A kormány egy 2,6 százalékpontos költségvetési kiigazítást tervez egyetlen év alatt. Ez 2027-re egy 4,9 százalékos hiánycélhoz vezetne. Ez a szám több okból is fontos. Egyszerre üzen a hazai és nemzetközi piacoknak, a magyar háztartásoknak és az Európai Uniónak.
Az 5 százalékos küszöb pszichológiai hatása jelentős. A befektetők és a három nagy hitelminősítő – a Moody’s, az S&P és a Fitch – figyelik ezt a vonalat. Jelenleg mindhárom intézmény negatív kilátással értékeli Magyarországot. A 4,9 százalékos cél szándékosan erősebb, mint amit a piac várt. Az Erste Bank például 5-5,5 százalék közötti hiányt jósolt. Az ilyen pozitív meglepetés célja, hogy megállítsa a besorolás romlását és előkészítse a javulást.
A számok mögött azonban óriási változások húzódnak. A hiány javulásának több mint felét, 1,4 százalékpontját, egyszeri tételek kifutása adja. Ide tartozik például a Havária Alap, az uniós bírságok és az RRF-támogatások egy része. Ez a hatás jövőre megtörténik, de aztán nem ismétlődik. A tényleges, tartós költségvetési konszolidáció egy másik komponensen múlik.
Ez a komponens az állami kiadások radikális racionalizálása. A kormány 1465 milliárd forintos megtakarítást ígér 2026-hoz képest. Ez a GDP 1,5 százaléka. A terv szerint a minisztériumok és az állami vállalatok működési és beruházási kiadásait jelentősen lefaragják. Emellett konkrét tételek is vannak, mint az autópálya-koncessziós díjak csökkentése vagy egyes gazdaságfejlesztési támogatások visszavágása. Az a kérdés, hogy ezek a megtakarítások a gyakorlatban mennyire valósíthatók meg anélkül, hogy a közszolgáltatások minősége sérülne.
Ugyanakkor a kormány nagyszabású kiadásokat is bejelentett, amelyek évről évre ismétlődnek. A legnagyobb tétel a közszféra béremelése, ami közel 600 ezer dolgozót érint az egészségügyben, az oktatásban és a szociális szférában. A nyugdíjak emelése, a családi pótlék megduplázása és az alacsony jövedelműek szja-csökkentése további több száz milliárd forintos kiadásokat vagy bevételkiesést jelent.
Hogyan finanszírozzák ezt? A terv a bevételi oldalon a nagyvállalatokra és a magas vagyonúakra helyezi a hangsúlyt. Egy új, progresszív vagyonadót vezetnének be, amely mintegy 15 ezer adóalanyt érintene. A társasági adó és az innovációs járulék terheit is emelnék, főként a nemzetközi minimumadó hatálya alá tartozó nagyvállalatokat sújtva. Ez a megközelítés gazdaságpolitikai választás: a fogyasztói oldal támogatását a nagyvállalati szektor erőforrásaival kívánják fedezni.
A piacok eddig mértékelt reakciót mutattak. A magyar 10 éves állampapír hozama már szeptember óta jelentősen csökkent, ami arra utal, hogy a befektetők számítottak egy komoly kiigazításra. A bejelentés után bekövetkező enyhe korrekció inkább technikai jellegű volt. A lényeges üzenet a hosszú távú pálya. A Pénzügyminisztérium számítása szerint a hiány 2028-ban 4,0, 2029-ben 3,4, 2030-ban pedig 2,8 százalék lehetne. Ez utóbbi szám már alacsonyabb lenne, mint az euróbevezetés egyik kritikus küszöbe, a 3 százalékos maastrichti kritérium.
Itt érhetjük el a terv legnagyobb hatását. Egy hiteles és tartós költségvetési konszolidáció nemcsak stabilizálná a forintot és csökkentené a kormányzati kölcsönök kamatait. Megteremtené azt a keretet, amellyel Magyarország komolyan vehetően kezdhet meg tárgyalásokat az euró bevezetéséről. Ez a 2030-as cél egy horgony, amely hosszú távú gazdasági fegyelmet igényel.
| Év | Hiánycél (%) |
|---|---|
| 2027 | 4,9 |
| 2028 | 4,0 |
| 2029 | 3,4 |
| 2030 | 2,8 |
A végső mérce az október végén benyújtandó részletes törvényjavaslat lesz. Az fogja megmutatni, hogy a bejelentett 1465 milliárd forintos megtakarítás konkrétan miből áll, és mennyire kivitelezhető. Ha a számok összeállnak, és a megtakarítások valóban megvalósulnak anélkül, hogy a gazdasági növekedést fojtanák el, akkor Magyarország 2027-ben valóban végrehajthatja az EU legnagyobb költségvetési kiigazítását. Ez a lépés nemcsak a hitelminősítőknek szóló üzenet, hanem alapot vetne egy stabilabb gazdasági jövőnek és az európai monetáris integráció felé történő előrelépésnek.
