Mol osztalékkifizetés: Tisza párt és jogi viták
Nyomozás a 25 milliárdos osztalék ügyében
A Mol magyar olaj- és gázvállalat vezérigazgatóságának csütörtöki, magyar Péterrel, a Tisza Párt leendő miniszterelnöke-jelöltjével folytatott találkozó után egy kérdésre koncentrál az oknyomozás: a cégnek a Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványnak járó, nagyjából 25 milliárd forintos osztalék kifizetése. Magyar Péter már korábban nyilvánvalóvá tette, hogy elvárja Hernádi Zsolttól, a Mol vezérigazgatójtól, hogy a cég ne fizesse ki ezt az összegot az MCC-nek.
A találkozó után Magyar Péter bejelentette, hogy a Mol vezetése „a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően fog eljárni”, és a cég „harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának”. Ez azt jelenti, hogy a rész tulajdonosainak — amelyek közé az MCC alapítvány is tartozik — a fizetés később fog megkezdődni, valószínűleg csak 2026 harmadik negyedévében. A múlt évben, 2025-ben, a kifizetés június közepén kezdődött, a második negyedévben.
Miért fontos az MCC osztalék?
Az MCC a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) egyike, amelynek az Orbán-kormány részvénypakettokat adományozott 2021 decemberében. Ezek közé tartozik a Mol 19,4%-os tulajdonrésze és a Richter 10,3%-os tulajdonrésze. Az adományozás után az MCC jogosult lett a kifizetésre minden olyan osztalék után, amelyet az állami tulajdonú rész tulajdonosként kap. A Mol 2026 első negyedéves eredményei után járó osztalék nagyjából 214 milliárd forint, amelynek az MCC-t illető rész nagyjából 25 milliárd forint. Magyar Péter a Kossuth Rádiónak adott interjújában már korábban nyilvánvalóvá tette, hogy az állam vissza fogja venni azokat a Mol- és Richter-részvényeket, amelyeket az Orbán-kormány az MCC-nek adományozott.
A jogi viták
Az MCC alapítvány olyan kekva, amely nem tud uniós kötelezettségvállalásokat kötelezni, ami azt jelenti, hogy az EU által visszatartott 4,2 milliárd euróhoz kell rendezni a helyzetüket, és ahhoz is, hogy például diákokat küldhessenek az Erasmus csereprogramba. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója Ligeti Miklós szerint a jogi változtatások, amelyek a kekva-törvény hatályon kívül helyezésével járnak, nem csak a durván 3000 milliárdos vagyontömeg visszaszerzése miatt fontosak a Tisza Pártnak, hanem azért is, mert ezzel az Európai Unió felé is azt kommunikálnák, hogy máshogy fognak menni a dolgok.
Mi következik?
Az oknyomozás alapján Magyar Péter mostani bejelentése arra utalhat, hogy a Mol vezetése azért javasolja a későbbi osztalékfizetést, hogy az időközben felálló új kormánynak legyen ideje arra, hogy a kétharmados többség birtokában olyan helyzetet teremtsen, ahol a vonatkozó jogszabályok értelmezésében nem kell kifizetni az MCC-nek a 25 milliárd forintos osztalékot. A Tisza sajtóosztálya nem válaszolt az oknyomozó kérdésekre, amelyek arra irányultak, hogy pontosan mit kell érteni az alatt, hogy a Mol „a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően fog eljárni”, és a cég vezetése „harmadik negyedéves osztalékkifizetést fog javasolni a vállalat igazgatóságának”.
A nyomozás jelenlegi állása
Az oknyomozás jelenleg arra koncentrál, hogy a Mol vezetése és a Tisza Párt közötti megállapodás pontosan mit jelent az MCC osztalék ügyében. A nyomozás továbbá arra irányul, hogy a Tisza Párt valóban arra készül-e, hogy a kekva-törvény hatályon kívül helyezésével megoldja az MCC osztalék ügyét, és hogy a jogi változtatások mikorra várhatók. A nyomozás tovább folytatódik, amint a Tisza sajtóosztálya válaszol a kérdésekre, vagy a jogi változtatások nyilvánosságra kerülnek.
