Egyre több német és holland nyugdíjas találja meg új otthonát magyar falvakban. A Balaton környékén, Somogyban és Zalában nőtt meg számuk látványosan. A Magyar Kutatási Hálózat és az ELTE közös vizsgálata meg is érkezett, miért is jönnek. A válasz a statisztikákban is látszik. 2011-ben körülbelül 22 ezer hatvan év feletti külföldi élt itt. 2022-re ez a szám már 38 ezerre nőtt.
Sokan úgy látják, Magyarország ma olyan, amilyen Hollandia volt a hatvanas években. Nyugodt, biztonságos és barátságos. Ezek a szavak jönnek vissza a kutatásban részt vevő nyugdíjasoktól. Elmondják, itt nem kell félniük este sétálni. Azt mondják, az emberek köszönnek egymásnak az utcán. A falvak közösségei összetartóak. Ez egy olyan érzést ad, ami sokak számára otthonról hiányzott.
A költözés mögött azonban gyakran komoly politikai és társadalmi elégedetlenség áll. Sok nyugat-európai idős ember úgy érzi, hazájában romlik a légkör. Nem ért egyet a koronavírus idején hozott szigorú intézkedésekkel. Aggódik a bevándorlás kezelése miatt. Attól is tart, hogy anyagi helyzete rosszabb lesz. Magyarországot ezzel szemben egy stabil, nyugodt alternatívának látják. Itt a nyugdíjuk többet ér, a kiadásaik alacsonyabbak lehetnek. Ez anyagilag is vonzóvá teszi a költözést.
A képhez hozzátartoznak a Kárpátaljáról érkező nyugdíjasok is. Náluk a motiváció teljesen más. Őket elsősorban a háború és a nehéz megélhetés űzi el. Sok család már évekkel ezelőtt vásárolt házat a magyar oldalon, egyfajta biztonsági hálóként. A 2022-es invázió után sokan végleg ideköltöztek. Az ő helyzetük kettős. Gyakran naponta járnak át a határon, hogy családjukat Ukrajnában lássák vagy segítsék. A magyarországi nyugdíj akár háromszor-négyszer magasabb is lehet, mint az ukrán. Ebből gyakran az egész határontúli családot támogatják. Náluk a költözés nem szakítást jelent, hanem az élet területének kiterjesztését. Ez egy átfogó családi túlélési stratégia része.
A két csoport közötti különbség tehát nagy. A nyugati nyugdíjasok egyéni szabadságot keresnek, egy új, nyugodtabb életet. A keletről jövők számára a költözés a családi felelősség és a biztonság keresése. Mindketten azonban ugyanazt a magyar vidéki valóságot találják. Egy olyan helyet, ahol a pénzük tovább ér, és ahol egyfajta közösségi érzést kapnak, ami máshol elveszett.
- Nyugodt környezet
- Stabil anyagi háttér
- Barátságos közösség
- Alacsonyabb megélhetési költségek
- Kulturális tapasztalatok
- Új életforma keresése
Ennek a bevándorlásnak vannak hatásai a helyi közösségekre is. A német és holland nyugdíjasok gyakran felújítanak egy elhagyatott házat, ami pozitívan hat a falu képére. Bevásárolnak a helyi boltokban. Néhol kultúrált vita partnerei lehetnek a helyieknek. Ugyanakkor előfordul, hogy a megemelkedett ingatlanárak miatt a fiatal helyiek nehezebben tudnak házat vásárolni a saját falvukban. A két kultúra találkozása nem mindig zökkenőmentes, de a kutatás alapján inkább pozitív tapasztalatok uralkodnak.
Tehát amikor egy német vagy holland nyugdíjas magyar faluba költözik, az sok mindent jelent. Egyéni szabadságot, anyagi racionalitást, és egy olyan közösségi élet nosztalgiáját keresik, ami otthon már nem létezik. Ők nem turisták. Ők új otthont építenek. És ahogy a számok mutatják, egyre többen hisznek abban, hogy ezt az otthont egy magyar faluban találják meg.
