MNB vizsgálat indul az Erste Bank ügyében
A vizsgálat háttere
Az Erste Bank Magyarország vezérigazgatójának közel másfél évvel ezelőtti feljelentése alapján vizsgálatot rendelt el a Magyar Nemzeti Bank elnöke. A bankvezető szerint a jegybank egykori felügyeleti alelnöke nyomásgyakorlásról beszélt neki, amelyet a volt MNB-elnök, Simor András banki tisztsége miatt irányított az osztrák tulajdonú bank magyar leányvállalata ellen. Kandrács Csaba, a megnevezett egykori alelnök határozottan visszautasítja a vádakat.
A botrányos ügy nyilvánosságra kerülését Simor András, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke idézte elő, amikor egy televíziós műsorban részleteket mondott el egy 2023 decemberi eseményről. Simor elmondása szerint Radován Jelasity, az Erste Bank Magyarország vezérigazgatója felkereste őt, és elmesélte, hogy behívták az MNB székházába. Ott egy ablaktalan szobában Kandrács Csaba pénz- és bankügyi felügyeletért felelős alelnök közölte vele – miután leadatta a telefonját –, hogy ameddig Simor András tagja az Erste Bank osztrák felügyelőbizottságának, addig a magyar bankfelügyelet „rendkívül szigorúan és nagyon kellemetlenül” fog eljárni a bank magyar leányvállalatával.
Ez a nyilatkozat súlyos vádakat tartalmaz, mivel azt sejteti, hogy a pénzügyi felügyelet egy magas rangú tisztviselője nem a szabályok, hanem politikai vagy személyes indíttatású nyomásgyakorlás alapján döntött. Egy működő piacgazdaság és hiteles pénzügyi felügyelet alapvető feltétele a szabályok előrejelzhető és pártatlan alkalmazása. Ha a felügyeleti döntéseket külső tényezők befolyásolják, az aláássa a verseny tisztaságát, megingathatja a befektetők bizalmát, és végül a fogyasztók és a gazdaság rovására megy.
A válasz és a cáfolatok
A Telex hírportál közvetlenül megkérdezte Kandrács Csabát, aki 2025 októberéig töltötte be az MNB felügyeleti alelnöki posztját. Válaszában határozottan visszautasította a rá vonatkozó állításokat. „Simor Andrásnak az osztrák Erstében betöltött tisztségével összefüggő döntésekre nekem nincs és nem is volt ráhatásom. Személyesen nem ismerem” – írta. Hangsúlyozta, hogy alelnöksége alatt az Erste Bankkal és minden más bankkal „kiegyensúlyozott, korrekt szakmai kapcsolata” volt, és munkáját mindig a jogszabályok betartásával végezte. Kandrács bejelentette, hogy az „alaptalan vádaskodásra alkalmas sajtóhírek, nyilatkozatok kapcsán jogi lépések megtételét tervezi”.
A Magyar Nemzeti Bank hivatalos sajtóválaszában közölte, hogy a nyilvánosságban megjelent új információkra tekintettel a jegybank elnöke – akit 2025 márciusában neveztek ki – belső szabályzatai alapján haladéktalanul vizsgálatot rendelt el a kérdéses időszakra vonatkozóan. Az MNB emlékeztetett arra, hogy 2025 március óta új vezetés van a bank élén, és a pénzügyi felügyeleti alelnökséget is új személy vezeti. Az Erste Bank kommunikációs osztálya pedig annyit nyilatkozott, hogy az elmúlt időszakban „több alkalommal voltak kitéve hátrányos, eseteként jogszerűség tekintetében megkérdőjelezhető bánásmódnak”, és ha vizsgálat indul, rendelkezésre állnak a szervezet részéről.
Politikai és gazdasági háttér
Az ügy politikai és gazdasági hátterébe tekintve tisztázódik, miért lehet ennyire robbanásveszélyes. Az Erste Bank, mint az ország egyik legnagyobb hitelintézete, nem állt soha különösebben közel a kormányhoz. A helyzet tovább feszült, amikor kiderült, hogy a Tisza Párt pénzügyminiszter-jelöltje, Kármán András korábban az Erste Banknál dolgozott. Orbán Viktor miniszterelnök a választási kampány során élesen bírálta a bankot. Később az Erste már nem is szerepelt azon a listán, amelyen a kormány részéről „szívesen látott” pénzintézeteket sorolta fel.
Ez a történet sokkal több egy bankvezető és egy felügyelő vita voltánál. Ez a magyarországi pénzügyi szektor és annak felügyeletének hitelességét érintő alapvető kérdés. A pénzügyi stabilítás és a gazdasági növekedés alapja, hogy a bankfelügyelet független és kiszámítható legyen, döntéseit kizárólag szakmai és jogi megfontolások vezéreljék. Ha a nyilvánosság megkérdőjelezi ezt a függetlenséget, az hosszú távon a teljes gazdaságra kihat. A befektetők, a vállalkozók és a lakosság is arra számít, hogy a szabályok mindenkire egyformán vonatkoznak, függetlenül attól, hogy a bank tulajdonosa kormányközeli vagy külföldi.
A belső vizsgálat jövője
A most elrendelt belső vizsgálat első lépés a gyanúk tisztázása felé. A transzparens és hiteles eljárás feltétlenül szükséges, hogy helyreálljon a bizalom. A gazdaság és a társadalom érdeke, hogy a bankfelügyelet működését ne árnyékolja be a politika vagy a személyes viszonyok kérdése. Csak egy független, szakmailag megalapozott felügyeleti rendszer garantálhatja a pénzügyi stabilitást és a verseny tisztaságát, amely mindannyiunk jólétének alapja.
