Az ország következő miniszterelnöke, Magyar Péter a minap ült egy asztalhoz a MOL elnök-vezérigazgatójával, Hernádi Zsolttal. A tárgyalás fő kérdése egyértelmű volt: mi lesz a benzinnel, a gázolajjal és azok védett árával az új kormány idején? A válasz rövid és egyértelmű: a kedvezményes, kormányzati szabályozás alatt álló üzemanyagár marad. Ez az intézkedés szeptember óta segíti a magyar háztartásokat és vállalkozásokat, mivel a benzin és a gázolaj literje így olcsóbb a piaci áránál.
Az ügy nem csak az üzemanyagárakról szólt. A megbeszélésen szóba került az MCC-nek, azaz a Mathias Corvinus Collegiumnak járó 25 milliárd forintos osztalék is, amelyet a MOL – mint részleges tulajdonosa az intézménynek – fizetne ki. Magyar Péter ismertette terveit ezzel kapcsolatban is. A MOL később közölte: tervezik javasolni a harmadik negyedéves osztalék kifizetését, ami azt jelenti, hogy a tényleges pénzátutalás legkorábban 2026 szeptemberében várható, ha a vállalat igazgatósága is megszavazza.
Mit jelent a „védett ár” a számok tükrében?
A védett üzemanyagár rendszer lényege, hogy a kormány szabályozza a benzin és gázolaj kiskereskedelmi árát. Jelenleg ez azt jelenti, hogy a benzint 647 forintért, a gázolajat 619 forintért lehet tankolni. Fontos megérteni, hogy ez nem azt jelenti, hogy ennyibe kerül az üzemanyag előállítása és forgalmazása. A különbözetet – vagyis azt, hogy mennyivel magasabb lenne a piaci ár – az államkassza fizeti ki támogatásként az olajvállalatonak, jelenleg a MOL-nak.
Ez a támogatás óriási összegeket mozgat meg. Becslések szerint, amióta a rendszer szeptemberben beindult, már több száz milliárd forintot fordított rá az állam. A kérdés, hogy ez mennyire fenntartható hosszú távon. Magyar Péter kijelentése szerint az új kormány alatt ez a kiadás „nem fog plusz terhet róni a magyar költségvetésre”. A nyilatkozatból az derül ki, hogy a jelenlegi forrásokon – valószínűleg a különadókon keresztül – belül kívánják finanszírozni a többletköltséget, nem pedig újabb adóemelések vagy költségvetési hiány növelése útján.
Egy szükséges intézkedés: a jövedéki adó-csökkentés meghosszabbítása
A jelenlegi helyzetben nem csak a védett ár, hanem egy másik kulcsfontosságú intézkedés is garantálja az olcsóbb üzemanyagot: a csökkentett jövedéki adó. Ezt a kormányrendeletet április 30-án hozta az Orbán-kormány, és pontosan április 30-án, éjfélkor jár le. Magyar Péter felszólította Orbán Viktort, hogy hosszabbítsa meg ezt a rendelkezést.
A miértje egyszerű: ha ez a rendelet lejár, és a jövedéki adó visszaemelkedik a korábbi, magasabb szintre, akkor az üzemanyagárak azonnal, több tíz forinttal megnőnének. Még a védett ár keretein belül is jelentősen drágulna a benzin és a gázolaj. A csökkentett adó nélkül a védett árrendszer támogatási költsége exponenciálisan megnőne, mert az államnak egy még nagyobb különbözetet kellene finanszírozni. Magyar Péter kérésével tehát gyakorlatilag biztosítani kívánja, hogy az átmenet időszaka zökkenőmentes legyen, és ne április 30-án este duplán dráguljon az üzemanyag.
Mi várható 2026-ig?
Magyar Péter és a TISZA-párt kormányzási tervei alapján várhatóan átfogó energetikai stratégiát dolgoznak ki. A védett ár jelenlegi formájában átmeneti megoldásnak tekinthető, amely a háztartások vásárlóerejét védi az energeiár-robbanás közepette. A hosszú távú cél valószínűleg a függőség csökkentése lenne, akár a tömegközlekedés erősítésével, akár a megújuló energiaforrások bővítésével.
Az MCC-nek szánt osztalék ügye pedig jól illusztrálja, hogy az új kormány milyen ügyekkel kíván foglalkozni: átláthatóvá és előre tervezhetővé tenni a közpénzek felhasználását. A 25 milliárd forint kifizetésének 2026 szeptemberre történő halasztása egyértelmű üzenet: a gazdasági stabilitás és az államháztartás rendje az elsődleges szempont.
Összességében a bejelentések célja a biztonságérzet keltése. Az üzenet a magyar embereknek, a cégeknek és a piacnak egyaránt: az üzemanyagellátás biztosított, az ár nem fog váratlanul az egekbe szökni, és a döntések a költségvetés kárára nem születnek. A nagy kihívás az lesz, hogy ezt a szándékot miként valósítják meg a gyakorlatban, miközben fenntartják a gazdasági stabilitást.
