Honvédség visszavonul: véget ért az ukrán veszély?
A választások után mindössze két nappal a Magyar Honvédség megkezdte azon katonák visszavonását, akiket a kormányzati narratíva szerint Ukrajna okozta fenyegetés miatt rendeltek ki országos kritikus infrastruktúrák őrzésére. Az információt a 444 megszerezte, és a Honvédelmi Minisztérium is megerősítette. A katonai erők racionalizálására hivatkozó minisztériumi közlemény szerint a feladatot már több helyen befejezték, és csak néhány létesítménynél maradtak katonák. Ennek oka, hogy a kritikus létesítményeket üzemeltető cégek saját erőből fokozták biztonsági intézkedéseiket.
A védelem alá vont 75 stratégiai ponton eredetileg 600 katona teljesített szolgálatot. A rendkívüli intézkedést Orbán Viktor miniszterelnök hirdette meg a választások előtt másfél hónappal, nemzetbiztonsági szolgálatok jelentéseire hivatkozva, anélkül hogy konkrétumokat vagy forrásokat tett volna közzé. A bejelentés szerint az ukránok az olajszállítási blokád után „további akciókra készülnek, hogy megzavarják a magyar energiarendszer működését”.
A döntés háttere
A védelem alá vont 75 stratégiai ponton eredetileg 600 katona teljesített szolgálatot. A rendkívüli intézkedést Orbán Viktor miniszterelnök hirdette meg a választások előtt másfél hónappal, nemzetbiztonsági szolgálatok jelentéseire hivatkozva, anélkül hogy konkrétumokat vagy forrásokat tett volna közzé. A bejelentés szerint az ukránok az olajszállítási blokád után „további akciókra készülnek, hogy megzavarják a magyar energiarendszer működését”.
A védelem kiterjedése
A „fokozott védelem” később a Török Áramlat gázvezetékhez is kiterjedt, ahol a kormány egy állítólagos szabotázsakcióról számolt be. A helyszínen járt HVG azonban nem találta a bejelentett terrornak és pániknak a nyomait.
Közvélemény és a nyilvánosság reakciói
A Medián közvélemény-kutatása szerint a magyar lakosság több mint háromötöde megtévesztő akcióra gyanakodott a folyamatban, és még a Fidesz-szavazók közül is csak 59 százalék hitte el a kormányzat narratíváját.
NATO és drónvédelem
A kritikus infrastruktúra ukrán fenyegetése elleni védekezésnek – függetlenül attól, hogy volt-e valós szakmai alapja – a kezdetektől kampánycélú szaga volt. Ahogy korábbi elemzések is rámutattak, Magyarország nem aktiválta a NATO kollektív védelmet lehetővé tevő 4. cikkelyét, és a drónvédelem sem a honvédség, hanem a civil nemzetbiztonsági szolgálatok feladata.
A katonai jelenlét és a jövő
A katonák gyors visszavonása a választások után kérdéseket vet fel. Valóban megszűnt-e a fenyegetés, vagy inkább megszűnt annak politikai haszna? A minisztérium válasza racionalizálásról és a magánszektor saját erőinek megerősödéséről beszél, de a tények időzítése és a korábbi, részletek nélküli fenyegetésbejelentések összefüggése méltán alapot ad a közvélemény kétkedésére. Az biztosnak tűnik, hogy az „ukrán veszély”, mint politikai tényező, – legalábbis egyelőre – eltűnt a köztéri diskurzusból, ahogyan a hozzá kapcsolódó katonai jelenlét is az ország kritikus pontjairól.
