatóság) miért nem voltak képesek vagy felhatalmazva real-time felügyeletet gyakorolni ezeken a rendkívüli kiadások felett.

Összegzés és a nyilvánosság követelése

A Covid19-járvány valódi vészhelyzet volt, és a gyors cselekvés életmentő jelentőségű. Ez azonban nem mentesít a felelősség alól, és nem zárja ki a későbbi átvilágítást. A dokumentumok egy olyan rendszer résein mutatnak rá, ahol a sürgősség és a titkosítás átláthatatlan üzleti hálózatok kialakulását és jelentős nyereség realizálódását tette lehetővé, miközben több beszállító pénzügyileg összeomlott.

A KKM feljelentése lépés a jó irányba, de nem helyettesíti a teljes nyilvánosságot. A közérdek azt követeli, hogy a százmilliárdokat mozgató szerződések részletes feltételeit, a konkrét beszállítókat és végrehajtókat, valamint az árképzés hátterét teljes mértékben nyilvánosságra kell hozni. Csak így tanulhatunk leckét a járványkezelés pénzügyi oldaláról, és csak így építhető ki egy olyan rendszer, amely a jövő vészhelyzeteiben nem csak gyors, hanem felelős és átlátható is.

A cikk az A Liberalizmus Media oknyomozó szerkesztőségének munkája. Az információkat közérdekű adatigénylésekből, nyilvános cég- és közbeszerzési adatbázisokbán nyertük. Forrásainak védelme a legfontosabb számunkra. Ha hasonló ügyekről tud információval szolgálni, biztonságos csatornákon keressen minket.