Eszter Farkas • Oknyomozás • Politika • 2026. december 18.
Szijjártó Péter távozó külügyminiszter szerdán egy órás interjút adott a Telexnek. A beszélgetés során számos érzékeny témát érintett, többek között a Fidesz kampányának igazságtartalmát, a Tisza Párt győzelmét, az ún. nemzeti oldal definícióját, a gyűlöletkeltés vádját, a közeli oligarchák gazdagodását, valamint saját magán- és családi ügyeit. A miniszter számos, a közbeszédben régóta motoszkáló kérdésre válaszolt, miközben egyértelművé tette, hogy a Fidesz számára a választási vereség után is változatlan marad a világképe és az önképe.
„Nem mondtam a fiaimnak, hogy elviszik őket”
A kampány egyik központi eleme a háborús retorika volt, amely szerint a Tisza párt győzelme Magyarországot a háborúba juttatná. Szijjártó most elismert egy alapvető ellentmondást: míg a párt ezt hangoztatta, addig személy szerint sosem hitte el.
Azt mondta, otthon sosem beszélt arról a fiaival, hogy ha a Tisza nyer, a frontra kerülnének. Meg is tiltotta nekik, hogy túl sok politikát fogyasszanak, mert túl brutálisnak tartja.
A kérdés azonban nyitva marad: ha ő maga nem hitte komolyan a fenyegetést, akkor a pártszintű kommunikáció miért építette erre a kampányát? Az interjúalany szerint a Tisza az Európai Néppárt tagja, ami szerinte „háborúpárti”. Erre közvetlen bizonyítékot nem tartogatott.
Ki tartozik a nemzethez? „15 millióan”
Szijjártó keményen védte a „nemzeti oldal” fogalmának használatát, de megfogalmazása szerint ez pusztán a politikai tér leírására szolgál.
Szerinte mind a 15 millió magyar a nemzethez tartozik, függetlenül politikai nézeteitől, és tőlük soha senki nem hallhatta, hogy bárkit is kizártak volna ebből a közösségből.
Ez a megfogalmazás ütközik a közpolitikai gyakorlattal, ahol az ellenzéki véleményt gyakran delegitimálták, és azzal vádolták meg a képviselőit, hogy nem a nemzeti érdekeket szolgálják. Szijjártó maga is említette, hogy bántja, amikor hazaárulónak nevezik, miközben ő soha nem sorolt ki másokat a nemzetből.
A gyűlöletkeltés vádja és a felelősség kérdése
A gyűlöletkeltés vádját személyesen sértőnek találja. Azonban arra a többször feltett kérdésre, hogy a 16 év kormányzás alatt a Fidesznek mekkora felelőssége van az ország hangulatának és a közbeszéd minőségének kialakításában, nem tudott konkrétumot mondani.
Azt hangsúlyozta, nem csak a kormányzó politikusok a felelősek, hanem mások is. Kiemelte, hogy a politikusokat „kihasználták” néhányan, akik durván visszaéltek a helyzetükkel, és ez formálta a róluk alkotott képet.
Neveket azonban nem mondott. Rogán Antal tevékenységét védekezően úgy írta le, hogy ő személy szerint nem ismeri úgy, hogy bárkivel szemben gyűlöletet akart volna kelteni.
Mészáros és a többiek: „A kép ezen a prizmán keresztül jött létre”
A közeli üzletemberek látványos gazdagodásának és a választási vereség közötti lehetséges összefüggésre a kérdés egyértelmű választ nem kapott. Szijjártó nem vállalt felelősséget Mészáros Lőrinc vagy mások vagyonának útjáért.
„Azt mondta: „Arról, hogy ő hogyan és mit ért el az életben, nem engem kell megkérdezni, hanem őt. Felnőtt ember.”
Ugyanakkor elismerte, hogy a jelenség dühíti, és hozzájárult ahhoz a képhez, amely „a választási eredmény ezen a prizmán keresztül jött létre”. Véleménye szerint ezek az emberek kihaszták a politikusokat. Azt is elmondta, hogy Orbán Viktor valóban nem foglalkozik üzleti ügyekkel, szerinte a jelenség nem miatta jött létre.
