Bevezetés
A rendszerváltás utáni legnagyobb földrajzi és politikai földrengést hozta a 2026-os országgyűlési választás. A Tisza Párt a belföldi szavazatok közel 55 százalékával, a 106 egyéni választókerületből pedig előzetesen 93-ban győzött, és még további három fordulhat a javára. A Fidesz-KDNP, az elmúlt 16 év uralkodó ereje, a belföldi szavazatok alig 37 százalékánál áll meg.
Ez a drasztikus változás egy korábban elképzelhetetlen képet vetít elő: a Fidesz választásgyőzelmeinek egyik állítólagos központi eleme, a választókerületek mértani és politikai manipulálása, semmit sem ért. Sőt, alapos elemzés után kiderül, hogy a párt talán pont azért vesztett el egy vagy két mandátumot, mivel a választási törvényt meghazudtoló egyenlőtlenségeket nem szüntette meg, sőt, 2024-ben önkényesen átrajzolt határokkal próbálta megerősíteni a pozícióját. A kemény adatok azt mutatják, hogy a Fidesz rosszul mérte fel a valós politikai erőviszonyokat, és a választójogi manipuláció végső soron a Tisza Párt javára fordította a mérleget.
A szándékos egyenlőtlenség: 2010-es örökség
Ahhoz, hogy megértsük a 2024-es átrajzolás csődjét, vissza kell tekintenünk 2010-re. Akkor, a kétharmados törvényhozói többség birtokában, a Fidesz-KDNP teljesen újrarajzolta az ország választókerületi térképét. A korábbi 176 kerületet 106-ra csökkentették, és bevezették azt a szabályt, hogy egy választókerület lélekszáma legfeljebb 20 százalékkal térhet el az országos átlagtól. Ez formálisan csökkentette a korábbi, népesedési változások miatti óriási egyenlőtlenségeket.
A gyakorlatban azonban a kezek azonnal a mérleg nyelvéhez nyúltak. A korábban baloldalinak számító Csongrád, Heves vagy Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben sokkal népesebb választókerületek jöttek létre, mint a jobboldalinak vélt Somogyban, Tolnában vagy Vas megyében. Egy budapesti vagy egy pécsi képviselőt több ezer szavazó választott, mint egy dombóvárit vagy egy marcalit. Ez a diszkrepancia egy mandátumot jelentett a Fidesznek: kevesebb, de biztos szavazat kellett egy mandátum megszerzéséhez a hozzá közelálló térségekben.
A természetes folyamat, amit nem akartak megállítani: Tolna és Somogy
Az idő azonban tovább játszott. Az ország nagy részén csökkent a népesség, főként a szociálisan kihívásokkal küzdő régiókban, mint Tolna és Somogy megyék. Eközben Budapest agglomerációja rohamosan nőtt. A 2022-es választásra a rendszer már nyilvánvalóan szabálytalan volt. Akkor például a pest megyei Érd központú választókerületben 94 500 választópolgár élt, míg a Tolna megyei Dombóvári körzetben már csak 58 600-an. Több választókerület lényegesen meghaladta a törvény által megengedett 20 százalékos eltérést.
A 2022-es népszámlálás pontos adatai közzététele után egyértelművé vált: a választókerületi határokat újra kell húzni az aránytalanságok csökkentése érdekében. A szakértői vélemények, például a független Választási Földrajz munkacsoport javaslata is erre irányult. Ők azt tanácsolták: a népesség gyorsan csökkenő Somogy és Tolna megyékben szüntessék meg egy-egy választókerületet, a folyamatosan népesülő Pest megyében pedig hozzanak létre három újat. Ez lett volna a demográfiai realitásoknak megfelelő, nem politikai alapon történő beavatkozás.
A Fidesz 2024 végén, az idei választásokra készülve végül is átrajzolta a határokat, de teljesen más logika szerint. Tolnában és Somogyban egyáltalán nem nyúltak a túl kicsi, de hozzájuk közelálló területekhez. Nem szüntettek meg egyetlen kerületet sem, pedig a Választási Földrajz számításai szerint éppen ezzel növelhették volna meg az esélyeiket. A várt biztos fideszes mandátumok megóvása érdekében hagyták a rendszerben a pazar egyenlőtlenséget.
