Politikai kilátások: Orbán, Szijjártó és a NER jövőképe
Változás utáni helyzetkép
Az előző héten bekövetkezett választási változás nemcsak az ellenzék győzelme volt, hanem egy korszak befejeződése is. Bíró-Nagy András, a Policy Solutions vezetője és László Róbert, a Political Capital szakértője a Telex élő adásában részletesen kibontotta, hogy a legfontosabb politikai figurák és struktúrák jövője milyen irányba alakulhat. Magyar Péter miniszterelnök első nemzetközi sajtótájékoztatója egyértelmű jelet adott: a változás komoly és az ígéretek valósidejűek. Bíró-Nagy hangsúlyozta, hogy Magyar kiemelte Magyarország nyugati orientációját, a NATO és az EU iránti elkötelezettségét, ami egy stabil gazdaságpolitika alapfeltétele. László Róbert szerint az volt a legszembetűnőbb, hogy a sajtótájékoztató során mindenki kérdésére válaszolt, jelezve, hogy az új stílus teljesen eltér a korábbi gyakorlattól.
A NER jövője és Orbán Viktor sorsa
A középpontban természetesen Orbán Viktor és szerteágazó hatalmi hálózatának, a NER-nek a sorsa áll. Orbán hétfői esti videóüzenetében választmányi ülést jelentett be április 28-ra. Bíró-Nagy András úgy értelmezte ezt, hogy a miniszterelnök 2002-es üzemmódba váltott, amikor is kisebbségbe kerülve igyekezett összefogni a táborát. „Most úgy igyekszik összerántani a saját bázisát, hogy a kezében tart mindent, és nem akarja búskomorságban hagyni a saját táborát” – mondta. Azonban László Róbert sokkal kritikusabb volt. Szerinte nem volt semmi lelkesítés Orbán szavaiban. „Ez az Orbán Viktor, akit ma és tegnap este láttunk, az köszönőviszonyban sincs azzal az Orbánnal, akit szombat estig láttunk. Nem tudom, miért rakta ezt a videót ki, de ez édeskevés.” Hozzátette, hogy Orbán szavazói bizonytalanok, tőlük visszahúzódott a háborús retorika, és az üzenet nem nyújtott számukra semmilyen útmutatást.
László Róbert elgondolkodtató felvetést tett Orbán nemzetközi helyzetéről is. Korábban arra számítottak, hogy a választás után kemény ellenállásba kezd, de ez nem következett be. „Valószínűleg ez mégsem történt meg, és ez nem Orbán Viktor döntése volt. Én el tudom képzelni, hogy Vlagyimir Putyin kihátrált mögüle, és ő egy bukott embert lát. El tudom képzelni, hogy Vlagyimir Putyin nagyon nagyot csalódott az európai lerakatában” – mondta. Ez az értékelés azt sugallja, hogy Orbán egykori nemzetközi támogatói most hátrálnak, és politikai izoláció fenyeget.
Bíró-Nagy visszautalva Orbán egykori kijelentésére – miszerint csak nagy vereség után mondana le –, úgy véli: „Azt gondolom, hogy ez teljesült.” Azonban Orbán jelenlegi viselkedése inkább arra utal, hogy még felméri a lehetőségeit. László Róbert hangsúlyozta, hogy a Fidesz értelmezhetetlen Orbán nélkül, nehezen képzeli el, hogy önként távozna, de nem tartja elképzelhetetlennek, hogy a belső kör tagjai – államtitkárok, képviselők – kezdenék elhagyni a hajót.
Szijjártó Péter helyzete
Szijjártó Péter külügyminiszter helyzete különösen kényes. Magyar Péter a sajtótájékoztatón azt állította, hogy információi szerint a külügyminisztérium éppen szankciós dokumentumokat semmisít meg. Bíró-Nagy András szerint Szijjártó a kampány egyik szimbolikus arcává vált és könnyű célpont. „A következő hetekben és hónapokban bokszzsákként lehet használni, és nagyon sok alapot adott ehhez.” László Róbert a beszédes tényre hívta fel a figyelmet: Szijjártó nem volt jelen vasárnap este az eredményvárón. A szakértő egyenesen kimondta: „Sokatmondó, hogy teljesen reális forgatókönyvnek gondoljuk – nem állítom, hogy így lesz –, hogy Kun Béla után lehet, ő lesz a következő, aki Moszkvában talál menedéket a magyar meghatározó politikusok közül.”
A NER jövője és gazdasági-hatalmi átalakulás
A NER, azaz Orbán rendszerének gazdasági és politikai hálózatának jövője a legnagyobb kérdés. László Róbert egyértelműnek tartja, hogy nem maradhat egyben. „Ez akkor lett volna nehezebb kérdés, ha a Tisza csak orrhosszal nyert volna.” Látja az elszántságot abban, hogy Magyarék új alapokra helyezik az országot, de reméli, hogy nem csak a Tiszára támaszkodva építenek, mert az is kudarcra lenne ítélve. Bíró-Nagy András felhívta a figyelmet arra, hogy a kétharmados rendszer lényegi átépítéséhez szükség van széles többségre. Szerinte a vagyonvisszaszerzési folyamatok lehetnek kulcsfontosságúak, ha a szükséges nyomozati jogköröket megadják az új hivataloknak.
Új társadalmi szerződés és Alaptörvény
Az új társadalmi szerződés, az új Alaptörvény megteremtése kulcsfontosságú lehet. László Róbert szerint ez akkor válhat össznemzeti témává, ha megteremtik hozzá a megfelelő fórumot és részvételi módokat. „Ha ennek megteremtik a fórumát, a módját, ez lehet egy szexi téma, mert ehhez minden szakpolitikát hozzá lehet kapcsolni.” Bíró-Nagy András figyelmeztetett: ez nem lesz fél év alatt átvágott téma, mint 2011-ben, hanem egy hosszú, akár négyéves konszenzuskereső folyamat lehet.
Megőrzött és megfontolandó gazdasági kinevezések
Végül egy meglepő, de fontos gazdasági-politikai jelzésről is esett szó: Magyar Péter jelezte, hogy megtartaná jegybankelnöknek Varga Mihályt. Bíró-Nagy András szerint ez azért fontos, mert Magyar Vargából azt a konstruktív partnerre lehet számítani, aki nem akadályozza a kormányzat gazdaságpolitikáját, és jó megítélésű a nemzetközi piacokon is, ellentétben Matolcsy Györggyel. László Róbert szerint ezzel Magyar Péter azt is demonstrálja, hogy nem az a célja, hogy minden korábbi politikai kinevezettel leszámoljon, hanem a szakmai teljesítmény számít.
Összegzés: a politika palettája
A politikai paletta újrarajzolódik. A hetet kezdő magabiztos győztes, a mostoha vesztesek és a bukás szélére sodródó hatalmi struktúrák kiszámíthatatlan dinamikája jellemzi. Magyar Péter első lépései a nyugati irányítás és a transzparencia felé mutatnak, de az igazi kihívás – a NER lebontása, a gazdasági hatalom átalakítása és egy új társadalmi egyezmény megteremtése – még csak most következik.