Hasonló dühöt érez a kegyelmi ügy és az MNB körüli botrányok miatt is, amelyek szerinté hozzájárultak a vereséghez. Érdekes módon azonban soha nem kérdezte meg a főbb szereplőket – Novák Katalint, Varga Juditot vagy Balog Zoltánt – az ügyek hátteréről. Szerinte nem ők tartották vissza az érintetteket, hogy nyilvánosan magyarázkodjanak.
„Hogy fogna? Már a feltételezés is sértő”
Az orosz kapcsolatok kérdéskörében határozottan visszautasította a hazárulás vagy az orosz érdekek kiszolgálásának vádját.
A feltételezést is sértőnek tartja, hogy az oroszok „fognák” őt vagy Orbán Viktort valamivel, vagy hogy az átadás-átvétel során kompromittáló dokumentumok kerülnének elő.
Kijelentette, hogy minden, Lavrovval folytatott telefonbeszélgetéséről számolt be a magyar kormányzatnak, és soha nem adott át titkos információkat. Kovács Béla, a jogerősen elítélt orosz kém kiadatását soha nem kezdeményezte, mert az ügy „nem volt a radarján”, de támogatná, ha a Tisza-kormány ezt megtenné.
Azt is sejtetette, hogy „valószínűleg nem véletlen”, hogy az oroszok nem bombáztak etnikailag magyar területeket Ukrajnában, és ennek hátterében a jó magyar-orosz kapcsolatok állhatnak.
Luxizás és a családi vagyon
A luxusélet vádjára reagálva ismételten elmagyarázta, hogy miért töltötte egy nyaralást Szíjj László jachtján 2020-ban. Azt állította, a legjobb barátja, Benkő Szilárd hívta meg, és a Covid-világhelyzet miatt így döntött. Teljes mértékben tagadta, hogy lenne összefüggés a kirándulás és azzal, hogy Szíjj László és Mészáros Lőrinc cége, a Viresol 2017-ben 6,2 milliárd forintos állami támogatásban részesült.
„A kettő között semmi összefüggés nincs, ebben egészen nyugodtan biztos lehet” – mondta. Hozzátette, hogy a lelkiismerete tiszta, és ha a Tisza-kormány átnézi az idevonatkozó pályázatokat, nem talál majd korrupcióra utaló jeleket.
Az interjú egyik legszemélyesebb része a családi vagyonra vonatkozott. Tagadta, hogy milliárdosok lennének, mondván, hogy sem neki, sem a családi kasszában nincs egy milliárd forintja. Elismerte azonban, hogy felesége 2019-ben alapított belsőépítészeti cége évente 400-500 millió forintos nyereséget realizál.
„Igen, de ez nincs benne a családi kasszában” – magyarázta. Ebből a pénzből élnek és befektetnek, de a cég munkájába nem avatkozik be. Kiderült, hogy a cégnek nincs nyilvános telefon száma vagy honlapja.
A jövő: Orbán nélkül elképzelhetetlen
Szijjártó reméli, hogy Orbán Viktor csak jókat jegyez fel róla, utalva a miniszterelnök egy korábbi, számosak által fenyegetőnek értelmezett kijelentésére. Véleménye szerint a Fidesz jövője nem elképzelhető Orbán nélkül, és nem tartaná jó dónak, ha az lemondana a párt éléről. Örül, hogy Orbán őt nem nevezte meg potenciális miniszterelnök-jelöltként, mert neki sosem voltak ilyen ambíciói. A pártvezetésre sem pályázik.
Azt gondolja, a Fidesznek meg kell változnia, de a jelenlegi frontvonalbeli politikusok nélkül ez nem lehetséges.
Az interjú jelentősége abban rejlik, hogy egy magas rangú, távozó miniszter a választás utáni időszakban, a hatalom elvesztésének nyomásával a hátán, nyilvánosan elismert bizonyos ellentmondásokat a pártja kommunikációjában, miközben a kulcsfontosságú kérdésekben (felelősségvállalás, gazdagodási körülmények, orosz kapcsolatok) a korábbi narratívákhoz ragaszkodott. Az, hogy egy olyan médiaportálnak adott interjút, amellyel a Fidesz korábban kerülte a kapcsolatot, maga is változás jele – még ha azt a vereség kényszeríti is ki.