Ez a számítás azonban óriási tévedésnek bizonyult. A 2026-os választáson a Tisza Párt mind a négy somogyi választókerületet megnyerte. Tolnában a szekszárdi kerületet szintén magabiztosan behúzták, a paksi és dombóvári körzetekben pedig az előzetes eredmények szerint mindössze néhány száz szavazattal maradtak le a Fidesz mögött. Az átjelentkezők és a külképviseleten leadott szavazatok ezt a különbséget nagyon valószínűleg megfordítják. Ha így történik, a Tisza megnyer mindhárom tolnai mandátumot.
A sors iróniája ékes: ha a Fidesz a szakértők 2024-es javaslatát követve megszünteti volna egy-egy körzetet Somogyban és Tolnában, a félelmük ellenére talán jobban jártak volna. A javaslat szerinti, óriási méretű új somogyi választókerület falvaiban a Fidesz jelöltje több száz szavazattal előzte meg a Tiszát. Bár a végeredmény bizonytalan lett volna, egy ilyen új kerületben biztosan nagyobb esélyük lett volna a győzelemre, mint a most elveszített négy somogyi mandátum bármelyikén. Tolnában is hasonló a helyzet: a javasolt új határok talán megőrizték volna a Fidesz számára a dombóvári mandátumot.
A támadó átrajzolás, ami nem működött: Pest megye és a többiek
Ahol viszont agresszívan átrajzoltak, ott is kudarcot vallottak. A lényeges változás Pest megyében történt, ahol a választókerületek számát kettővel növelték, Budapest rovására. A cél nyilvánvaló volt: az agglomeráció belső, egyre inkább ellenzékivé váló gyűrűjét (pl. Budaörs, Szigetszentmiklós) válasszák el a megye külső, továbbra is fideszesnek hitt részeitől (pl. Monor, Gödöllő). Így akarták biztosítani, hogy a Tisza általános szavazati fölénye ellenére a Fidesz több egyéni mandátumot szerezzen a megyében.
A valóság azonban keményebb volt a számításoknál. A Tisza Párt nemcsak országosan győzött, de a 14 pest megyei választókerület mind a 14-ét megnyerte, ebből 12-t több mint 10 százalékpontos különbséggel. A mesterségesen elkülönített „ellenzéki” és „fideszes” zónák politikai realitása összeolvadt a Tisza országos hulláma alatt. Az átrajzolás semmilyen előnyt nem hozott.
Hasonló a kép más megyékben is. Fejér megyében megszüntették a tisztán székesfehérvári, ellenzékinek tartott választókerületet, a várost kettévágva és falvakkal kiegészítve két új kerületté alakították. A kockázatos számítás az lett volna, hogy ezzel egy mandátumot biztosan a Fideszre billentenek. Ehelyett a Tisza mindkét új fehérvári körzetet megnyerte. Csongrád-Csanád megyében a határok mozgatásával próbálták gyengíteni a szegedi ellenzéki erődöt és erősíteni a szomszédos kerületet. Az eredmény? A Tisza mind a négy megyei választókerületet elsöprő többséggel nyerte meg, a szegedi egyes körzetben 42 százalékpontos különbséggel.
A tanulság: a manipuláció korlátai
A 2026-os választás egyértelmű tanulsága, hogy a választójogi manipuláció, bármilyen kifinomult is, véges hatékonyságú. Nem tudja megállítani az alapvető társadalmi és politikai változásokat, a pártok népszerűségének drasztikus megfordulását. A Fidesz 2024-es lépései kétfrontos kudarcnak bizonyultak.
Ahol megőrizték a vált korábbi rendszer kedvezményeit (Tolna, Somogy), ott a biztos falvakból vesztes kerületek lettek, és talán még plusz mandátumot is juttattak az ellenzéknek a szakértői javaslatok elutasításával. Ahol pedig offenzív módon próbáltak új területeket megszerezni vagy megtartani a határok átrajzolásával (Pest, Fejér, Csongrád megyék), ott a manipuláció teljesen hatástalan maradt a politikai földrengés szemben.
A pártok száma és a szavazók eloszlása megváltozott, és a választási térkép egykori torzítása már nem a Fidesznek, hanem a Tisza Párt javára dolgozott. Az történt, amit a választási szakértők évek óta hangoztattak: egy igazán eros for radikális változás, egy új politikai erő megjelenése a terepen könnyedén áttörheti a legjól kigondolt választókerületi határokat is. A 2026-os eredmények nem csupán egy kormányváltást jeleznek, hanem arra is figyelmeztetnek, hogy a demokrácia hosszú távon ellenáll a szisztematikus torzításoknak, amikor a választók elég döntően szólnak bele a sorsukba.
